Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Konzultáció a modern munkahelyekről

A jobboldali kormány rugalmasabbá szeretné tenni a foglalkoztatás rendjét. Ennek érdekében javaslatokat dolgoz ki a munkaidő rugalmasabb meghatározására, valamint a gyermeket vállaló szülők könnyebb munkaerő-piaci visszailleszkedése érdekében úgy alakítja át az állami támogatások rendszerét, hogy azt az apa is nagyobb mértékben vehesse igénybe. A javaslatokhoz kapcsolt kérdésekről társadalmi konzultáció kezdődik.

Eddig még ismerősnek is tűnhet a történet. A brit kormány által a hetekben – azaz a magyar munkajogi szabályozás trambulinszerű rugalmasságának megteremtésére vonatkozó javaslatok munkavállalókkal való nemegyeztetésével és a vonalkódos Szociális Konzultációval egyidejűleg – folytatott Modern Workplaces Consultation azonban nemcsak tartalmában tér el a magyar kormányzati elképzelésektől. Tételes tartalmi összevetésnek nem is nagyon lenne értelme, mivel a brit csomag munkavállalói jogok korlátozására csak elvétve tesz javaslatot: lényegében minden elemében a munkavállaló által önként vállalt többletmunkára, illetve rugalmas munkaidő-beosztásra alapoz. Hogy nálunk nem ez az irány, az elsősorban nem a két kormány kétségkívül eltérő felkészültségén, sokkal inkább a két gazdaság össze nem vethető helyzetén múlik. 

Az eljárás összevetése azonban tanulságos. A britek a konzultációt és az azon alapuló döntéshozatalt a magyar gyakorlathoz képest ugyanis a következő apró eltérésekkel hajtják végre:

 

 

1. A brit kormánynak konkrét, részleteiben is megismerhető javaslatcsomagja van, amiről konzultálni szeretne. Ez nálunk olyannyira nem szokás, hogy sem az új alkotmányról szóló konzultáció, sem pedig a Szociális Konzultáció esetében nem volt világos, hogy azok melyik döntési eljárást milyen módon befolyásolnak majd, már amennyiben tesznek ilyet. Mindkét kérdéssorból volt ugyanis olyan, amit a Kormány már a kérdőívek beérkezése előtt eldöntött (márciusban a fiatalkorúak választójogát, most a devizahitelesek megsegítését).  

2. A brit kormány együtt, egymással összefüggésben tesz javaslatot a munkaidőre vonatkozó szabályok és az állami jövedelempótlással fedezett (a magyar tgyásnak, gyednek és gyesnek megfelelő) időszakok újraszabályozására. Nálunk ezzel szemben egyértelműen külön fut és más célrendszert alkalmaz a Munka Törvénykönyvének felülvizsgálata és a családtámogatási rendszer reformja. 

3. A brit javaslathoz készült hatásvizsgálat. A magyar gyakorlat ilyenre időt nem pazarol, bár az új jogalkotási törvény elfogadását megelőzően nagy volt a fogadkozás.

4. A brit konzultáció háttéranyagát képezi egy közérthetően megfogalmazott százoldalas összefoglaló, amiből a javaslatok tartalma mellett a hatályos szabályozás szerinti helyzet is megismerhető. A magyar válaszadóról feltételezzük, hogy a komplex gazdasági-társadalmi hatásokkal járó kérdések esetében is minden információ a rendelkezésére áll, vagy ha nem, akkor azokat Szájer József, Szili Katalin vagy Orbán Viktor rövid kísérőleveléből maga is ki tudja olvasztani.

5. A britek összesen több mint 70, többségükben eldöntendő, kisebbségükben szabadszavasan megválaszolható, semlegesen megfogalmazott kérdést tesznek fel, amelyik mindegyikében megismerhető a kormány javaslata. Ilyesmikre kell gondolni: „Legyen-e a fizetett szülői szabadságnak olyan része, amit a szülőknek megosztva kell igénybe venniük? Ha igen, a javaslat szerinti négyhetes időtartam megfelelő-e?”, „Egyetért-e a Kormány azon javaslatával, ami a rugalmas munkaidő-beosztás kérését a még 26 hete alkalmazásban nem álló munkavállalók számára is megengedné?”

6. A brit konzultáció természetesen kizárólag online zajlik, az regisztrációhoz ugyan nem kötött, de nevet és emailcímet azért meg kell adni. Így Nagy-Britannia minden valószínűség szerint a töredékét költi a projektre, mint Magyarország a szociális konzultációra. E konzultációs mód másik előnye, hogy hangsúlyosabban jelenik meg az érintettek véleménye. A magyar modell ezzel szemben azonos súlyt ad minden - tájékozott és tájékozatlan - véleménynek. Ez döntés esetében megfelelő, de véleményezésnél nem célszerű megoldás.

Nyilvánvalóan mindkét konzultációnak célja az is, hogy a választót meggyőzze a kormány tettrekészségéről és a kormányálláspont helyességéről. Az alapvető elvi különbség azonban az, hogy a magyar kormány a konzultáció megtörténtéről is csak meggyőzni akarja a választóit, a brit viszont valóban konzultál, hiszen tudja, hogy ezen nem veszíthet. Ráadásul még pénzébe is alig kerül.

süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása