
Az alkotmánybírósági döntések következményeinek gyors felszámolása a kormányzás egyik sikerágazata. Kár, hogy az itt megcsillantott erényeket más területen ritkábban láthatjuk.
Lázas izgalomban ég az ország pár hete: vasipari munkás, állatgondozó és tanárnő egyaránt találgatja, milyen döntést hoz a kormányzat az Információs Hivatal (IH) irányításáról. Hol Lázár János tűnt befutónak, hol Semjén Zsoltról suttogtak a zemberek, de olyan is volt, aki azt vélte tudni, hogy Szőcs Gézát szánja főhírszerzőnek a miniszterelnök. De ami végül történt, attól mindenkinek (na jó, csak a közigazgatás működését ismerőknek) leesett az álla. Merthogy végül a miniszterelnök maga lett a befutó, aki viszont azon nyomban át is ruházza ezt a hatáskörét a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra.
A Kormány legalizálni akar. Nem, ez a blogbejegyzés nem a könnyű drogokról vagy a prostitúcióról fog szólni, hanem arról, miként próbálja utólag jogszerűvé tenni a köztársasági elnök és a miniszterelnök egyes törvénysértő intézkedéseit.
Mekkora kárt okoz az országnak egy bevezetett, majd visszavont kisadó? Mennyit költöttünk arra, hogy beszedjünk, majd végül mégse szedjünk be egymilliárd forintot?