Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Felkészülési verseny

Adj gázt! - mondta a miniszterelnök, és Matolcsy György speedet adagolt az egész magyar adórendszernek: javaslatára két hét múlva az Országgyűlés - akár az elesett Szigetvár legyőzhetetlenségét - törvénybe iktatja, hogy nem kell 45 napot várni a magasabb adótételek alkalmazásához, elég rá 30 nap is, ahogy tavaly elég volt 40 és jövőre elég lesz 25, két év múlva 15, majd – ha már az adótörvényben se lesznek számok – 0 nap is.

 
A közterhek megállapításához kapcsolódó 45 napos felkészülési idő sokáig megkérdőjelezni nem mert alaptulajdonsága volt a magyar adórendszernek. Az 1992-ben született (mára rendesen kiürített, de még élő) államháztartási törvény elejére összegereblyézett pénzügyialkotmány-pótlék egyik legfontosabb rendelkezéseként szűk két évtizeden keresztül okozott stresszes kora őszt a József Nádor téren dolgozó adótörvény-előkészítőknek, így az adószakma – utólag már eléggé el nem ítélhető módon – elkezdte azt objektíve létező adottságként kezelni. Ezt erősítette amúgy az Alkotmánybíróság is azzal. hogy a 45 napot alkotmányossági követelményként kezelte, azaz figyelmen kívül hagyása az adótörvény megsemmisítésével fenyegetett. A mély beidegződéseket mi sem jelzi jobban, hogy még a visszaható hatálya miatt ordasan alkotmányellenes 98 %-os különadós törvény első két változatát is negyvenöt nappal léptette hatályba a törvényalkotó, pedig ennek aztán ebben a kontextusban végképp nem lett volna semmi jelentősége. A mienk volt tehát az az ország, amelyről lehetett tudni, hogy az adókat másfél hónapra előre emeljük meg. Ugyanakkor ezt gyakran év közben is megtette az Országgyűlés, ami mind az adózónak, mint az adóhatóságnak jelentős többletmunkát képes okozni. Ezért tartanánk például hasznosnak, ha az alkotmány korlátozná (pl. évi két alkalomra) az adómódosítások lehetséges hatálybalépési időpontját. A közjogi rendszer átalakítása során azonban ehelyett éppen ellenkező irányt talált a Kormány.
 
A szükség ugyanis törvényt bont: valahogy a 45 nap tavaly év vége óta nem akar összejönni (tényleg gyorsan kell reagálni, meg aztán szét is esett az apparátus, és hát ezekre az eljárási dolgokra a kétharmad amúgy se érzékeny). Így aztán a formális jogszerűség fenntartása érdekében az évtizedes garanciát két lépésben sikerül majd lenullázni. A metódus egyszerű: amikor egyértelművé válik, hogy a kívánt időpontban nem lenne már hatályba léptethető az adóemelés, akkor jön egy rövid javaslat az időköz csökkentésére. Tavaly még csak addig ment el a kormánytöbbség, hogy a választási években (így például pont tavaly) elég volt 40 nap a 45 helyett, de ezek szerint nem sikerült akkora lukat vágni a falba, amin Matolcsy miniszter úr később más törvényekkel a kezében is kifér.
 
Ezért érkezhettünk el a jövedéki adó és a játékadó november 1-jével történő emelésért biztosítani kívánó, hétfőn benyújtott harmincnapos javaslathoz, amely az új időközt többek közt a havi bevallású adókötelezettségekre tekintettel javasolja megállapítani. (Ez utóbbi különösen a harmincegy napos hónapokra tekintettel vicces érvelés.) Az alkotmányossági elemzést mellőznénk is, hiszen a törvényjavaslat természetesen alkotmányellenes, viszont ezt - adótörvényről és a jogbiztonság sérelméről lévén szó - az államadósságnak a bruttó nemzeti össztermék fele alá csökkentéséig úgyse állapíthatja meg senki.
 
A javaslatra amúgy nem lett volna szükség, hogyha az Országgyűlés nekikezd az ősznek az elmúlt héten (elvileg az iskolakezdés óta őszi ülésszak van), de akkor se, ha erre a hétre beiktat még egy ülésnapot. Egyik sem történt meg (a korábbi kezdés előterjesztés hiányában amúgy se lett volna reális), pedig kis odafigyeléssel még átfuthatott volna úgy a soron kívüli adócsomag, hogy a költségvetés is jól lakik, de a felkészülési idő is megmarad. Így hát azért szenderül jobblétre az eddigi szabály, mert ez így most mindenkinek sokkal kényelmesebb volt.
 
Az egyetlen – szóra sem érdemes – kivétel persze az adózó. A konkrét esetben – már csak azért is, mert a 45 napot eddig a jelenlegi kormány is komolyan látszott venni – csak a lakosság körülhatárolt része (például a dízeles autók üzemben tartói, a dohánygyárak és a kocsmatulajdonosok) számíthattak arra, hogy ha lesz is emelés, akkor arra a szokott átmenettel készülhetnek. Rosszul tették. Azonban borítékolható, hogy a nagy adócsomag se kerül így majd december 1-je előtt Közlönybe, hiszen a politika, de az apparátus is utolsó pillanatig dolgozni akar majd rajta.
 
Ha Magyarország – befelé és kifelé egyaránt – valóban kiszámíthatóságot kíván sugározni, akkor a közpénzügyi alaptörvény-fejezet hatálybalépése és a adórendszert alapelemeit rögzítő – általunk borzongva várt – kétharmados törvény elfogadása előtt egy ilyen fontos téglát felelőtlenség kiütni a falból. Arról ugyanis teljesen felesleges győzködni bárkit is, hogy végül is a 30 nap is elég hosszú (hosszabb mint a február, még szökőévben is): az üzenet az, hogy bármilyen felkészülési idős szabály pontosan addig létezik, ameddig egyszer nem sikerül betartani. Ebben a pillanatban ugyanis a parlamenti többség ismét rá fog ébredni, hogy „az adójogi jogalkotás gyorsabb reakciója érdekében” elég lesz kevesebb is. A szabály tehát valójában megszűnt, arra többé nem alapozhatunk.

 

süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása