Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Mit kell tennünk, ha szavazni akarunk április 6-án?

A kormánypártok ugyan végül továbblapoztak egy oldalt a szótárban, és úgy döntöttek, hogy mégsem a regisztrációval, hanem a rezsicsökkentéssel nyerik meg a választást, de ettől még alapvető dolgok változtak meg a választási rendszerben. A Nemzeti Választási Iroda honlapján persze minden információ megtalálható némi keresgéléssel, de miután szembesültünk vele, hogy még a közeli ismerőseink egy része sincs képben a változásokkal, írunk egy tisztán ismeretterjesztő bejegyzést az országgyűlési választáshoz kapcsolódó legfontosabb eljárási tudnivalókról.

funny-Canada-sign-vote.jpg

Választójoggal az országgyűlési választáson továbbra is a nagykorú (18. életévüket a szavazás napjáig betöltő), a választójogból bírósági ítélet alapján ki nem zárt magyar állampolgárok rendelkeznek. Ugyanakkor, mint az közismert, a magyarországi lakóhely már nem feltétel: a külföldön élő, de magyar állampolgársággal eddig is rendelkező vagy azt az elmúlt években kedvezményes, magyarországi lakóhelyet nem igénylő honosítással megszerző magyar állampolgárok is szavazhatnak majd. A legfontosabb információk így az egyes választói csoportok szerint az alábbiak:

howtvote_2.jpg

Attól tehát, hogy a külföldön élő (azaz magyarországi lakóhellyel nem rendelkező) választók levében is szavazhatnak, a Magyarországon élő, de külföldön tartózkodó választópolgár ugyanezt nem teheti meg, úgyhogy itt maradt a külképviseleti szavazás már ismert, nehézkes rendszere. Magyarországon az a személy él, akinek magyarországi lakóhelye (vagy ennek hiányában tartózkodási helye) van bejegyezve a hazai személyiadat- és lakcímnyilvántartásban. Zavart okozhat, hogy sok, évek óta külföldön dolgozó választópolgár nem is tudja, hogy van-e még neki ilyen. Persze ennek jobb, ha mindenki maga jár utána, de nagyon valószínű, hogy ha nem lenne, arra azért emlékeznénk: a hazai lakóhely törléséhez ugyanis a letelepedési szándékkal történő külföldre költözést kell a külföldi letelepedési nyilatkozattal az okmányirodában vagy a konzulátuson bejelentenünk. Ez nem keverendő össze az ideiglenes külföldön tartózkodás bejelentésére vonatkozó korábbi (tavaly márciusban megszűnt) kötelezettséggel. Azaz nem az számít, hogy ezt a – határidejéről eddig „három hónapos”-ként – ismert bejelentést megtették-e, a hazai iratok lejártak-e vagy hogy ki mikor járt otthon utoljára, hanem hogy megtörtént-e a külföldi letelepedés és erről a magyar lakcímnyilvántartás értesült-e. Ezt a legegyszerűbben onnan lehet megtudni, hogy megvan-e még az ember lakcímkártyája: ha le kellett adni vagy meg kellett küldeni a konzulátusra, akkor már az általa igazolt lakóhely sem áll fenn, ha viszont még megvan, akkor választójogi szempontból a választópolgár továbbra is Magyarországon él, így nem a levélben történő, hanem külképviseleti szavazásra jelentkezhet be, de persze haza is utazhat szavazni. (Nézzük azért meg azt is, hogy mi van a kártyán, mert ma már külföldi lakóhely is szerepelhet rajta, ebben ez esetben pedig akkor is külföldön élőnek számítunk, ha van bejelentett magyarországi tartózkodási helyünk.)

A fenti első csoportba tartozó, saját szavazókörükben szavazó választóknak nincs előzetes teendője. Ha a napokban (február 3-ig) megkapják az eddig megszokottnál vékonyabb, a pártaktivisták által körbehurcolandó ajánlóívvel felváltott ajánlószelvényt szerencsére már nem tartalmazó értesítőjüket, akkor a választásig már nem is lesz. Ha viszont nem kapják meg, akkor annak számos oka lehet, ezért a meglepetések elkerülése érdekében érdemes a helyi választási bizottságnál utánamenni,, hogy mi volt az. Ha nem csak egyszerűen elveszett, akkor az értesítés hiánya jelezheti azt is, hogy rossz címre várjuk (és mondjuk egy elmulasztott lakcímbejelentés miatt az új lakcímünk szerinti választókerületben nem is szavazhatnánk), elvileg maga a névjegyzék is lehet pontatlan, de legrosszabb esetben az is lehet, hogy most derül ki, hogy nincs is bejelentett lakcímünk. Még csak hajléktalannak sem kell lenni ehhez, elég, ha valaki elmulasztja az új lakcím bejelentését, a régi lakcímén viszont a tulajdonos megelégelte az érkező iratokat, ezért fiktívként töröltette a korábbi lakcímbejelentést. Ha nem kerültünk be a névjegyzékbe, akkor élhetünk ugyan jogorvoslattal, de az utóbbi esetben ez csak akkor lesz sikeres, ha előtte (április végéig) rendeztük a lakcímbejelentést, és legalább egy hazai tartózkodási helyünk szerepel a lakcímnyilvántartásban.

A tizenhárom magyarországi nemzetiséghez (korábban: nemzeti és etnikai kisebbséghez) tartozó választópolgár most először az országgyűlési választáson is ebben a minőségében szavazhat, ha akar: a nemzetiséghez tartozást április 4-ig lehet bejelenteni a helyi választási bizottságnak, és e nyilatkozat eddig az időpontig visszavonható vagy módosítható is. Akit az országgyűlési választásra kiterjedően nemzetiségi választóként vesznek nyilvántartásba, az az adott nemzetiség önkormányzata által állított (egy mandátum kedvezményes megszerzésére alkalmas) nemzetiségi listára szavazhat, pártlistára azonban emellett már nem.

A szavazóhelyiségben  való szavazás akadályoztatása esetén mozgóurna továbbra is kérhető (április 4-ig a helyi választási irodástól, a szavazás napján 15.00 óráig a szavazatszámláló bizottságtól), emellett újdonság, hogy a fogyatékossággal élő választópolgár Braille-írással készült értesítő vagy könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldését, Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazását és akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazását is kérheti.

A felsorolt kérelmek egyszerűen benyújthatóak: a bevezetőben hivatkozott valasztas.hu főoldaláról indulva pár perc alatt elvégezhető az adminisztrációt (Ha van ügyfélkapunk, akkor azzal érdemes a kérelmeket benyújtani, mert így jelentősen csökken annak az esélye, hogy téves – a lakcímnyilvántartástól eltérő – adatot adunk meg, ami a kérelmek elutasítására vezetne.)

A személyazonosság igazolása a személyesen történő szavazásnak természetesen mindig feltétele: ez személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel történhet. Emellett a hazai szavazóhelyiségben való szavazásnak (a saját szavazókörben és átjelentkezés esetén is) feltétele az is, hogy a választó lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni tudja (azaz fel tudja mutatni a lakcímkártyáját).

Mi ezeket láttuk a választójog gyakorlása szempontjából alapvető információnak, de ha valaki lát még a témában (választójogi) problémát, azt kérjük szépen, hogy ossza meg a hozzászólásokban.