A médiahatóság honlapján a Magyar Közlönyben megjelenttől eltérő szöveggel szerepel a médiatörvény. Ebből volt aki azt a következtetést vonta le, hogy a hatóság önkényesen írta át a törvényszöveget. A változtatásról azonban maga az Országgyűlés döntött, de még hogy.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXV. törvényt az Országgyűlés 2010. december 21-én hajnalban fogadta el, azt a Magyar Közlöny 2010. december 31-i tavalyi 202. számában hirdették ki.

Miután – mint ezt korábbi posztunkban leírtuk – hosszú huzavona után végül mégis megmaradt a bíróságok joga a médiahatósági bírságdöntések végrehajtásának felfüggesztésére, az alkotmányügyi bizottság (nyilván nem függetlenül a médiahatóság álláspontjától) úgy érezte, hogy még január 1-je előtt kell egy szabály a médiatörvénybe, ami gátat szab a bírósági eljárások elhúzódásának. Ennek érdekében zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be – a médiaügyekhez természetesen semmilyen módon nem kapcsolódó – az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz, ami harmincnapos határidőt ír elő az első és a másodfokú bírósági eljárásra is. A zárót és magát a cégjogi törvényt az Országgyűlés 2010. december 23-án elfogadta.

A csavar ott kerül a történetbe, hogy a cégjogi törvény 2010. évi CLXXXV. törvényként a Magyar Közlöny tavalyi 201. számában, azaz a médiatörvény kihirdetése előtt hirdették ki, az érintett szakasz szövege pedig a következő lett:

Még ki nem hirdetett törvény módosítását hirdették tehát ki, emellett a módosítás nem tartalmazza a módosított törvény pontos megjelölését.

A sajtóban megjelenő félreértések önmagukban is mutatják, hogy a törvényalkotói és -kihirdetői gyakorlat nem szolgálja a jog biztonságát. Nekünk azonban van egy plusz kérdésünk: kifejtette-e a kívánt hatást a módosítás, valóban megváltozott-e a kihirdetett törvényszöveg? A mi álláspontunk szerint erre két okból nem kerülhetett sor.

Egyrészt a módosítandó törvény sem a cégtörvény kihirdetéskor, sem annak hatálybalépésekor (2010. december 31-én 00 órakor) nem volt kihirdetve, márpedig a jogtudomány szerint a módosító rendelkezés ekkor fejtheti ki hatását (ellenkező esetben, ha egy hatályos módosító rendelkezést bármikor “be lehetne váltani”, akkor a későbbi módosításokat is felülírhatná egy korábbi módosítás).

Másrészt a módosított törvény nem azonosítható egyértelműen. A módosítás átvezetéséből az is következhetne, hogy ha az Országgyűlés bármely okból azonos címmel új törvényt fogad el a következő hónapokban, annak is az idézett szöveg lenne a 164. §-a. Ez az értelmezés persze ellentétben áll az Országgyűlés nyilvánvaló szándékával (természetesen mi is tudjuk, hogy azt a médiatörvényt akarták módosítani), de erről azt gondoljuk, hogy úgy kell tudni megalkotni a törvényeket, hogy ne a szándék, hanem a szöveg legyen irányadó az érvényesség vizsgálatakor.

Mi ezekben a formai kérdésekben sokkal szigorúbbak vagyunk, mint a jogászok többsége, a jog pedig hasonlóan vitatható helyzetekben ténylegesen az, amit a gyakorlat aztán alkalmazni is fog. Itt pedig nyilván sokat számít majd, hogy a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető legnagyobb jogszabálytár a módosítást átvezette, de sem ebből, sem az immár Nemzeti Jogszabálytárban való egységes szövegű közzétételből nem következik az egybeszerkesztett szöveg hitelessége (hiteles csak a Magyar Közlönyben megjelent szöveg lehet), azaz a módosítás megtörténte vitatható marad.

Ami történt, nem egyszerű technikai hiba, hanem az egyik legrosszabb, ami az írott joggal történhet. Ha már az is alappal vitatható, hogy mi egy hatályos törvény szövege, akkor mihez mérjék a jog címzettjei a magatartásukat?