Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Rossz irányba futunk

A versenyképességi rangsorban 12 helyet estünk vissza. A piac sem pörög, az állam működésére vonatkozó mutatók viszont riasztóak.

Magyarország a 60. legversenyképesebb ország, pedig egy éve még a 48. volt, legalábbis a Világgazdasági Fórum idei, 144 országra kiterjedő versenyképességi rangsora alapján. Ez a középmezőny eleje, ami nem hangzik valami jól egy olyan országban, amely az olimpián is csak az érmeket számlálja, és ahol a nem pusztán a versenyképesség növelése, hanem versenyképességi világ- és Európa-csúcsok elérése a kitűzött kormányzati cél.

Az NGM szerint azonban ez – meglepő, bár a tárcakommunikációba szervesen illeszkedő módon – siker, mivel „a rangsor makrogazdasági környezetet értékelő pillérén belül Magyarország 23 helyet, a tavalyi 67. helyről a 44. helyre ugrott előre, amiben meghatározó szerepet játszott az államháztartási egyenleg javulása, a megtakarítások bővülése és az infláció csökkenése. Azonban sajnos „[e]z egy átmenti időszak. A romló európai konjunktúra időszakában a pénzügyi konszolidáció áldozatokkal járt együtt a vállalati szektor számára”, azonban „[a]z eddig végrehajtott reformok eredményei a következő években lesznek igazán érezhetőek, és amikorra a reformok beérnek, a pénzügyi konszolidáció mellett a növekedés is megmutatkozik majd”.

Megnéztünk, hogy melyek azok a – többnyire a vállalatvezetők megkérdezésén alapuló – szubjektív, ám persze a 144 vizsgált országban egységesen alkalmazott indikátorok, amik miatt mégsem a svájciak nyakán loholunk, hanem – például, tényleg csak például – Azerbajdzsán hátát nézzük. A Kormány által még különösebb elemzés nélkül ünnepelt, hisz négyhelyes javulást hozó tavalyi éves jelentéssel összevetve jóval bonyolultabb a kép, mint ahogyan azt az NGM láttatni szeretné.

A jelentés részpontjai három területről állnak össze: azt a versenyképességhez szükséges alapkövetelmények (27,4%), a hatékonyságot elősegítő tényezők (50 %), valamint az innovációt és a fejlettség szintje (22,6 %) határozzák meg. A számításba vett makrogazdasági adatok az első kalapban is csak akkora javulást jelentenek, hogy ott nem változott a helyezésünk, de a másik két területnél pedig visszaestünk. Az ördög persze a részletekben rejlik.

Alapkövetelmények: csak az állam ne lenne

Egyrészt hét helyet buktunk az intézmények értékelésében, amely nagyobb részben az állam által biztosított környezet megfelelőségét méri: a tulajdon védelmében a 66.-ról a 93. helyre, a bírói függetlenségben a 64.-ről a 72. helyre, a kormányhivatalnokok elfogultsága tekintetében a 85.-ről a 107. helyre, a vitarendezés hatékonyságában a 91.-ről a 117. helyre, az állami szabályozási döntések elleni fellépés hatékonyságában (muhaha) a 119. helyről a 135. helyre (csak kilenc ország van mögöttünk, ennél csak a túlszabályozásban állunk rosszabbul egy jó 138. hellyel, de azt stabilan tudjuk tartani), míg a társasági vezető testületek hatékonyságában a 69.-ről a 94. helyre estünk vissza. Mindezzel tökéletes összhangban áll, hogy a tavaly még toronymagasan vezető finanszírozási nehézségek helyett idén a vállalkozások már inkább a kormányzati politika instabilitását látták a versenyképesség legfontosabb akadályának.

Az erősségünknek tekinthető infrastruktúrában ehhez képest a négyhelyes visszaesés egyértelműen a Malév felszámolásának hozadéka: a légiközlekedési infrastruktúra tekintetében tavaly még a 66.-ak voltunk, idén viszont már csak a 91. helyen állunk. A makrogazdasági környezet tekintetében tényleg nagyot léptünk előre, de ebben igazán meghatározó szerepet valójában az játszott, hogy a tavalyi jelentésben figyelembe vett 4 %-os államháztartási hiány még a 77. helyet, addig az idénre (a magán-nyugdíjpénztári vagyontól nem függetlenül számított) 4 %-os többlet már a 13. helyet eredményezte. Van tehát azért olyan nézőpont is, amiből az NGM által kiemelt részadat miatt sem pukkantanánk még pezsgőt. Az egészségügy és az oktatás terén nincs komoly változás, négyhelynyi előrelépésünket a születéskor várható élettartam és a beiskolázási arány növekedése hozza.

Hatékonyságot elősegítő tényezők: szenvednek a piacok

A felsőoktatásra és képzésre azonos pontszámot kaptunk a tavalyival, és sajnos a piacunk mérete sem lett nagyobb. A másik négy itt vizsgált szempont azonban nem fest jól: az árupiac hatékonyságában 12 helyet, a munkaerőpiac hatékonyságában 13 helyet, a tőkepiac hatékonyságában 9 helyet, a technológiai felkészültségben pedig 13 helyet estünk vissza. Ez legnagyobb részt a következő szempontok tekintetében bekövetkezett visszaesésnek köszönhető: a piaci monopóliumok aránya (62., 91.), kereskedelmi korlátozások (15., 32.), a külföldi tulajdonú vállalkozásokra vonatkozó szabályok (49., 77.), a munkaügyi érdekegyeztetés konszenzusos jellege (82., 99.), a bérmeghatározás rugalmassága (41., 72.), a bérezés és hatékonyság (58., 70.), a menedzsment megbízhatósága (63., 90.), az agyelszívás (121., 129.), a pénzügyi szolgáltatások elérhetősége (42., 53.), a hitelhez jutás lehetősége (93., 114.) és a legmodernebb technológiák elérhetősége (43., 55.). Annak ellenére is jelentősen visszaesett tehát a piacok működésére vonatkozó értékelés, hogy például a táppénz csökkentése javulást hozott, egy vállalkozás létrehozásának időigénye pedig a jelentés szerint még most is négy nap. (Bár tényleg annyi lenne.)

Fejlettség: nincs pénz, nincs beszállító

Végül a visszaesés maradékát abban kell keresni, hogy az üzleti környezet fejlettségében 17 helyet vesztettünk: itt szinte minden mutató csökkent, de kiemelkedik a helyi beszállítók száma (80., 97.), a nemzetközi elosztás ellenőrzése (97., 115.), az értéklánc szélessége (56., 74.), és a gyártási eljárások fejlettsége (55., 67.). Szinte felüdülés, hogy az utolsó területen, az innovációban csak a K+F költések mértéke (81., 103.) lehet aggasztó.

***

Nyilván jó lenne, ha beindulna a gazdasági növekedés, de legalábbis Matolcsy György önnön fejét megfogva rántaná ki magát és az országot a recesszióból, fényesen igazolva eddigi elgondolásainak helyességét. Lássuk azonban meg majd a gyors emelkedéstől bedugult füllel is, hogy a versenyképességi rangsorban élmezőnybe kerülni, de akár csak komolyat javítani még ezzel sem fogunk, hiszen a legtöbb most lerontott értékelésnek nem a GDP növekedéséhez, hanem az ésszerű és kiszámítható állami működéshez van köze. Ha utóbbi nem megy, akkor el lehet kezdeni írni azokat a paneleket a jövő évi jelentéshez, amelyek szerint ez az egész rangsor értelmetlen és elfogult. Vagy le kell mondani a világbajnok versenyképességgel összefüggő álmokról és beszédpanelekről.

süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása