I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. §
Magyarország államformája köztársaság.
A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.
2. §
(1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
Változatlan szöveg.
(2) A közhatalom forrása a nép, amely azt az Alkotmány alapján létrehozott szervek útján, valamint az Alkotmányban meghatározott esetekben közvetlenül gyakorolja.
A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása, amely az alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban egyértelművé teszi, hogy a közvetett demokrácia is csak az Alkotmány keretei között érvényesülhet.
(3) A közhatalom gyakorlásának alapja a pártok versengésével megvalósuló, rendszeres időközönként megtartott, szabad népképviseleti választás.
Új rendelkezés, amely rögzíti a parlamentáris kormányforma alkotmányos alapját.
(4) A közhatalom gyakorlásában a polgárok a közérdekű adatok megismerésével, véleményük egyéni vagy közös kifejtésével, továbbá a társadalmi és gazdasági érdekegyeztetésben, valamint a népszavazásban és a népi kezdeményezésben való részvétellel folyamatosan közreműködnek.
Új rendelkezés. A részvételi demokrácia nem korlátozódik a népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre, hanem a politikai közösség tagjainak folyamatos közreműködését tételezi fel, ami a hatalomgyakorlás képviseleti formáját folyamatosan kiegészíti.
(5) A közhatalom gyakorlása során a hatalommegosztás és a szubszidiaritás elve érvényesül.
Új rendelkezés. A hatalommegosztás elve eddig tételesen nem szerepelt az Alkotmányban, noha az államszervezet egyik legfontosabb elvéről van szó. A szubszidiaritásnak – az Európai Unió működésében is érvényesülő – elve szerint a közhatalmi döntéseket a polgárokhoz legközelebbi, az adott cél elérésére alkalmas szinten kell meghozni.
(6) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy személynek a tevékenysége sem irányulhat a közhatalom alkotmányellenes megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtokolására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult, illetve – törvényben meghatározott esetben – köteles fellépni.
A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.
3. §
A Magyar Köztársaság gazdasága olyan piacgazdaság, amely a gazdasági tevékenység és a tisztességes verseny szabadságán, valamint a fenntartható fejlődésen és a fogyasztók jogainak védelmén alapul.
A rendelkezés a hatályos alkotmányi szabály átvétele mellett megjeleníti a gazdasági verseny tisztességes jellegét, valamint a piacgazdaság korlátjaként jelentkező fenntarthatósági követelményt és a fogyasztói jogokat.
4. §
A Magyar Köztársaság védi az emberiség közös természeti és kulturális örökségét, amelynek a jövő generációk számára való megőrzése mindenki kötelessége.
Új rendelkezés. A modern alkotmányfejlődésnek megfelelően kiemelten megjelenik az alaptörvény általános rendelkezései között a jövő generációkkal szemben viselt felelősség.
5. §
(1) Mindenki köteles erőfeszítéseket tenni saját maga és családja boldogulásáért, továbbá lehetőségeinek megfelelően hozzájárulni az állami és társadalmi feladatok ellátásához.
Új rendelkezés. A polgárok magánautonómiája egyszerre kiindulópontja az alapvető jogoknak, valamint alapja az emberi életvitelnek. A saját magunk, a családunk és a közösségeink iránti felelősség, és az abból származó kötelezettségek teljesítése a társadalmi kohézió legfontosabb eleme.
(2) A Magyar Köztársaság előmozdítja a társadalmi szolidaritás érvényesülését.
Új rendelkezés. Az önmagunkért való felelősség mellett, annak alárendelten érvényesül az állam és a társadalom azon kötelezettsége, hogy a rászorulókról megfelelő eszközökkel gondoskodjon.
6. §
(1) A Magyar Köztársaság tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége elleni erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől.
A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása. A háború tilalma a nemzetközi jog egyik alapvető elve, amelyet a javasolt szöveg logikailag egyébként is magában foglal.
(2) A Magyar Köztársaság az emberiség fejlődésének előmozdítása, a környezeti állapot védelme, valamint a nemzetközi béke és biztonság megteremtése és fenntartása érdekében együttműködik más államokkal.
A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása, amely az együttműködés céljait is megjelöli.
(3) A Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, ennek keretében elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja önazonosságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja egymással és Magyarországgal való kapcsolattartásukat.
A rendelkezés bővíti a hatályos alkotmányi rendelkezést: egyrészt a felelősség érzése helyett a felelősség viselését tételezi, valamint részletezi e kötelezettség tartalmát.
(4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
Változatlan szöveg.
7. §
(1) A Magyar Köztársaság mint az Európai Unió tagja nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Európai Unió intézményei útján a többi tagállammal közösen gyakorolhatja.
A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetközi szerződés megkötéséhez való hozzájáruláshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A rendelkezés a hatályos szöveget a szerződéskötési eljárás tekintetében terminológiailag pontosítja. A szerződéskötéssel járó szuverenitáskorlátozásra való tekintettel a javaslat a minősített többség követelményét fenntartja.
8. §
A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.
Változatlan szöveg.
9. §
(1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, amelyek közül a felső piros, a középső fehér, az alsó pedig zöld színű.
A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg egyértelműbb megfogalmazása.
(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt áll. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.
Változatlan szöveg.
(3) A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének első versszaka Erkel Ferenc zenéjével.
A rendelkezés a Himnusznak csak az első versszakát minősíti a nemzeti himnusszá.
