Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Hogyan lett minden döntés törvénysértő?

Vajon mi alapján adták ki a területi közigazgatási szervek osztályvezetői a mai napon a határozatokat? És ha kiadták, vajon érvényesek-e, vagy formai alapon az összes megtámadható bíróságon? A Hivatalos Értesítő rendszeres olvasóiként hetek óta követünk egy folytatásos történetet, de most sajnos elvesztettük a fonalat.

Történt, hogy az „olcsóbb, hatékonyabb és ügyfélközpontúbb” közigazgatás kialakításának egyik fontos elemeként az Országgyűlés 2011. január 1-jével létrehozta a korábbi közigazgatási hivatalokból és több, eddig önálló szakigazgatási hatóságból integrált területi (fővárosi és megyei) kormányhivatalokat. Az erről szóló törvény 2010. november 17-i kihirdetése mai fogalmaink szerint még bőséges felkészülési időt adott volna, de a részletes feladat- és hatásköröket meghatározó kormányrendelet csak 2010. december 21-én követte. Pedig volt még hátra egy nem elhanyagolható fontosságú lépés, ami szintén konfliktusos: „a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével normatív utasításban adja ki”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KIM adja ki az SzMSz-eket, de a külügy és a honvédelem kivételével az egész Kormány egyetértése kell hozzá, ami már a törvényben sem tűnt igazán működőképesnek.

A rendelkezésre álló napokban szükségmegoldás született: a KIM 2010. december 31-én kiadott 20 ideiglenes SzMSz-t, amelyek az új vezetők között elosztották a beintegrált szervezeti egységek főosztályait, de a szervezet tényleges átalakítását nem végezték el.

Nyilván az ideiglenes állapot fennmaradásától való félelem szülhette azt a megoldást, hogy mind a 20 SzMSz hatályon kívül helyezte (volna) magát 2011. január 31-én.
Aztán telt-múlt az idő, a január 31-i Hivatalos Értesítő hozta az egyes KIM utasítások módosításáról szóló 7/2011. (I. 31.) KIM utasítást, amely – amúgy kétségkívül elegánsan, vájtszemű kodifikátorok elismerésére méltóan – egyetlen mondatban cserélte ki ezt a dátumot mindenhol 2011. február 15-re. Aztán február 15-én megismerhettük az egyes KIM utasítások módosításáról szóló 9/2011. (II. 15.) KIM utasítást, így az új határidő 2011. február 28. lett.

 

Ezek után tegnap nagy érdeklődéssel vártuk a történet következő részét, ám meglepő fejleményként a tegnapi napon nem jelent meg Hivatalos Értesítő. Ez viszont azt jelenti, hogy a mai napon se ideiglenes, se végleges SzMSz-e nem volt hatályban egyetlen kormányhivatalnak sem.

El lehet-e működni SzMSz nélkül? Nem nagyon. Ezekben a belső normákban történik ugyanis az amúgy a hivatal vagy a szakigazgatási szerv vezetőjére telepített belső és külső hatáskörök szétosztása. Ha a kormányhivatallal van dolgunk, akkor a legritkább esetben fordul csak elő, hogy a szerv valamelyik vezetője írná alá a határozatot, hiszen arra fizetik a hatósági ügyekkel foglalkozó szervezeti egység  vezetőjét, hogy szakmányban olvasson át és írjon alá hatósági döntéseket. Azaz a ma meghozott döntések azon az egyszerű formai alapon támadhatóak lesznek, hogy aki meghozta őket, az éppen annyira volt jogosult a döntéshozatalra, mint a kormányhivatal portása vagy a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott titkárnője.

Bénázni lehet kormányzás közben is, de ez a történet már a szervezeti irányítás súlyos rendszerhibájára utal. Számos szakmai, közpolitikai és jogi kérdés tehető fel az ügyben, de szerintünk a két legfontosabb az, hogy
a) miért nem próbálta valaki reálisan felmérni a folyamat időigényét már a folyamat elején, közepén, de legkésőbb tegnap, illetve
b) ha háromszor eszébe jut valakinek, hogy utolsó pillanatban megmentse a helyzetet, akkor negyedszerre miért nem?

#Frissítés
A mai Hivatalos Értesítőben megjelent a Budapest Fővárosi Kormányhivatal SZMSZ-e, holnapi hatálybalépéssel. A mai napra tehát beismerten nem volt SZMSZ,  további 19 kormányhivatal esetében még semmi biztosat nem tudhatunk.

#Frissítés 2011.03.02
Fokozódnak az izgalmak: Baranya és Bács-Kiskun megye SZMSZ-ei elkészültek. 17 megyében éjféltől harmadik napja csak a hivatalvezetők írhatnak alá.

#Frissítés 2011.03.03
Ma kijött Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatalok SZMSZ-e. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen jelentős közigazgatási jogi következménye van a megyék elnevezésének, de úgy tűnik, hogy az ábécé sorrendtől függ, hogy mikortól működik egy kormányhivatal törvényesen.

#Frissítés 2011.03.04

Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron. Felpörgött, már csak 12 hiányzik, az jövő péntekig pont befér.

#Frissítés 2011.03.07

Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok Ej, ráérünk még a többire.

süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása