Selmeczi Gabriellának ezúttal igaza van: az ártatlanság vélelme a politikusokat is megilleti, ha Balogh maradni akar, akkor még jó ideig maradni is tud.

Bár az ártatlanság vélelme mellett a családon belüli erőszakkal gyanújába került Balogh József országgyűlési képviselőt egy blog is védi, de az egy hete nyilvánosságra került Balogh-ügy érthető módon sokakat indulatos megszólalásokra ösztönzött. Ezért különösen érdemes hideg fejjel számba venni a jogi lehetőségeket.

1. Az ügyben büntetőeljárás folyik. Ennek jogerős lezárásáig a képviselő-polgármester hivatali minőségét érintően abban a helyzetben van, mintha semmilyen eljárást nem folytatnának ellene, azaz emiatt őt a büntetőeljáráson kívül semmilyen hátrányos következmény nem érheti.

2. A büntetőeljárásban a képviselő az őt megillető mentelmi jogról nem mondhat le, így Balogh József ellen büntetőeljárás csak akkor folytatható le, ha a mentelmi jogot előzetesen az Országgyűlés kétharmados többséggel felfüggesztette. Ilyen döntés mindeddig nem történt, így viszont azt is feltételezhetjük, hogy a folyamatban lévő nyomozásnak Balogh József ebben a pillanatban nem gyanúsítottja, azt pedig biztosan tudjuk, hogy vele szemben a büntetőeljárás során intézkedéseket a fennálló mentelmi jogra tekintettel nem lehet végrehajtani.

3. A büntetőeljárás majdani eredménye alapján a képviselő akkor veszíti el – egy országgyűlési döntéssel – a mandátumát, ha jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy kényszergyógykezelését töltené, illetve ha a bíróság eltiltaná a közügyek gyakorlásától. A polgármesteri tisztség esetében hasonló a helyzet: ott ugyan a képviselő-testület is kezdeményezheti a polgármester elmozdítását, de csak hivatali ügyekben, ez pedig nem az. Így ott a választójognak ­ szintén jogerős bírósági döntésen alapuló – korlátozása szüntethetné meg a tisztséget.

4. Ha a képviselő kitart mostani álláspontja mellett, azaz vitatja a bűnösségét, illetve tisztségeiben kíván maradni, akkor tehát a jogerős döntésig nincs közjogi akadálya a jelenlegi helyzet fennmaradásának, azaz a másodfokú bírósági ítéletéig Balogh József képviselő és polgármester maradhat. Ez az időpont pedig szinte biztos, hogy nem jön el az idei év utolsó hónapjai előtt, de még az sem kizárt, hogy a jövő évi választás előtt sem.

Végül tegyük hozzá a leírtakhoz, hogy az érintett egyéni választókerületi képviselő, így a 2014. január 1-jei dátumnak is jelentősége van az ügyben. ha ugyanis úgy szűnik meg a képviselői megbízatás, hogy ezt megelőzően ki lehet tűzni az időközi választást, akkor így osztják ki újra a megüresedett mandátumot, ha viszont ezt követően szűnne meg, akkor a mandátum már betöltetlen maradna az általános választásokig. Ha lenne Magyarországon politikai eseményekre vonatkozó fogadás, akkor mi így egy december végi Balogh-lemondásra sem ígérnénk nagy nyereményt.