Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Viccnek kicsit durva lenne

A Magyar Hírlap szerint az új Alkotmány tervezetének véglegezése során „felmerült, hogy az 1949 (vagy 1944) és 1990 között született jogszabályokra közjogi érvénytelenséget mondjanak ki”. Vettük a bátorságot, hogy elgondolkozzunk a sajtóban tesztelt javaslaton.

Nem akadunk fenn azon, hogy a jogszabályok érvényességéről amúgy kizárólag az Alkotmánybíróság dönt, hisz az alkotmányozó azt tesz, amit akar, normák érvényességéről is dönthet. Azon viszont annál inkább, hogy fontos lenne átlátni, hogy a közjogi érvénytelenség nem pusztán azt jelenti, hogy egy jogszabályt megbélyegzünk vele, hanem azt, hogy ahhoz semmilyen joghatás nem fűződhet.

Márpedig a rendszerváltás után húsz évvel is 23 törvény és 319 törvényerejű rendelet (utóbbiak főleg nemzetközi szerződések) van hatályban a kérdéses időszakból, amihez képest a 166 minisztertanácsi és kormányrendelet, valamint az 50 miniszteri rendelet nem is tétel. Ezeket a jogszabályokat természetesen ma is alkalmazzák, még az új Alkotmány hatályba lépésével egyidejű hatályon kívül helyezésük is bedöntené a jogrendszert. Az érvénytelenség alkotmányszintű kimondásából pedig nemcsak ez következne, hanem az is, hogy azok semmilyen folyamatban lévő eljárásban nem alkalmazhatóak.

Ez azért lenne különösen érdekes, mert a törvények közül például a legfontosabb érintett listája így néz ki:

1989. évi XXXVIII. törvény  az Állami Számvevőszékről
1989. évi XXXIII. törvény  a pártok működéséről és gazdálkodásáról
1989. évi XXXII. törvény  Alkotmánybíróságról
1989. évi VII. törvény  a sztrájkról
1989. évi III. törvény  a gyülekezési jogról
1989. évi II. törvény  az egyesülési jogról
1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
1972. évi V. törvény  a Magyar Köztársaság ügyészségéről
1959. évi IV. törvény  a Polgári Törvénykönyvről
1956. évi I. törvény  az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról
1952. évi IV. törvény  a házasságról, a családról és a gyámságról
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

 

Szóval az alkotmányozási folyamat egésze iránti tiszteletünk ellenére meg kell jegyeznünk, hogy a felvetés – bárkitől is származik – iszonyú nagy sületlenség. Nyilván lehet szép elvi cél, hogy szabaduljunk meg végre a pártállami időkben született normáktól, meg biztosan sokaknak a szemét bántják ezek a régi évszámok, de ezeknek a törvényeknek az újraalkotásához (bár a háromból két nagy kódex újraalkotása folyik), a nemzetközi szerződések törvényi kihirdetéséhez hosszú évek munkája szükséges, aminek erőltetése (ha amúgy vannak a jogalkotásnak a szimbolikus cselekvésnél fontosabb feladatai is) felelőtlenség. Azt már csak említeni merjük, hogy a közjogi érvénytelenség tipikus esetben a közjogilag érvénytelen jogszabály alapján kialakult jogviszonyokat is érinti, ad absurdum minden szerződés semmis, amit a Ptk. alapján kötöttek?!

 

 

 

Frissítés: Komolyan kell ezt a dolgot vennünk, legalábbis a közzétett alkotmánytervezetben ezek vannak:
 
Preambulum (úgyis mint "Nemzeti Hitvallás")
“Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.”
“Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.”

“Q. cikk (3) Az Alkotmány rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”
 
Bár lehet, hogy ez megmenti a helyzetet, márha a józan eszet az alkotmányra is érteni kell (inkább nem, hiszen ott nincs a felsorolásban a józan ész):
“28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alkotmánnyal összhangban értelmezik. A jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
 
Két kérdésünk lenne az alkotmányozó céljáról:
a) a jogfolytonosság megszakadása deklarálásának és a régi alkotmány érvénytelentésének célja-e a korábbi közhatalmi aktusok érvénytelenítése (ha nem, akkor viszont annak semmilyen joghatása nincs),
b) lesz-e az országnak alkotmánya az új alkotmány kihirdetése és 2011. január 1-jei hatálybalépése között? (Szerintünk ha így marad a szöveg, akkor nem.)
süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása