Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Nem volna már titok

Lényegi visszalépésre készülnek a kormánypártok a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésének garanciái tekintetében: egy módosító javaslat felszámolná a külső jogszerűségi kontrollt a legérzékenyebb információk esetében.

 „Ha elmondanám nektek, nem volna már titok” – énekli az URH, és dúdolja vele a jelek szerint a Kormány (és vele együtt a módosító javaslatot benyújtó dr. Kocsis Máté kormánypárti képviselő, az Alkotmányjogi és az Emberi Jogi Bizottság) arról, hogy mi a titoktartás aranyszabálya. A meglátás ésszerűségét titokbiztonsági szempontok alapján nehéz lenne vitatni, de ha bármi áron érvényesül, akkor az kiiktatja a titokvédelem külső felügyeletét.

Kocsis képviselő úr a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot nemes egyszerűséggel elzárni javasolja a különösen fontos, egyszerű ombudsmanok számára nem hozzáférhető, de az adatvédelmi biztos által ma megismerhető, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett adatoktól. Azt a hatóságot, aki egyedül lesz (illetve így csak lett volna) képes hierarchián kívülről ellenőrizni azt, hogy a minősítések jogszerűek-e, így például – ad absurdum – nem egy kínos vagy jogellenes ügyet hivatott egy több évtizedes titkosítás leplezni. A módosítás ráadásul nem csak az egyedileg minősített adatokra, hanem meghatározott tárgykörökben - az együttműködő személyek listájától a külföldi szolgálatok által bizalmasan kezelni kért adatokig - minden iratra vonatkozik, így a szolgálatok egy kellemes automatikus korlátozásra hivatkozhatnak majd.
 
Az indoklást szó szerint érdemes idézni: „A módosító javaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatmegismerési jogosultságát az alapvető jogok biztosára vonatkozó törvényjavaslatban foglaltakkal összhangban álló módon állapítja meg a kiemelt jelentőségű információkhoz való hozzáférés egységessége érdekében.” Az állítás értelmezését nagyban befolyásolja, megértését leegyszerűsíti, ha a „kiemelt jelentőségű információkhoz való hozzáférés egységessége” mint változó helyébe - a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozóan - bevezetjük a nullát, ugyanis a két szerv a szándék szerint egyformán nem ismerheti meg a ’kiemelt jelentőségű információkat’.
 
A Hatóság tehát nem láthatja például azt az iratot, amelynek megismerése az információforrás azonosítását lehetővé tenné vagy amelynek megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatok külföldi partnerszolgálatok irányában vállalt kötelezettségeit sértené. Tehát ha megígérjük valamelyik partnerszolgálatnak, hogy mi nem adunk oda semmilyen iratot a Hatóságnak, akkor ez elvileg akár a szolgálatok teljes iratanyaga is lehet.
 
Fontos látni végül azt is, hogy mivel a felügyeletet végző hatóság nem lesz abban a helyzetben, hogy az irat ismeretében megítélje a kivételre való hivatkozás helyességét, a gyakorlatban az adatot kezelő szervek önkéntes jogkövetésén múlik majd, hogy visszaélnek-e a kivételre való hivatkozással. De nem csak ő marad elzárva az információtól: a Hatóság ugyanis az a szerv, aki a magyar jogrendben egyedül vitathatja a minősített adatok minősítésének helyességét és nyerhet bármilyen szinten betekintést a szolgálatok nem minősített irataiba. Ha ezt ő sem teheti meg (hiszen a felügyelő függ a számára szolgáltatott információtól), akkor megszűnt az adatok közérdekűségének teljessége: az állam egyes adatairól kizárólag az adatgazda jogosult rendelkezni.
 
Mindenesetre ezzel – a jogállás változása és az ezzel megnyíló személycsere mellett – a Hatóság és az ombudsman között létrejöhet az első érdemi különbség: a Hatóság az az ombudsman, akitől a nemzetbiztonsági szolgálatoknak nem kell túlzottan tartania.