Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Kód Civil

Ideges ősz után stresszes tavaszt hozhat majd a civil szférának a Magyarország közjogi újjászervezése elnevezésű hatalom- és forrásközpontosítási projekt.

Rengeteg adminisztráció vár ugyanis az új civil kerettörvény (a tervezet hivatalosan, de tömörítve innen tölthető le) alapján az egyesületekre és az alapítványokra, közhasznúságnak pedig többségük végleg búcsút mondhat. Ebben a bejegyzésben  a tervezet átfogó értékelése helyett – a nonprofit.hu-n közzétett, jelenleg éppen 415 szervezet által támogatott koncepcionális kritikát minden fontos pontján megalapozottnak tartva – azt kíséreljük meg összeszedni, hogy milyen adminisztratív terhekkel kell majd megküzdeniük a szervezeteknek, ha minden úgy lesz, mint ahogyan most kinéz, azaz az elvileg folyamatban lévő átdolgozás a fontos pontokon nem hoz változást.

1. Kezdjük dicsérettel. A civil szervezetekről szóló törvény közzétett tervezete alkalmas arra, hogy összességében jelentősen javítson a szektor szabályozásának átláthatóságán és érthetőségén. A ma jellemző párhuzamosságokat jórészt felszámolja: egységes törvény lesz, – legalábbis ami az egyesületeket illeti – megszűnik az a helyzet, hogy az egyesülési törvény, a Polgári Törvénykönyv és a közhasznúsági törvény együttes olvasgatása szükséges még viszonylag egyszerű kérdések megválaszolására is.
2. Az amúgy sem túl erős civil szféra független működéséhez szükséges anyagi alapok – a direkt állami támogatás csökkentése, illetve a döntési rendszer államosítása mellett is – elsősorban a közhasznúsági szabályok szigorításával inoghatnak meg.  A közhasznú besorolás – és ennek részeként a ’civil 1%-ra’ való jogosultság – megőrzésére a legtöbb ma működő szervezet az esélytelenek nyugalmával készülhet majd. A közhasznúság feltételei jelentősen szigorodnak, emellett az átmeneti szabályok is a kicsik ellen dolgoznak.

Feltétel
Valószínű következmény
A véleményünk
az elmúlt két évben a bevétel éves átlaga egymillió forintnál több
szerintünk ez a szervezetek felét-háromnegyedét zárhatja ki (tavaly több mint 24 ezer szervezet volt jogosult 1 %-ra, ezek közül durván 4% 1 millió forintnál, 40 % kapott 100 ezer forintnál több felajánlást)
értjük, hogy a NAV nem akar a 272 oldalas ilyen apró betűs lista minden tagjának pénzt utalgatni, van akinek 400 forintot, az egymilliós limitet azonban magasnak tartjuk, no meg a bevétel-számítgatás adminisztrációs terhe is jelentős
az elmúlt két évben az adózás utáni eredmény nem negatív
trükkök százai
így értelme sincs, hiszen egy amúgy masszívan szufficites szervezetet is kizár egyetlen éves mérleg miatt
a háromból elég, ha kettő fennáll az előző két üzleti évben
az 1 %-okból és adományokból származik legalább a bevétel egytizede
ha egyszer valaki kiesik, nehezen tud majd visszakerülni
ha tisztán (akár alacsonyabb) adományminimumra vonatkozna, akkor értenénk – így furcsa, hogy 10 %-nyi felajánlott 1%-kal feltételt lehet teljesíteni, 51 %-nyival meg egy másik feltételt elbukni
személyi jellegű kiadásai elérik a kiadások egytizedét
trükkök százai 2: az Általános Iskolájáért Alapítvány névleg felveszi az egyik tanárt titkárnak, aki a keresményét befizeti adományként – a működés ugyanolyan marad, viszont megadóztattuk a szervezetet
a kis civil szervezetek működése nem attól lesz valóságos, hogy van bérköltségük, rossz irány, könnyen kijátszható feltétel
legfeljebb bevételeinek fele származik a központi költségvetésből
főleg a tisztán pályázatokból élő kicsi szervezeteket zárhatja ki, egyben a jó SZJA-kampányt folytatókat bünteti
szép elv, de a magyar civil szféra jelenlegi állapotában irreális ezt a ’megfelelő támogatottság’ feltételének tekinteni

 
A pénzügyi feltételek éves igazolgatása helyett már az is jobb lenne, ha pl. 50 vagy 100 ezer forint alatt nem utalna a NAV 1%-ot. A 3-ból 2 teljesítendő ’támogatottsági’ feltétel egy ideáltipikus helyzetben helyesnek tekinthető célokon alapul, azonban azt sajnos nem Németországban vagy Svédországban, hanem Magyarországon fogják alkalmazni. Ezek és a közhasznúakra szigorodó könyvvezetési előírások összességében olyan szintre emelik a működéssel kapcsolatos adminisztrációt, ami professzionális felkészültséget kíván meg. E követelményrendszert a magyar alapítványokra és egyesületekre ráereszteni így annyira lesz hatékony, mint az „ússzál! kapálózzál!” kiáltásokkal a partról segített úszásoktatás. Különösen akkor, ha maradnak ­– a remélhetőleg csak átgondolatlanságuk miatt – kifejezetten rosszindulatú átmeneti szabályok. A törvény ugyanis csak 2012 végéig, azaz egy évre hagyja meg a jelenlegi szabályok szerinti jogosultak közhasznúságát. Ez viszont azt jelenti, hogy mind az öt feltételnél már a 2011-es évet is figyelembe fogják venni az új törvény alkalmazása során. Ez egyrészt a visszaható hatály tilalmába ütközik, másrészt az jár vele jól, aki már hónapokkal ezelőtt tudta, hogy mi lesz a feltétel. (Persze ezek egyikéből sem következik, hogy a szabály ne maradna így. "A közhasznúság szabályainak szigorítása a társadalom részéről elvárt" - írja egyszerű, de észérvekkel nem támadható indokolással a tervezetet támogató, mielőbbi elfogadását sürgető közleményében a Civil Összefogás Fórum.)
3. A törvénytervezet szerint hat hónapon belül minden létező civil szervezetnek (egyesületnek, alapítványnak, pártnak) újra be kell jelentenie minden adatot, ami egyébként a nyilvántartásba vételhez szükséges lenne. Helyeselhető az az igény, hogy egyszer és mindenkorra tisztítsuk meg a nyilvántartásokat a nem létező civil szervezetektől. Az átmeneti szabályozás teljes hiánya azonban lehetetlen követelmények elé állít számos régóta működő szervezetet.
Hogyan fogja benyújtani az alakuló ülés jelenléti ívét az a százévesnél idősebb szervezet (pl. a közfeladatot is ellátók közül a Vöröskereszt és az Artisjus), amelynek nyilvántartásba vételénél ilyen követelmény nem volt? Külön szépsége a szabályozásnak, hogy a legtöbb benyújtandó dokumentum most is a bíróságon van eredetiben.
Márpedig az újrabejelentéssel sietni kell, mert aki nem jelentkezik be az nem csak hogy azonnal bukik minden költségvetési támogatást, de fél év elteltével meg is szüntetik . Gyanús ugyanakkor, hogy a bonyolult megszüntetési eljárást nehéz lesz gyorsan lefolytatni többezer alvó szervezet esetében.
4. A közhasznú nonprofit gazdasági társaság kategóriáját a tervezet nemes egyszerűséggel megszünteti. A magunk részéről csak találgatni tudunk, hogy szándékosan akarja-e a jogalkotó lehetetlenné lenni a rengeteg egészségügyi vagy szociális intézményt működtető jogi formát, vagy csak egyszerűen elfeledkezett arról, hogy ilyen állat is van.  
5. A közzétett törvénytervezet hatásvizsgálata egy vicc. Álljon itt elrettentésül az összes bekezdés kezdőmondata:
„“Szándékunk…
A törvénytervezet további kiemelt célja…
A Kormány szándéka…
A Kormány elkötelezett…
Ennek érdekében 2010 júliusában…
A felhívás sikerességét tükrözi…
A beérkezett vélemények…
A civil vélemények…
A törvény célja…”
Cserébe mi csak egy gondolatkísérletet tudunk felajánlani arról, mennyi adminisztratív terhet jelent önmagában az újrabejelentkezés. A KSH 80000 regisztrált nonprofit szervezetet ismer. Ha abból indulunk ki, hogy az iratok összegyűjtése, a bejelentkezési nyomtatvány kitöltése és feladása átlagban 4 munkaórát vesz igénybe, az 40 000 munkanap, ami 150 embernek egy teljes évi munkaideje. De izgalmasabb mindez a bíróságok oldaláról, ahol – ha már egyszer tiszta lappal akarunk indulni – nyilván legalább annyi időt kell tölteni az érdemi vizsgálattal, mint a beküldés technikai előkészítésével. Már azt sem tudjuk, hol lesz erre 150 extra bíró (rosszabb esetben titkár, fogalmazó), pláne mondjuk 900, ha azt reméljük, hogy egyik esetben sem húzódik 2 hónapnál tovább a bejegyzés.
Végül – ha már adatokon alapuló számításai nincsenek senkinek –, legalább egy spekuláción alapuló tippet adunk az új törvény számszerűsíthető követelményeire. Szerintünk a ma működő egyesületek és alapítványok 30 %-át kell majd adatközlés hiányában megszüntetni, de ez a nagy ügyteher miatt csak 2013 második felére sikerül a bíróságoknak. A 2012-es adóév után pedig már csak 6000 civil szervezet kap majd pénzt az 1%-os rendelkezések alapján.