Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Kinevezett miniszterelnököt és félidős önkormányzati választásokat!

A ma közzétett két fejezetből kiemelünk egy-egy lényegi és látványos változtatást. A két változtatás célja, hogy a hatékony kormányzás feltételrendszerét javítsa azzal, hogy csökkenti a béna kacsa periódust. A 19. században jelent meg az amerikai politikai kommunikációban ez a kifejezés, és arra az időszakra utal, amikor a politikai döntéshozó – terminusának lejárta miatt – már politikai erő és a többi politikai szereplő együttműködési készségének hiányában nem tudja feladatait a szükséges hatékonysággal ellátni. Tág értelemben véve a béna kacsa kifejezés alkalmazható minden olyan periódusra is, amikor a politikai várakozás megbénítja a döntéshozatalt.

A Kormány fejezetbenPDF
A kormányalakítás folyamata a jelenlegi alkotmányos szabályok mellett hihetetlenül lassú: míg az európai államok többségében az országgyűlési választás megkezdésétől számított legfeljebb harminc napon belül (sőt, egyes országokban néhány napon belül) fel tud állni az új kormány, addig Magyarországon ehhez átlagosan 58 nap volt szükséges. Ezért javasoljuk, hogy a Kormány megalakulásának alkotmányi szabályai között a köztársasági elnök hatásköre ne pusztán a miniszterelnök jelölése, hanem kinevezése legyen. Természetesen bizalmi szavazással biztosítandó, hogy ez a kinevezés ténylegesen is tükrözze a parlamenti erőviszonyokat, de a bizalmi szavazásig már olyan személy alakíthat Kormányt, aki a parlamenti erőviszonyok alapján arra várhatóan alkalmas, és nem kormányoz tovább a választásokon parlamenti többségét elvesztett kormányfő.

A helyi önkormányzatok fejezetbenPDF
Az áprilisi választások után hónapokig azt harsogja minden politikai elemző, hogy meg kell várni a helyi önkormányzati választásokat, hogy kiderüljön, hogyan akar kormányozni az új többség. Ez elsősorban a népszerűtlen, de indokolt vagy szükséges döntések halogatása miatt van, amit az eredményez, hogy a kormánytöbbség nem kívánja a helyi önkormányzati választások idejére erodálni népszerűségét. Ezért azt javasoljuk, hogy a helyi önkormányzati választásokra az országgyűlési választások félidejében kerüljön sor (természetesen a szükséges átmeneti rendelkezésekkel biztosítva, hogy az átállásban minden választási ciklusnak legyen kellő ideje programjának megvalósítására). Ezzel azt a pozitív változást is reméljük, hogy a helyi önkormányzati választás esetében nem lesz elsődleges szempont a forrásokról döntő központi kormányzatnak tetsző ember hatalomba juttatása, ezzel a források elosztásának káros ösztönzői is csökkennének.

 

Két új fejezet: az Országgűlés és a köztársasági elnök

Közzétesszük alkotmánytervezetünk további két fejezetét:

IV. Fejezet - Az Országgyűlés
PDF-ben és kommentálható bejegyzésben

V. Fejezet - A köztársasági elnök
PDF-ben és kommentálható bejegyzésben

Nincs más út

Az Alkotmánybíróságnak azon döntése, amely szerint a 2011. május 31-ig egy általa alkotmányellenesnek minősített, számos alapvető jogot sértő törvényi rendelkezést hatályában fenntart, a felmentett és felmentésre várók számára mindössze egy támogató vállonveregetést jelenthet.

Amíg a törvény hatályban van, addig a munkáltatók és a bíróság azt fogja alkalmazni: újabb indoklás nélküli felmentések fognak születni. És sajnos téves az az álláspont is, ami szerint ilyenkor - a rendes bíróság keresetet elutasító ítélete esetén - az alkotmányjogi panasz benyújtása nagy eséllyel jelent majd megoldást.

Az Alkotmánybíróság eddig következetes gyakorlata alapján ugyanis az alkotmányellenesnek minősített szabály hatályát utólag nem vizsgálja felül. 

A 442/D/2000. AB végzés így zárul:

"Sem az Abtv., sem más törvény nem ad lehetőséget arra, hogy az Alkotmánybíróság valamely jogszabály alkalmazhatóságának kizárásáról - az utólagos normakontrolltól elválasztva - önálló, külön eljárásban döntsön, ha korábban ugyanezen jogszabály alkotmányellenességét már elbírálta. Mivel a (...) alkotmányellenessége megállapítására irányuló eljárást res iudicata miatt az Alkotmánybíróság megszüntette, ezért a jelen eljárásban ugyanezen, korábban már alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály alkalmazhatósága kizárására irányuló kérelem nem bírálható el. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság hatáskörének hiánya miatt (...) az indítványnak (...) [a] már alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezés[e] alkalmazhatóságának kizárására irányuló részét visszautasította."

Az Alkotmánybíróság ügyrendje nem véletlenül fogalmaz így:

31. § Az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha ...

b) az Alkotmánybíróság az újabb indítványban foglalt kérelmet - ugyanazon okok alapján - érdemi döntéssel már elbírálta,

Az Alkotmánybíróság feladata ugyanis jelenleg nem a konkrét jogsértések orvoslása (arra a rendes bíróságok hivatottak), hanem az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítése. Így ha az Alkotmánybíróság döntött már egy jogszabályról, nem fogja azt újra elővenni. Ez még arra a két jogintézményre (a bírói kezdeményezésre indított eljárás és az alkotmányjogi panasz) is igaz, ahol az alkotmányellenesség megállapítása mellett a konkrét ügyről is nyilatkozik az Alkotmánybíróság. 

Nincs más választás: a munkaügyi pereket kell megnyerni. Mivel belső alkotmányossági alapon ennek sok esélye nincs, a jogállami reparáció akkor működne helyesen, ha a bíróságok pl. az egyenlő bánásmód sérelmére (amelyre való hivatkozást az Alkotmánybíróság tegnapi határozata szinte tálcán kínálja) vagy az uniós jogba ütközésre tekintettel állapítják meg a felmentések jogellenességét.

Általános jelleggel a helyzetet csak az Országgyűlés kezelheti.

Jó-e az alkotmánybírósági eljárások ilyen szabályozása? Szerintünk nem. Ezért is javasolják sokan - köztük az AB is - a valódi alkotmányjogi panasz megteremtését, ahol önmagában az alapvető jog sérelmének megállapíthatóságából következne, hogy azt orvosolni is fogják.

(A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy volt arra példa (precedensnek semmiképp nem neveznénk), hogy bírósági kezdeményezésre indult eljárásban hozott megsemmisítés után rövid idővel érkező alkotmányjogi panasznak helyt adott az Alkotmánybíróság, de ez olyan szabályt erősítő kivétel, amire nem alapoznánk.)
 
Kérdéseket, javaslatokat szívesen várunk a kommentekbe!

A Kormány 12 pontja

1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.

1. Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?

Értelmezhetetlen. Az állampolgári jelzőt az alapvető jogokra a rendszerváltásig volt szokás használni, az alapvető jogokat nem deklarálják, hanem leginkább elismerik, végül alapvető kötelezettségek természetesen ma is vannak az Alkotmányban. Ha a kérdés mögött valaki azt sejti, hogy az a „csak annak legyenek jogai, aki teljesíti a kötelezettségeit” felvetést próbálta leírni (ami amúgy az alapjogok lényegét számolná fel), ezért nemmel válaszolna, az a rossz kérdésfeltevés miatt egyben azt is mondaná, hogy szüntessük meg a közteherviselést és a tankötelezettséget.

2. Az új alkotmány korlátozza-e az állam eladósodását?

IGEN. Érdemi kérdés pontatlanul megfogalmazva. Ha szigorúan vesszük, akkor ma is korlátozza (pl. a hitelfelvételre vonatkozó szerződések számvevőszéki ellenjegyzésével).

3. Az új alkotmány vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség?

Értelmezhetetlen. A felsoroltakat a hatályos alkotmány is „védelem alá veszi”, mi több, alapjogokat kapcsol hozzájuk. Nem tudni, hogy a „védelem alá vétel” ehhez képest milyen irányú változást jelentene.

4. Járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?

NEM. Érdemi kérdés (bár kreált vita), túlegyszerűsítve: azt hiba volt kihagyni, hogy kinek járjon.

5. Engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?

Értelmezhetetlen. A cél nyilván a családi adókedvezménynek és a gyermek neveléséhez kapcsolódó családtámogatási ellátások adómentességének alkotmányi megalapozása lenne, de szerencsére sokan vannak, akik havi 22 200 forintnál többet költenek gyermekük nevelésére. Ha igent írok, akkor abból az is következik, hogy ha vesz valaki egy félmillió forintos designbabakocsit, akkor azzal is csökkenthetné az adóalapot.

6. Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?

IGEN. Bár valószínűleg nem után, hanem érdekében.

7. Az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét?

Értelmezhetetlen. A hatályos Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túli magyarok iránt, ami az összetartozás értékét ma is kifejezi. A kérdés nyilván ennél konkrétabb elköteleződésre kívánt utalni, de hogy ez milyen mély lenne, azt nem tudjuk, pedig ez kellene a válaszhoz.

8. Az új alkotmány védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét?

Értelmezhetetlen. Ha szó szerint vesszük, akkor ebből az következik, hogy Illés Zoltán irányítaná a szlovák természetvédelmi hatóságot is. Ha viszont ez csak annyit jelent, hogy nem szennyezünk határainkon átnyúlva, akkor értelmetlen a Kárpát-medencére korlátozni, az al-Dunán is okozhatunk Magyarországról halpusztulást.

9. Az új alkotmány védje-e fokozottan a nemzeti vagyont?

IGEN. Bár a fokozott védelemre vonatkozó elképzelés eddig kimerült a vagyonelemek egy részének alkotmányi felsorolásában.

10. Csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás, a közbeszerzéseken való részvétel?

IGEN. Nem alkotmányozási kérdés, emellett nem tudjuk, hogy mit jelent az átlátható. Így ha be is kerül hasonló követelmény, a tartalmat úgyis törvény fogja meghatározni.

11. A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?

NEM. A hatályos Alkotmány nem tiltja, de nem is engedi meg kifejezetten, ám – mivel az Alkotmánybíróságnál évek óta ott vannak a jogintézmény alkotmányellenességét állító indítványok – lehet kapcsolat az alkotmányozással. Más kérdés, hogy ez legalább annyira összetett kérdés, mint az abortuszvita, ezért furcsa a finisben előjönni vele. Mi azt gondoljuk, hogy sérti az emberi méltóságot, ha az elkövető sorsa haláláig - függetlenül jellemfejlődésétől, későbbi magatartásától - az elítéléskor, végérvényesen eldől.

12. Szankcionálják-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést?

IGEN. Nem alkotmányozási kérdés, az Alkotmánybíróság bő hat éve hívta fel az Országgyűlést, hogy alkossa meg a szankciókat is tartalmazó törvényt. A szankciók maguk bajosan férnének alkotmányba, így ha be is kerül hasonló követelmény, a tartalmat úgyis törvény fogja meghatározni.

Tizenkettőből tehát öt kérdésre mi nem tudunk felelősen választ adni, a maradék hétből kettőt nem lehet az Alkotmány szintjén kezelni. Öt kérdés maradt, ezek közül azonban három különösebb izgalmat nem fog hozni, mert aligha válaszolnak rájuk sokan nemet. Így valódi tétje a gyermekek utáni szavazati jogra adott (nehezen megjósolható) válaszoknak lehet, míg a kormányzat demonstrálhatja a tényleges életfogytiglan magas társadalmi támogatását. A nyolcmillió levélnek tehát mindösszesen a választójog egyenlőségének megkérdőjelezése és a büntetőpolitikai szigor társadalmi bázisának felmutatása lehet az eredménye.

(a kép forrása a szentkoronaradio.com)

 

12 érdemi kérdés és egy új fejezet

Miközben magyarázattal együtt közzétesszük alkotmánytervezetünknek III. A jogrendszer fejezetét...
III. A jogrendszer - PDF-ben és kommentálható posztban
 ...meg kell állapítsuk, hogy az alkotmány-előkészítés (a tervezett elfogadási időpont előtt két hónappal, ami valószínűleg nemzetközi összevetésben is kuriózum) a nép megkérdezésének szakaszába érkezett.

Könnyen belátható, hogy egy kérdőív kiküldése és visszaküldése nem pótolhatja az alkotmányozás folyamatában azt a legitimációt, amit a népszavazással való megerősítés adna. A kérdőíveken szereplő kérdéseket a kérdező saját céljait szem előtt tartva szelektálja, minden fontos kérdést eleve lehetetlen feltenni, míg az alkotmányszöveg egészének megerősítéséről szóló vita során minden (sokszor ma még homályban lévő) vitapont megnyitható.
 
Ha mégis rákényszerülnénk egy tizenkét kérdésből álló kérdőív összeállítására, akkor mi  olyan kérdéseket tennénk fel, ahol a választás választás, azaz mindkét oldal mellett szólnak ésszerű érvek, másrészt ahol a döntésnek az alkotmányos berendezkedésre tényleges hatása lenne. Kérjük a Kedves Olvasót, hogy döntsön a mi kérdéseinkről is!
 
 
 
süti beállítások módosítása