Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

"az adózók még nincsenek felkészülve"

A kormánytisztviselők visszajöttek a szilveszteri buliból. Megvárták, míg a jogszabálytárak szerkesztői megmutatják nekik, hogy hogy néz ki a jogrendszer. Nagyon nem lehettek megelégedve, mert januárban formás kis javítócsomag alakult ki a tavalyi év végén keresztülvert törvényekhez. Az idei év első törvényalkotási service packjének léte nem meglepetés, tartalma azonban figyelemreméltó, sőt, ha használhatjuk még ezt a minősítést, akkor meghökkentő

Saláta, öntettel

A célpont a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/5003. számú törvényjavaslat, azaz magyarul az év végén elfogadott közszolgálati törvényt követő saláta. A saláták célja elvileg a többi törvény összhangba hozása egy elfogadott kódexszel. Ezt a célt közelíti is a törvényjavaslat, bár négy módosító indítvány alapján már látszik, hogy az elfogadott törvény legalább háromszor olyan hosszú lesz, mint a benyújtott javaslat.

A közszolgálati saláta jogtechnikai törvénynek tűnik, ezért könnyen elrejthetőek benne a tartalmilag hozzá nem tartozó ügyek. Fő erénye a hibajavítási lehetőséget kereső Kormány számára mégis az lehet, hogy már március 1-jén hatályba lép. Így aztán a parlamenti téli szünet ellenére két hónapos reakcióidővel lehet benne kezelni a sürgős problémákat. Ezek első csomagját nyújtotta be tegnap az Alkotmányügyi Bizottság. A köztisztviselőkhöz csak igen távolról köthető öt bizottsági módosító mindegyike súlyos jogalkotási hiányosságokra mutat rá. Főképp a hatályba léptető és átmeneti rendelkezésekre nem maradt figyelem: megjelent már a sajtóban a nemzeti vagyonról szóló törvény nyögvenyelős, a rendes gazdálkodást megakasztó hatálybalépése, és az is, hogy a kisebbségi önkormányzatok választására 2014-ig nem maradt hatályban szabály. Két hónapot azonban nyilván kibírnak az állami intézmények felújítás nélkül, a létszámhiányos kisebbségi önkormányzatok meg majd legfeljebb várnak egy kicsit. Az adójogban azonban egy döntési kudarc igen komoly következményekkel járhat.

Bizonytalan adójogi helyzet: nomen est omen

A tavalyi ’nagy adócsomagba’ (a három közül az utolsó) egy Rogán-módosító eredményeként került a bizonytalan adójogi helyzet jogintézménye.

Az adózói jogokat kiterjeszteni kívánó intézkedésnek az lett volna a lényege, hogy az adózó a bevallásig (áfa és innovációs járulék kivételével minden adónemre) bejelentheti, hogy bevallása azért lehet hibás, mert az az általa követett, ügyvéd, adótanácsadó vagy adószakértő által elfogadhatónak tartott, de lehet, hogy téves jogértelmezést vette alapul. Az eljárás közvetlen költsége egy, a vitatott követeléssel arányos, legalább 100 ezer, de legfeljebb 5 millió forintos díj, a közvetlen haszna azonban az, hogy a vitatott jogkérés jogerős elbírálásáig az adózót eljárási szankció (többek közt adóbírság) nem sújtja, ha nincs igaza, akkor csak a díj összege emelkedik.

Sporthasonlattal élve: az adózó időt kérhetett volna az adóhatóságtól, ha bizonytalannak látja adókötelezettsége fennállását, csak itt nem a mágnestáblás edző és a frissítőtáskás masszőr futhatott be a pályára, hanem az elszámolt munkaórákat vezető táblázatokkal jól felszerelt jogászcsapat. Az időt kérő vállalkozás pedig nemcsak pár percig jut lélegzethez, hanem mindaddig, amíg a jogászai fenn tudják tartani a jogvitás helyzetet. Ha a vitatott összeg kellően magas, akkor a jogi munka közvetlen hasznot (kamatot, megúszott bírságot) generál az ügyfélnek – kár, hogy ugyanekkora elmaradt bevételt okoz a költségvetésnek. Ezért is látszott bátor, de inkább vakmerő lépésnek a költségvetés pillanatnyi helyzetében hasonló jogintézményt bevezetni, hiszen az könnyen ki tud oltani a hatékonyabb adóbehajtásra irányuló minden törekvést.

E nyilvánvaló kockázatok ellenére a szabályozás január 1-je óta hatályos, aminél már csak az meglepőbb, ahogyan az Alkotmányügyi Bizottság a jogintézményt most kivezetni javasolja. Az indokolást szöveghűen és teljes terjedelmében idézzük:

A módosító javaslat a bizonytalan adójogi helyzetre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésére, valamint a jogintézmény kivezetéséhez szükséges átmeneti rendelkezés megteremtésére tesz javaslatot. A jogintézmény bevezetése óta eltelt rövid idő alatt is egyértelműen beigazolódott, hogy az adózók még nincsenek felkészülve egy ilyen vagy ehhez hasonló intézményre, az állami adóhatóság szolgáltatásai mellett annak nincs és nem is lehet tényleges helye és szerepe az adózási szabályok között. Azon túl, hogy a bizonytalan adójogi helyzetnek nincs helye a hazai jogrendszerben, a törvényjavaslat és abban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása ráirányítja arra is a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra 2012 . január 1-jével rótt számos új feladat mellett, kapacitása egy részének elvonásával a jogintézmény végrehajtásával járó adminisztrációs terhek növekedése nagyban meghaladja a jogintézmény bevezetéséhez esetlegesen fűződő előnyöket, amelyek tényleges realizálódása – az adózók és adószakmai szakemberek reakciói alapján – kétséges.

Ezt üzeni tehát a NAV. Hogy egy ilyen jelentőségű jogintézmény esetében a végrehajthatósággal kapcsolatos alapvető vita miért nem a bevezetés előtt zajlik le, arra két válasz lehetséges.

Az egyik az, hogy egyáltalán nem kerül sor a döntések előtt a lehetséges következmények vizsgálatára: ezt mondjuk elhinnénk az elmúlt időszak hasonló ügyei közül néhánynál (pl. hogy tényleg az újdonság erejével hatott a kormánytöbbség számára, hogy a 2012-es adóváltozások csökkentik a kismamák ellátásainak nettó összegét, ezért született csak utólag döntés és ezért nincs jogszabály még ma sem a kompenzációról). Itt azonban valószínűbb, hogy a döntéshozó csak akkor hitte el (az apparátus iránti bizalmatlanságból, vagy más okból), hogy az intézkedés negatív hatásokkal jár, amikor e hatások már jelentkeztek.

Ha kísérletezik az ember, abból tényleg sokat lehet tanulni, bár a tanulás a jogalkalmazók kedélyes megviccelése nélkül is megtörténhetne.