1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.

1. Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?

Értelmezhetetlen. Az állampolgári jelzőt az alapvető jogokra a rendszerváltásig volt szokás használni, az alapvető jogokat nem deklarálják, hanem leginkább elismerik, végül alapvető kötelezettségek természetesen ma is vannak az Alkotmányban. Ha a kérdés mögött valaki azt sejti, hogy az a „csak annak legyenek jogai, aki teljesíti a kötelezettségeit” felvetést próbálta leírni (ami amúgy az alapjogok lényegét számolná fel), ezért nemmel válaszolna, az a rossz kérdésfeltevés miatt egyben azt is mondaná, hogy szüntessük meg a közteherviselést és a tankötelezettséget.

2. Az új alkotmány korlátozza-e az állam eladósodását?

IGEN. Érdemi kérdés pontatlanul megfogalmazva. Ha szigorúan vesszük, akkor ma is korlátozza (pl. a hitelfelvételre vonatkozó szerződések számvevőszéki ellenjegyzésével).

3. Az új alkotmány vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség?

Értelmezhetetlen. A felsoroltakat a hatályos alkotmány is „védelem alá veszi”, mi több, alapjogokat kapcsol hozzájuk. Nem tudni, hogy a „védelem alá vétel” ehhez képest milyen irányú változást jelentene.

4. Járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?

NEM. Érdemi kérdés (bár kreált vita), túlegyszerűsítve: azt hiba volt kihagyni, hogy kinek járjon.

5. Engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?

Értelmezhetetlen. A cél nyilván a családi adókedvezménynek és a gyermek neveléséhez kapcsolódó családtámogatási ellátások adómentességének alkotmányi megalapozása lenne, de szerencsére sokan vannak, akik havi 22 200 forintnál többet költenek gyermekük nevelésére. Ha igent írok, akkor abból az is következik, hogy ha vesz valaki egy félmillió forintos designbabakocsit, akkor azzal is csökkenthetné az adóalapot.

6. Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?

IGEN. Bár valószínűleg nem után, hanem érdekében.

7. Az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét?

Értelmezhetetlen. A hatályos Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túli magyarok iránt, ami az összetartozás értékét ma is kifejezi. A kérdés nyilván ennél konkrétabb elköteleződésre kívánt utalni, de hogy ez milyen mély lenne, azt nem tudjuk, pedig ez kellene a válaszhoz.

8. Az új alkotmány védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét?

Értelmezhetetlen. Ha szó szerint vesszük, akkor ebből az következik, hogy Illés Zoltán irányítaná a szlovák természetvédelmi hatóságot is. Ha viszont ez csak annyit jelent, hogy nem szennyezünk határainkon átnyúlva, akkor értelmetlen a Kárpát-medencére korlátozni, az al-Dunán is okozhatunk Magyarországról halpusztulást.

9. Az új alkotmány védje-e fokozottan a nemzeti vagyont?

IGEN. Bár a fokozott védelemre vonatkozó elképzelés eddig kimerült a vagyonelemek egy részének alkotmányi felsorolásában.

10. Csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás, a közbeszerzéseken való részvétel?

IGEN. Nem alkotmányozási kérdés, emellett nem tudjuk, hogy mit jelent az átlátható. Így ha be is kerül hasonló követelmény, a tartalmat úgyis törvény fogja meghatározni.

11. A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?

NEM. A hatályos Alkotmány nem tiltja, de nem is engedi meg kifejezetten, ám – mivel az Alkotmánybíróságnál évek óta ott vannak a jogintézmény alkotmányellenességét állító indítványok – lehet kapcsolat az alkotmányozással. Más kérdés, hogy ez legalább annyira összetett kérdés, mint az abortuszvita, ezért furcsa a finisben előjönni vele. Mi azt gondoljuk, hogy sérti az emberi méltóságot, ha az elkövető sorsa haláláig - függetlenül jellemfejlődésétől, későbbi magatartásától - az elítéléskor, végérvényesen eldől.

12. Szankcionálják-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést?

IGEN. Nem alkotmányozási kérdés, az Alkotmánybíróság bő hat éve hívta fel az Országgyűlést, hogy alkossa meg a szankciókat is tartalmazó törvényt. A szankciók maguk bajosan férnének alkotmányba, így ha be is kerül hasonló követelmény, a tartalmat úgyis törvény fogja meghatározni.

Tizenkettőből tehát öt kérdésre mi nem tudunk felelősen választ adni, a maradék hétből kettőt nem lehet az Alkotmány szintjén kezelni. Öt kérdés maradt, ezek közül azonban három különösebb izgalmat nem fog hozni, mert aligha válaszolnak rájuk sokan nemet. Így valódi tétje a gyermekek utáni szavazati jogra adott (nehezen megjósolható) válaszoknak lehet, míg a kormányzat demonstrálhatja a tényleges életfogytiglan magas társadalmi támogatását. A nyolcmillió levélnek tehát mindösszesen a választójog egyenlőségének megkérdőjelezése és a büntetőpolitikai szigor társadalmi bázisának felmutatása lehet az eredménye.

(a kép forrása a szentkoronaradio.com)