A Fidesz és a KDNP nem alkotmányoznak egyedül, és érdeküknek tűnik ezt (a forma mellett) tartalmi kompromisszumokkal is bizonyítani. Bár az Alkotmányügyi bizottság támogató álláspontja még aligha jelenti biztosan azt, hogy az adott módosító javaslatot be is szavazza majd a kormánytöbbség, nézzük azért meg, hogy jelen állás szerint kik mesélhetik majd unokáiknak, hogy ellenzékből beírtak egy szót, egy mondatrészt, sőt van, aki egy mondatot is az alaptörvénybe.
A jobbikos módosító sikerének szükséges, de nem elégséges feltétele úgy tűnik az, hogy azt Gaudi-Nagy Tamás jegyezze. Támogatott önálló javaslata szerint bekerül a szövegbe, hogy aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, az kártérítésre vagy kártalanításra jogosult. A hatályos alkotmányból átvett szöveg annak ellenére sincs kárára a szövegnek, hogy az alkotmányjavaslat tágabb körben, a hatóságok általi minden jogellenes károkozás esetében kimondja a kár megtérítésének kötelezettségét, azaz a jogellenes szabadságmegvonás miatti kár e nélkül sem maradt volna alkotmányos alap nélkül.
A képviselő Szávay Istvánnal és Zagyva György Gyulával együtt jegyzett, szintén támogatott javaslata szerint a határon kívüli magyarokat Magyarország önrendelkezésük kivívására irányuló törekvéseikben is támogatja. Ezt ugyan meg lehet próbálni 'autonomy'-ként angolra fordítani, de nem nagyon lehetnek kétségeink afelől, hogy egy ekkora ziccert nem hagyna ki például a szlovák vagy a román politika, hogy revizionalistának bélyegezze az alkotmányozást. Ezen az sem nagyon segít, hogy az alkotmányszöveg preambuluma az állam tekintetében az önrendelkezés szót függetlenség értelemben használja.
Gaudi-Nagy Kiss Sándorral jegyzett kiegészítése kimondaná, hogy nemzetközi kötelezettségvállalás nem lehet ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel. Mivel ez külön rögzítés nélkül is magától értetődik (olyannyira, hogy ma is külön alkotmánybírósági eljárás szolgál ennek kivédésére), nem meglepő, hogy a semmit nem ártó (igaz, nem is használó) javaslatot a kormánypártok be kívánják fogadni. Izgalmas persze, hogy az Alaptörvény a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kimondó rendelkezése miatt, amely minden valószínűség szerint ellentétes már meglévő nemzetközi kötelezettségvállalással, majd kilépünk-e az Európa Tanácsból.
Ivády Gábor független képviselő Mátyás királyt megidézve beírhatja a preambulumba, hogy az állam polgárainak ügyeit nemcsak méltányosan, visszaélés és részlehajlás nélkül, hanem igazságosan is intézi, emellett jelen állás szerint az ő nevéhez fűződhet a címer beillesztése az ország zászlajába. Ez utóbbi ugyan a köztársasági eszme ignorálásával összhangban lévő szimbolikus módosítás, de – már csak a váltással okozott felesleges, a lényegi kérdéseket elkendőző viták és a nem elhanyagolható költségek miatt is – nem nagyon tudunk örülni neki. Érdekes, hogy egyrészt az előterjesztők (azaz a Fidesz és a KDNP frakciójának egésze) képviselője nem támogatta a módosítást, illetve hogy Ivády javaslatának másik fele a jelenlegi állami zászlót 'nemzeti zászlóként' megtartotta volna, ám ez nem kapott támogatást.
