Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Lassítva gyorsítani

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága - az utóbbi hónapokban immár megszokottá vált módon - szakmai, társadalmi és közigazgatási egyeztetést mellőzve nyújtott be törvényjavaslatot az igazságszolgáltatás gyorsítása érdekében.

A javaslat a legsúlyosabb bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokra állapítana meg speciális szabályokat. Hogy, hogy nem, az emberölés, a terrorcselekmény vagy a nemi erőszak, vagy uram bocsá' a kényszervallatás nincsen e legsúlyosabb bűncselekmények között, a mindössze három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető hivatali hatalommal visszaélés viszont igen. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy itt nem az igazságszolgáltatás, hanem az "elszámoltatás" megígért felgyorsítására irányul a törvényalkotói szándék.

A benyújtott törvényjavaslat semmibe veszi a legelemibb büntetőeljárási garanciákat; ilyen javaslatokat még Oroszországban is legfeljebb a csecsenföldi terrorizmusra hivatkozva terjesztenének elé. Nem feltételezzük, hogy a kodifikátorok ne lennének tisztában az Alkotmánybíróság esetjogával vagy Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel. Éppen ezért állunk tanácstalanul a tervezet előtt: aki ezt a normaszöveget előkészítette, minden bizonnyal tudatosan akart szembehelyezkedni az alaptörvénnyel és az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel. 

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a különleges eljárásokban 72 óra helyett 120 órán át lehessen bírói döntés nélkül fogva tartani a gyanúsítottat. A magyar Alkotmány 55. §-a szerint "a lehető legrövidebb időn belül" kell bíróság elé állítani az őrizetbe vett személyt. Ennek a követelménynek a javaslat nyilvánvalóan nem felel meg, egyetlen olyan okot sem jelöl meg, ami ezt az iszonyatosan hosszú időt indokolná. A javasolt módosítás egyértelműen ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezmény 5. cikkével is, amellyel kapcsolatban a strasbourgi bíróság a McKay-ügyben kimondta: még terrorizmussal összefüggő ügyekben sem fogadható el a négy napnál, vagyis 96 óránál hosszabb, bírói döntés nélküli őrizetbe vételi időtartam.

A különleges eljárásokban a törvény kizárja, hogy az őrizetbe vételt követő 48 órán belül a gyanúsított az ügyvédjével találkozhasson, ennek ellenére ezen időtartam alatt is kihallgatható. A védővel való kapcsolattartás az Alkotmány 57. § (3) bekezdésében elismert, a védelemhez való jog része, amelyet a magyar Alkotmánybíróság szerint semmilyen okból nem (még nemzetbiztonsági indokkal sem) lehet korlátozni. A nemzetközi emberi jogi kötelezettségek sérelme itt is kimutatható: a John Murray v. UK ügyben az Európai Emberi Jogi Bíróság az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikkének megsértését állapította meg, mivel egy terrorizmussal gyanúsított terhelt az őrizetbe vétel első 48 órájában nem érintkezhetett védőjével.

Végül említést érdemel, hogy a törvényjavaslat szerint a legfőbb ügyész szabad mérlegelésen alapuló döntése szerint ezekben az ügyekben az a bíróság járna el, amelyiknél az ügyész vádat emel. Ez azt jelenti, hogy egy békéscsabai vádlott helyben elkövetett ügye minden gond nélkül tárgyaltatható Győrben, csak mert itt kisebb az ügyészség és a bíróság munkaterhe. A vád és a védelem fegyvereinek egyenlőségét alapjaiban számolná ez fel, hiszen igen kicsi az esélye, hogy a vádlott a védekezését a cselekmény elkövetésétől és otthonától egyaránt távol szintén hatékonyabban tudná megszervezni.

E módosításoknak egy közös tulajdonsága van: vagy a magyar Alkotmánybíróság semmisíti majd meg őket, vagy az Európai Emberi Jogi Bíróság marasztalja el miatta Magyarországot. Éppen ezért válthat ki a szándékolttól eltérő hatást a javaslat: az eljárási garanciák megsértése miatt az ilyen büntetőeljárásokat vélhetően meg kell majd ismételni, így minden igyekezet ellenére is inkább lassítani fogja az igazságszolgáltatást a törvény elfogadása.

Igaz, mindez talán már egy másik kormányzati ciklusra esik.