Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Keresztes hadjárat

Lehet-e jogi megoldást találni egy olyan társadalmi problémára, amelyben a jog hagyományos eszközei következetesen kudarcot vallottak? Sajnos gyakran nem, és ennek fel nem ismerése többnyire csak súlyosítja a problémát.  De ha az állam hajlandó nyíltan elismerni a szabályozási kudarcot és elfogadni a jogi szabályozástól eltérő realitást, akkor megnyílik a lehetőség az állami cselekvés eszköztárának bővítésére.
Az elmúlt időszak sajtónyilvánosságot kapott kormányzati szabályozási elképzelései közül a legprogresszívebbnek azt tartjuk, hogy az egészségügyi államtitkárság felkarolta a Magyar Rezidens Szövetség azon javaslatát, amely a hálapénz elfogadását nyíltan elutasító orvosoknak költségvetési forrásból magasabb bért juttatna. A Zöld Kereszt Mozgalmat a Szövetség a dupla bér konkrét ígéretével indítaná. Az egészségügyi bérek néhány éven belüli megduplázásának esélyét egyfelől ugyan csekélynek látjuk, másfelől viszont adottnak vesszük, hogy az egészségügyi költségvetés valóban prioritásként kezeli a témát, így a forrásigény önmagában nem zárja majd ki a megvalósítást.

A hálapénz ma
A hálapénz esete klasszikus szabályozási kudarc. Ha egy külföldivel csak a Büntető Törvénykönyv szövegét olvastatjuk el, akkor a helyzet egyértelműnek tűnhet a számára: a boríték átadása aktív vesztegetés (három évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti), kérése és elfogadása pedig egyaránt passzív vesztegetés (egytől öt év). Ha pedig valamit a törvény szigorúan büntet, akkor azt nem is kell már szabályozni. Nem csoda, hogy nincsenek is további hálapénzes szabályok a magyar jogban.
Azonban a gyakorlatban a hálapénz adása és elfogadása nem igazán bűncselekmény, mivel a társadalmi elfogadottsága magas és a büntetés esélye csekély. Minden érintett (ideértve a nyomozó hatóságokat is) készséggel elfogadja azt a fikciót, hogy a hálapénz mindig legálisan juttatott, az orvos által nyújtott szolgáltatás igénybevételével össze nem függő ajándék.
Akkor is csak rendkívül ritkán indulnak büntetőeljárások, ha az orvos kéri a juttatást vagy maga jelöli meg a hálapénz összegét, pedig ezzel – ha már egy, hagyományosan balkániként jellemzett modell keretei között vagyunk – inkább javulna a beteg helyzete, hiszen megspórolná neki a betegtársak segítségével lefolytatandó, mindig izgalmas nyomozást a helybeli szokások után, és elkerülhető lenne az orvos túlfizetése is. A jelenlegi helyzet nem sokban különbözik attól, mintha a beteg által az orvosnak készpénzben adott bármekkora juttatás adómentes lenne. Így képezheti az állami egészségügy finanszírozásának fontos elemét egy olyan gyakorlat, amit csak a társadalmi elfogadottsága különböztet meg a tiszta korrupciótól.
Az (elvileg) büntetőjogi jellegű ösztönzők tehát nem elegendőek arra, hogy visszaszorítsák vagy akár megnehezítsék a hálapénz elfogadását. Senki nem érdekelt a helyzet megváltozásában: a hálapénzt elfogadó orvos kézenfekvő okból ellenérdekelt; a beteg mindenekelőtt az orvossal fennálló bizalmi viszony fenntartását kívánja elérni, így az orvostól független érdekeket nem érvényesít; az állam oldalán pedig hiányozhatnának ugyan a kieső adók, de a hálapénznek megfelelő finanszírozás rendszerbe pumpálására nincs módja.

Egy ígéretes irány
A zöld keresztes ötletben legalább négy tényező miatt vannak komoly lehetőségek ennek a helyzetnek a megváltoztatására:
1. Mindenekelőtt természetesen új anyagi ösztönzőt visz a rendszerbe az orvos oldalán. Itt van persze a szabályozás egyik nagy kockázata is: van akinek a dupla bér is kismiska a hálapénz összegéhez képest.
2. Új szereplőket, a számottevő hálapénzt eddig nem kapó orvosokat kapcsol be a szabályozásba. Az, hogy ők felteszik a keresztet, nem önmagában jelent változást, hanem a rendszer egészére gyakorolt hatásában.
3. Új erkölcsi ösztönzővel duplájára emeli a tétet: ha a beteg bízhat abban, hogy a zöld keresztes orvos nem fogad el hálapénzt, akkor a zöld keresztest nagyobb eséllyel fogja választani. Ha viszont a zöld keresztes is elfogadja, akkor nem csak „hiába” emelték az orvos fizetését duplájára, de minden további hálapénz-ellenes reform erkölcsi tőkéjét nulláztuk le. Itt sok múlik azon, hogy a mozgalomban részt vevő orvosok száma eléri-e a kritikus tömeget, azaz tud-e a beteg választani zöld keresztes és anélküli orvos között.
4. A kitűzővel megjelenne az első transzparens elem hálapénzügyben: a beteg és a hozzátartozó helyzetét már az is nagyban segítené, ha azt tudná, hogy  kinél érdemes próbálkozni, jó esetben elvezetve oda, hogy a beteg valódi többletszolgáltatást kap a hálapénzért.
A javasolt irányt tehát kifejezetten jónak, a realitásokból kiinduló hálapénz-szabályozás ígéretét pedig fontos áttörésnek tartjuk. Bár mi magunk – másokkal ellentétben - nem látjuk teljesen át az elképzelés önmagában való megvalósításának esélyét, abban sajnos mindezek ellenére biztosak vagyunk, hogy a jó alapelgondolás nem garancia a hatékony megvalósításra.

A kockázatok
Az első és legfontosabb probléma természetesen az elképesztő forrásigény, ami (ha a beteg általi részfinanszírozás elve nem nyer rehabilitációt) önmagában kizárhatja a zöld kereszt javasolt formában való bevezetését. Holott az új szabályozás működésének kulcseleme a jelentős jövedelememelkedés. A fokozatos bevezetés pedig gyors kifulladásra ítélheti a kezdeményezést. A pénzügyi hatások vizsgálata azonban jól számszerűsíthető és Szócska Miklós munkáját se azon mérik majd le, hogy két hónappal korábban vagy később oldotta-e meg a hálapénzügyet.

Így itt lenne a nagy lehetőség arra, hogy az új szabályozási eszköz alkalmazásához érdemi költségvetési háttérszámítások és hatásvizsgálatok készüljenek, amelyekből például kiderülhetne, hogy tényleg a differenciálás nélküli bérduplázás írtja-e a leghatékonyabban a hálapénzt.

Ennek kapcsán azt a veszélyt is mérlegelni kell, hogy a hálapénz megszüntetése hogyan hat majd a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások és a magánpraxis kreatív, jellemzően közpénzt emésztő együttes működtetésére. Aki eddig hálapénzből szerezte jövedelme nagyobb részét, ezentúl zöld keresztesként nem a betéti társaságával fog-e a kiesett hálapénznek megfelelő összeget számláztatni a társadalombiztosítási pénzből működtetett berendezések soron kívüli használatáért?
Mi lesz az új szabályozás válasza arra az esetre, ha a zöld keresztes orvos is hálapénzt kér vagy fogad el? Megvonják tőle a dupla bért? Visszamenőleg is? Vagy fellép ellene a nyomozó hatóság? Bármennyire is jóindulatúan viszonyul a jogalkotó az orvosokhoz, az új szabályozás csak akkor érhet el eredményeket, ha a kiindulópontja az lesz, hogy azt is meg akarják majd kerülni.
Végül egyértelmű válasz kell arra a kérdésre, hogy mostantól akkor a többieknek szabad-e hálapénzt elfogadniuk. Ha továbbra is ragaszkodunk a realitásokhoz, akkor a válasz nem nagyon lehet más, mint az, hogy igen. Ha viszont az elfogadás jogszerű, új irányai nyílhatnak a szabályozásnak, például előírható, hogy közzé, a beteg számára követhetővé tegye a szokásos hálapénzmértéket.

süti beállítások módosítása
süti beállítások módosítása