Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Vagyonőrök ideje

A vagyonvédelmi törvény legújabb módosítása elvi lehetőséget ad arra, hogy a vagyonvédelmi vállalkozásokból magánrendőrségek alakuljanak. A vagyonőr - aki eddig nem volt más, mint a tulajdonos jól felkészült képviselője - ezentúl közhatalmat is gyakorolhat: a jogos önhatalom keretein kívül is felléphet. 

Így például a vagyonőr akkor is jogosult az őrzött területről kilépő személyt kilétének igazolására felhívni, valamint a személyazonosság megállapítására igazoltatásra jogosult hatósági személyt felkérni, ha semmi nem utal arra, hogy az a megbízó jogainak védelméhez vagy érvényesítéséhez szükséges. Hasonlóképpen: az őrzés során a vagyonőr jogosult bármilyen jogsértő személyt – így akár az őrzött létesítménnyel határos területen szemetelőt – magatartása abbahagyására felhívni, ha az távoli összefüggésben sincs a megbízó jogaival. 

Az új szabály alapján a vagyonőr a védett létesítménybe jogosulatlanul tartózkodót akkor is eltávolíthatja majd testi kényszer igénybevételével, ha a jogos önhatalom erre nem hatalmazná fel: például ha a jogosulatlanul ott-tartózkodó maga is a jogos önhatalommal lépne fel, vagy testi kényszer nélkül is önkéntesen elhagyja a létesítményt.

Mi több! A vagyonőr ezentúl a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt is elfoghatja, annak ellenére, hogy erre a rendőrség is csak akkor jogosult, ha az elkövető a szabálysértést az abbahagyásra való felszólítás ellenére is folytatja. 
  
Ez szerintünk jogállamban nem megengedhető, ezért a következő indítványt tesszük az Alkotmánybíróságnál. Január 1-je után már nem tehetjük...
 

 

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

1535 Budapest, Pf. 773
Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott (név, lakcím) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja és 21. § (2) bekezdése alapján indítványozom, hogy a Tisztelt Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 25. § (1) bekezdése, valamint az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 22. § (2) bekezdése ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság követelményeivel, a 2. § (2) bekezdésében meghatározott népszuverenitáson alapuló demokratikus legitimáció követelményével, valamint a személyi szabadságot biztosító 55. § (1) bekezdésével, ezért azt semmisítse meg.

1. Az Szvmt.-nek a Módtv. kihirdetésekor hatályos 25. § (1) bekezdése a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosultságainak és az Szvmt. alkalmazásának alapvető kereteit határozta meg. Eszerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy (a továbbiakban: vagyonőr) az Szvmt.-ben meghatározott jogosultságokat, a törvényi szabályok betartásával is kizárólag akkor gyakorolhatja, ha jogos önhatalmi helyzetben van, vagy a jogosultságok gyakorlásába a tevékenységgel érintett személy hozzájárul. Ezzel a szabállyal az Szvmt. azt biztosította, hogy a közhatalmi jellegű tevékenységeket – mint a jogállamban a rendőri szervek monopóliumának számító testi kényszer, átvizsgálás, igazoltatás – a vagyonőr csak abban a körben gyakorolja, ahol ez mások jogait a szükségesnél és arányosan jobban nem korlátozza. Az érintett önkéntes hozzájárulása esetén egyértelmű, hogy nincs szó közhatalom gyakorlásáról: nincs erőszak, nincs kényszer. A jogos önhatalom esetében szintén egyértelmű, hogy a vagyonőr nem gyakorol közhatalmat: a megbízó nevében jár el, akit valamilyen körülmény (például tulajdona vagy személye ellen intézett jogtalan támadás) jogos önhatalmi helyzetbe hozott. 

Így a törvény nem állapított meg új jogosultságot a vagyonőrök számára, bármely intézkedése jogszerűségéhez az Szvmt.-n kívüli feltételek társultak. A részletes, az intézkedések körére is kiterjedő törvényi szabályozás éppen azt a célt szolgálta, hogy a vagyonőr ne lépje túl a hozzájárulás és a jogos önhatalom kereteit, az ’intézkedés’ érintettje pedig tisztában legyen azzal, hogy hozzájárulását mihez adja, a jogos önhatalom pedig mire jogosítja fel a vagyonőrt – ezáltal csökkentse a jogsérelem bekövetkezésének valószínűségét.

2. Az Szmtv.-nek a Módtv. által megállapított 25. § (1) bekezdése alapvetően változtatja meg ezt a koncepciót. A módosított rendelkezés alternatívaként fogalmazza meg a törvény szabályainak alkalmazását vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulását. Mi következik ebből a változtatásból? 

Egyszerűbb a helyzet az önkéntes hozzájárulás esetében. Az érintett személy önkéntes hozzájárulása esetén nem kell az Szmtv. szabályait alkalmazni, a vagyonőr bármely (ideértve a törvényben fel nem soroltakat is) intézkedést megtehet. Ez ugyan álláspontom szerint csökkenti a vagyonőri intézkedés jogszerűségének biztosítékait (hiszen nehezebb bizonyítani a ráutaló magatartással történő hozzájárulás kereteinek túllépését, mint a törvényi szabályok be nem tartását), de az alkotmánysértés bekövetkezését önmagában emiatt nem állítanám. 

3. Ezzel ellentétben álláspontom szerint súlyosan sérti az Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdését az a fordulat, amely szerint a vagyonőr gyakorolhatja a törvényben meghatározott jogosultságokat, a törvényi szabályok szerint, minden egyéb feltétel teljesülése hiányában is. A vagyonőr tehát pl. akkor is jogosult az őrzött területről kilépő személyt kilétének igazolására felhívni [Szmtv. 26. § (1) bekezdés a) pont], valamint a személyazonosság megállapítására igazoltatásra jogosult hatósági személyt felkérni, ha semmi nem utal arra, hogy az a megbízó jogainak védelméhez vagy érvényesítéséhez szükséges. Hasonlóképpen az őrzés során a vagyonőr jogosult bármilyen jogsértő személyt – így akár az őrzött létesítménnyel határos területen szemetelőt – magatartása abbahagyására felhívni [26. § (1) bekezdés d) pont], ha az távoli összefüggésben sincs a megbízó jogaival. 

A testi erő alkalmazására a Módtv. hatálybalépéséig csak a jogos önhatalom keretei között volt jogosult a vagyonőr is. Az új szabály alapján – az Szvmt. 27. § (3) bekezdéséből következően – azonban a jogosulatlanul a védett létesítményben tartózkodót akkor is eltávolíthatja testi kényszer igénybevételével, ha a jogos önhatalom erre nem hatalmazná fel: például ha a jogosulatlanul ott-tartózkodó maga is a jogos önhatalommal lépne fel, vagy testi kényszer nélkül is önkéntesen elhagyja a létesítményt.

Az Szvmt. 27. § (2) bekezdés alapján a vagyonőr a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt is elfoghatja. Bűncselekmény esetében erre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 127. § (3) bekezdése is felhatalmazást ad, szabálysértés esetében azonban ilyen általános feltartóztatási jogosultsága senkinek nincs. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a Rendőrség számára is csak arra az esetre biztosítja a feltartóztatás jogát, ha a szabálysértést az elkövető az abbahagyásra való felszólítás ellenére is folytatja, vagy akivel szemben az elzárás azonnal lefolytatható. Ez a szabályozás összhangban van a személyi szabadság alapvető jogával: a feltartóztatást mint korlátozást a szükséges körben, arányos mértékben teszi lehetővé. A személyi szabadság érvényesülése ugyanis fontosabb annál, minthogy bármely szabálysértési hatóság fizikai kényszerrel szerezhessen érvényt intézkedésének. Ezért testi kényszer alkalmazására csak az erre a célra létrehozott rendvédelmi szervezetek jogosultak. Azzal tehát, hogy a Módtv. testi kényszer alkalmazásával való feltartóztatásra jogosultságot ad a vagyonőrnek is, a támadott rendelkezések szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák az Alkotmány 55. § (1) bekezdését.

4. Az új szabályozás tehát a vagyonőrnek más jogalanyokéhoz képest többletjogosultságokat biztosít, amikor a jogos önhatalom keretein kívül is intézkedési lehetőséget ad. Minden jogszerű kényszer, ami nem az érintett hozzájárulásán vagy a jogos önhatalmon alapul, az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenység. A vagyonőr ezen közhatalmi jogosultságai azonban kizárólag a vagyonőr és a megbízó közötti szerződésből fakadnak, mely szerződésben egyik fél sem lát el közfeladatot. A jogállamiság és a jogbiztonság nem engedheti meg, hogy ilyen többletjogosítványra való jogosultság keletkezzen egy polgári jogi jogviszonyból, hogy a közhatalmi feladatokat ellátó állami szervezet mellett megjelenjen egy bármilyen csökkentett mértékű jogosultságokkal is rendelkező, de eredendően magán rendőrség.

5. A vagyonőr ilyen közhatalmi jellegű jogosítványaihoz az Alkotmány 2. § (2) bekezdése alapján demokratikus legitimáció szükséges. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint: „[a] közhatalom gyakorlásának [...] alkotmányos feltétele, hogy arra demokratikus legitimáció alapján kerüljön sor. […] Eszerint a népszuverenitásra épülő rendszerben a hatalmi ágak lehetnek önlegitimálók, ha közvetlen választáson alapulnak. A másik út a közhatalom elnyerése valamely más hatalmi ág közreműködésével; a hatalomnak azonban ekkor is, ezen a láncolaton keresztül visszavezethetőnek kell lennie a szuverén néphez. [38/1993. (VI. 11.) AB hat. ABH 1993, 256, 262.] […] Amíg a választások, kinevezések láncolata a választópolgároktól a közhatalmat gyakorló szervig, személyig folyamatos, a demokratikus legitimáció nem vitatható. Ezért tekinthető demokratikusan legitimáltnak a Kormány és az államigazgatási szervezet is.” [16/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 140, 146.] A vagyonőrök tekintetében ilyen láncolat nincsen, a vagyonőri jogállást a megbízó és a vagyonőr közti polgári jogi szerződés keletkezteti.

Amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisíti az Szmtv. 25. § (1) bekezdését vagy – hatályba lépése előtt a Módtv. 22. § (2) bekezdését, a szabályozás nem fogja – külső körülményektől függetlenül – jogszerűvé tenni a vagyonőrnek a törvényben meghatározott intézkedései gyakorlását. Ezt az értelmezést segítheti az is, ha az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként kimondja, hogy a törvényt az Alkotmánnyal összhangban így kell értelmezni. 

Budapest, 2011. június
(aláírás)
(név)