Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Tárgyi tévedések

A miniszterelnök az Európai Parlamentben a magyar elnökségi program vitájában elhangzott, a Médiatörvényt illető kritikákra adott válaszában két figyelemreméltó megállapítást tett, amelyek megfelelően konkrétak ahhoz, hogy érdemes legyen részletesen megvizsgálni őket. Vizsgálódásunk arra is kiterjed, hogy vajon a miniszterelnöki állítások jól jellemzik-e a törvényi szabályozás egészét, vagy éppen olyan csúsztatások, mint amivel maga vádol?

 
 
Első állítás: 
„Egy példa a Médiatörvénnyel kapcsolatos tárgyi tévedésekre: nem jár szankció és pénzbüntetés a magyar Médiatörvény szerint a kiegyensúlyozatlanság megsértése esetén.”
„Pénzbüntetés”, bírság valóban nem jár, más szankció annál inkább. Az esetleges félreértés alapja pedig az lehet, hogy a törvény szerint négy másik hasonló követelményért járhat a pénzbírság.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Médiaalkotmány)
13. § (2) A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
 
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Médiatörvény)
12. § (2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.
...
181. § (5) Amennyiben a Hatóság döntése szerint a médiaszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a médiaszolgáltató a Hatóság által megjelölt időpontban és módon - a Hatóság döntésében foglaltaknak megfelelően - értékelő magyarázat nélkül köteles a Hatóság döntését vagy a döntésben meghatározott közleményt közzétenni, vagy lehetőséget adni a kérelmezőnek az álláspontja megjelenítésére. A jogsértővel szemben ezen túl a 186-187. §-ban meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
185. § (1) A Médiatanács vagy a Hivatal médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a 186-189. §-ban meghatározottak szerint.
A Médiaalkotmány 13. § (2) bekezdése és a Médiatörvény 12. § (2) bekezdése határoz meg kiegyensúlyozottsági követelményeket. A kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése miatt kérelem alapján indított speciális eljárásban bírságot és a törvény többi rendes szankcióját valóban nem lehet kiszabni. Ehelyett azonban a hatóság a meg nem jelenített közlemény vagy a kérelmező véleményének közzétételére kötelezheti a médiaszolgáltatót. Egy közlemény főműsoridőben való beolvastatása, amit a hatóság szerkeszt bele a műsorba és a közlés módjáról is ő dönt, ne lenne szankció?
 
De mi a helyzet a Médiaalkotmány vonatkozó rendelkezése által felsorolt többi, a kiegyensúlyozottsághoz nagyon hasonló, attól nehezen elválasztható követelménnyel? Bírságolható-e a tévé vagy a rádió akkor, ha nem sokoldalú, tényszerű, időszerű és tárgyilagos? Minthogy erre nincsen a törvényben eltérő szabály, a hatóság alkalmazhatja a rendes szankciókat, és igen, bírságot is kiszabhat. A kiegyensúlyozottság helyett tehát van négy másik, ugyanolyan bizonytalan és rugalmas fogalom, amit a külföldi kritikusok joggal említhetnek. Persze lehet, hogy nem ez volt a szándék, de akkor a ténybeli tévedés kialakulásáért leginkább a törvényalkotó hibáztatható.
 
 Második állítás:
Az eddig hatályos 1986-os sajtótörvénnyel meg lehetett szüntetni újságokat a regisztrációjuk törlésével; ez volt antidemokratikus, nem az ezt megszüntető törvény.
Lényegében eddig is lehetetlen volt újságot hatósági eszközökkel, a nyilvántartásból való törléssel megszüntetni, a valóban elavult törlési szabályok valós veszélyt már jó ideje nem jelentettek. A korábbi, 2010. december 31-ig hatályban volt sajtótörvény vonatkozó rendelkezései a következők:
a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény
14. § (1) Az engedélyt, illetve a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha a sajtótermék külsőleg hivatalos lap (...) látszatát kelti, illetve címével, grafikai megjelenésével, külalakjával vagy egyéb jellemzőjével már bejegyzett laphoz hasonló módon jelenik meg, és ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
15. § (1) A időszaki lapot törölni kell a nyilvántartásból, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.
Ezek ugyan rendkívül hézagos és idejétmúlt szabályok (e kétharmados törvény 1990 óta nem esett át tartalmi felülvizsgálaton), de csak igen szűk körben, lényegében más sajtótermék imitálása esetén engedték meg a törlést. (Ennek a szabálynak az értelmezése sem volt túl kemény, elég csak a most sanomás Füles magazinhoz igen-igen hasonló axelspringeres Ügyes magazinra gondolni.)
 
Volt ennél szigorúbb verziója is a törvénynek, de az ügyésznek a bűncselekményt vagy szabálysértést meg nem valósító sajtótermék közlésének tilalmára és felfüggesztésére vonatkozó jogkörét kimondó rendelkezést, valamint a további törlési okokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette [20/1997. (III. 19.) AB határozat, 34/2009. (III. 37.) AB határozat]. 
 
No persze azt a kis szépséghibát, hogy a sajtótörvény 1986-os és korábbi AB döntéseknek köszönhetően már csak formailag, de volt benne – tudomásunk szerint sosem alkalmazott – laptörlés, elég jól tudja ellensúlyozni tartalmilag, hogy nem volt benne hatósági tartalmi vizsgálat és bírságolás, volt helyette érdemi, csak bűncselekmény esetén korlátozható forrásvédelmi szabály – hogy csak a legfontosabb különbségeket említsük. Nem ez az első alkalom, hogy egy szabályozással szemben megfogalmazott legjelentősebb kritika a törvényen szereplő évszám. Ez a kritika azonban most inkább csak rávilágít arra, hogy az 1986-os sajtótörvény jobban védi az írott sajtó szabadságát, mint 2010-es utódja.
süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása