Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Csokor a kézbe

A nem konvencionális (minket továbbra is barkácsolásra emlékeztető) törvényalkotás csúcsra járatva pörög (ahol pedig dolgoznak, ott hullik a forgács), születnek is emlékezetes kodifikációs teljesítmények. A jogászi szerepek stabilan ki vannak osztva: a közjog és a politika frigyében utóbbit a hagyományos családmodellt preferáló, néha egy-egy megrendítő pofontól sem visszariadó férj szerepében láthatjuk, így a törvényalkotásban következetesen érvényesülő közjogi elvek nincsenek. A furfangos, a népmesei hősök találékonyságát és a magyaros virtust egyaránt magáénak tudó ügyvéd-kodifikátorok (?) magánjogi megközelítése viszont komoly sikereket ér el, így a kiskapukat megtaláló jogi ügyeskedést sokszor a törvényekben látjuk viszont. A jog ugyan nem korlátozza az eszközválasztást, de ’valami ügyes jogi megoldásra’ azért gyakran igény van.
 
Ahelyett, hogy elmennénk más jogászokkal hitetlenkedni, találgatva, hogy ez meddig mehet így (ami pártállástól függetlenül végezhető, de tökéletesen felesleges jogászi elfoglaltság manapság), mi inkább csokorba szedtük a futó törvénymódosítások legabszurdabb elemeit, és egyben olvasóink véleményét is kérjük arról, hogy melyik üt a legnagyobbat.
 
1. Hu-li-gán, hu-li-gán!
Személyes okból kezdjük az eheti röhelyes Btk.-módosítással. (A Btk. szegény lassan tényleg a csoportosan elkövetett erőszakos bűncselekmény sértettjének helyzetében kerül, amelyik törvény arra jár, belerúg egyet, és bár azt hittük, hogy az azóta kimúlt kéményseprőtörvényre vonatkozó javaslat általi módosítás volt a legalja, de úgy tűnik, hogy tévedtünk.) Lesz ugyanis végre olyan bűncselekmény, amit a blog egyik szerzője korábban többször és szándékosan követett el. Nem osztván ugyanis a vendégszurkolóknak egyes múlt századi német és olasz politikusokkal kapcsolatos rokonszenvét, saját táborától elhatárolódva csapata, a Nyíregyháza Spartacus FC számos idegenbeli meccsét a hazai szurkolók közül – volt, hogy a tirpák szó jelentésén velük békés diskurzust folytatva – tekintette meg. Na önmagában ez lesz – mindenféle erőszakos cselekmény vagy annak veszélye nélkül is – bűncselekmény a sporthuliganizmus elleni törvénycsomag eredményeként. Ennél még talán azzal lehetne biztosabbra menni, ha már önmagában az bűncselekmény lenne, ha a stadionba belép valaki.
„271/A. § (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre bármit bedob.” [T/3352. számú törvényjavaslat, 1. § (1) bekezdés, benyújtó: BM, koncepcióalkotó: MLSZ, kiemelés: IIM]
 
2. Kár érte
Jogi megoldásában is ihletett a jogpolitikai következetessége miatt már többek által méltatott médiatörvény-módosítás, amely úgy trükközi ki a 98%-os különadót, hogy a szektorban való ideiglenes további foglalkoztatás tilalmára tekintettel a médiahatóság felsővezetői és a Médiatanács tagjai - nem alacsony - nettó juttatásuk tizenkétszeresének megfelelő kártalanítást kapnak. Kárt ugyan mi nem látunk (elmaradt hasznot talán igen, de ekkora mértékben azt sem bizonyíthatóan), de a megoldás mindent megmutat abból a jogi nihilizmusból, amiért a jogászokat utálni szokás.
„(9) Tekintettel a (8) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi, a Hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval csökkentett – jövedelmének megfelelő mértékű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a Hatóság költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésekor érvényesülő, 129. (9) bekezdésben foglalt tilalommal összefüggésben is.” [T/3505. számú törvényjavaslat, 63. § (37) bekezdés, benyújtó: Rogán Antal és Puskás Imre (mindkettő Fidesz), koncepcióalkotó (és valószínűleg kodifikátor): NMHH, kiemelés: IIM]
 Emlékezzünk meg arról is, hogy még ennél is jobb eredményt ér el egyszerű szavakkal - hisz nem kell bohóckodni fiktív kárösszegekkel - a PSZÁF-felsővezetés lelépési pénze tekintetében a futó PSZÁF-törvény módosítás is. (Nehéz megkerülni azt a feltételezést amúgy, hogy a két hasonló jogállású szerv egyszerre kapott kölönadókikerülési ügyben valakitől zöld zászlót.)
„(5) A (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a (2)-(3) bekezdés szerinti juttatás kizárólag társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.” [T/3549. számú törvényjavaslat, 1. § (15) bekezdés, benyújtó: Gazdasági és informatikai Bizottság, 1. § (15) bekezdés, koncepcióalkotó (és valószínűleg kodifikátor): PSZÁF]

 
3. Perbeli hitvita
Ha Luther Márton a tanait 2012. október 31-én a debreceni nagytemplom kapujára szegezné ki, akkor egyházának megalapítása 20 év egyesületi lét után jutna a legizgalmasabb szakaszába, ugyanis ekkor jönne a bejegyzéshez kapcsolódó hitvita szakasza, ami így fog kinézni az új vallástörvény szerint:
 
„18.§ Az egyháznak a nyilvántartásba vételét elrendelő, az azt elutasító, valamint a nyilvántartásból való törlésről rendelkező határozat ellen a kérelmez ő egyház képviselője, a már nyilvántartásba vett egyházak képviselői és az ügyész fellebbezéssel élhet.” [T/3507. számú törvényjavaslat, előterjesztő: Dr. Lukács Tamás, Dr. Vejkey Imre, Varga László, Harrach Péter (mind KDNP), kodifikátor: KIM, kiemelés: IIM]
 
 
4. Kezeld, ha úgy érzed
Jelenleg ugye akkor lehet személyes adatot kezelni, ha azt törvény elrendeli vagy ahhoz az érintett hozzájárul. Innováció érkezik viszont az új adatvédelmi törvény javaslatában, amely akkor is megengedi azt, hogy valaki (állami szerv ugyanúgy, mint egy magánszemély) saját vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából is kezeljen adatot, igaz, az ezzel járó korlátozás kapcsán előbb gyorsan fejben el kell végeznie egy arányossági tesztet. Elismerjük, hogy lehet helye a merev adatvédelmi szabályozás oldásának, de ha van egy ilyen szabályunk, akkor tényleg minek bajlódni az adatvédelemmel egyáltalán. A rendelkezés egyébként a vonatkozó közösségi irányelvből gondolkodás nélkül szöveget beillesztő, a gyakorlati jogalkalmazó szempontjait figyelmen kívül hagyó elméleti jogászi megközelítés szép példája: a 95/46/EK irányelve 7. cikk f) pontjában ez a megoldás elfér, hisz az azt végrehajtó tagállam ezt kitöltheti alkalmazható konkrétságú szabályokkal. Az irányelv arról már nem tehet, ha a tagállam a koncentrációtól kilógó nyelvű kisdiákként kimásolja a szöveget, az egyszeri kényszervállalkozó meg majd bámulja a szabályt és hívogatja az új adatvédelmi hatóság ügyfélszolgálatát.
„(1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.”
[T/3586. számú törvényjavaslat, 6. § (1) bekezdés, előterjesztő: KIM, koncepcióalkotó: a formálódó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kiemelés: IIM]
 
5. Nem ezt a költségvetés-módosítást keresitek
Végül nem kodifikációs, hanem indokolási bravúr, de mindenképpen formabontó a tegnap benyújtott költségvetési törvénymódosítás esete, ahol a teljes 1. mellékletet cserélő nyolcvan oldalas törvénymódosítást kicsit több, mint két oldal indokolással nyújtották be, ami semmilyen tartalmi elemet nem tartalmaz. Ez ugye vagy cinizmus vagy időhiány, de mindenképpen sokatmondó.
 
Részletes indokolás
1. § A főösszegek meghatározása. […]
6. § A számszaki változások átvezetése a 1. mellékleten.
7. § A számszaki változások átvezetése a 2. mellékleten.” (T/3636. számú törvényjavaslat, http://www.parlament.hu/irom39/03636/03636.pdf, indokolás, beterjesztő: NGM)