Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Öngól

Van-e szánalmasabb a teljes eltökéltséggel a saját kapuja felé törő és gólt lövő csatárnál? Van-e nevetségesebb annál a döntéshozónál, aki a kitűzött és hangoztatott célnak épp az ellenkezőjét éri el?

Félsiker, ha a döntéshozó politikus őszinte, és célja valóban az, amit hangoztat. Nem szóvirágokat beszél, hanem rámutat egy létező problémára, és megoldást kínál. A siker másik fele azonban az, ha a választott megoldás ténylegesen alkalmas a kívánt cél elérésére. Az alábbi posztban 3+1 rövid példán ismertetjük, milyen az, amikor a döntéshozó öngólt lő. Nem elég, hogy nem éri el a kívánt célt, de azzal ellentétes eredményre jut: súlyosabbá teszi a problémát.

1. A devizahitelesek megsegítése
A tegnap elfogadott, egyösszegű törlesztést lehetővé tévő törvény tényleges hatását előre sem mi, sem a Kormány nem mérte fel. A becslések szerint azonban legfeljebb a devizahitelesek negyedén segíthet. (Attól most tekintsünk el, hogy minél több devizahitelesen segít, annál nagyobb károkat okoz a többi devizahitelesnek és a bankrendszernek, és hogy a banki veszteségek miatt a kkv-szektor forráshiánya csak nőni fog az intézkedéstől, ami a foglalkoztatottságot és a gazdasági növekedést egyaránt hátrányosan érinti.) Így ugyan ők a javaslat bejelentésekori 230 forintos svájcifrank-árfolyam helyett 180 forinton törleszthetnek, a többieknek viselniük kell az azóta bekövetkezett jelentős forintleértékelődés miatti, 5-7 %-os árfolyamemelkedést. Hiába 'menti' meg a törvény a tőkeerős devizahiteleseket, ha a tőkehiányosok (akiket a probléma igazán érint) még nagyobb bajba kerülnek, és összességében többet kell fizetniük a törlesztési nehézségekkel szembenéző devizahiteleseknek, mint korábban.  Persze, ha elsődleges célnak az ország devizakitettségének csökkentését tekintjük, akkor a végtörleszteni nem képes devizahitelesek helyzetének elnehezítése 'mindössze' durva mellékhatás.

2. Az új médiatörvény
A törvény kiemelt célja volt, hogy a gyermekeket jobban védje a felnőtt tartalmaktól.
Bár külön ilyen rendelkezést nem tartalmazott, a törvényt kikényszerítő, elrettentő erejű mechanizmus alapján az index.hu internetes sajtótermék már a cikkek címében jelzi, ha felnőtt tartalomról van szó, mégpedig úgy, hogy a csábító tartalomra színes betűk hívják fel a figyelmet. A törvény eredménye így az, hogy a felnőtt tartalom sokkal inkább szem előtt van.
 
3. A szociális támogatásokra vonatkozó új szabályozás
A szabályozás célja az volt, hogy a gyermekek ne maradjanak ki az iskolából. Ezért elrendelték, hogy a kimaradó gyerekek után járó szociális támogatást nem készpénzben, hanem utalványban kapják meg. Csak hogy - mint ebből a videóból kitűnik - az utalványból az uzsorások nem tudnak levonni, ezért az eladósodott szülők egy részének érdeke lehet, hogy gyermekeik kimaradjanak, és így több maradjon a családi kasszában.
A szabályozás eredménye tehát az is, hogy egyes gyermekek még inkább kimaradnak az iskolából.

3+1 Harc a rabszolgakereskedők ellen
Ne higyjük azt, hogy ilyen szerencsétlen közpolitikai megoldás csak Magyarországon történhet! H. Spencer Social Statics című könyvében már 1851-ben megosztotta a rabszolga-kereskedők elleni politika egy szomorú epizódját. Mi lett a hatása annak, hogy Afrika partjait ellepte az őrség, és rendszeresen zaklatta a rabszolgakereskedő-hajókat? Egyrészt az, hogy a rabszolga-kereskedők kisebb és gyorsabb hajókat kezdtek el alkalmazni, amin a rabszolgákat még szorosabban helyezték el, így a betegségek és a fulladások miatt a halálozási ráta 35 %-ra emelkedett. Másrészt az, hogy az üldöző parti őrségtől való menekülés érdekében lelkiismeretfurdalás nélkül dobtak be akár 500 rabszolgát is a tengerbe.

Tud még hasonló példát? Ne habozzon kommentben megosztani!
süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása