Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

A polgári szolgálat vége

A rendszerváltáskor az ellenzéki pártok, különösen a fiatalok szervezeteként induló Fidesz egyik szimbolikus követelése volt, hogy a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból meg lehessen tagadni. E követelésnek az utolsó állampárti parlament eleget is tett: a fegyveres katonai szolgálat mellett megengedte a fegyver nélküli katonai szolgálat és a polgári szolgálat választását is.

A fegyver nélküli katonai szolgálatot katonai egységeknél, egyenruhában, a katonai parancsrendszer keretein belül lehetett teljesíteni, de fegyver használata nélkül. A katonai szolgálat ezen formája csak a fegyverhasználat, a mások életének kioltása alól adott felmentést.

A polgári szolgálat ezzel szemben teljesen civil kötelezettség volt: akinek maga a katonaság (az egyenruha, a feltétlen engedelmesség a parancsnoknak stb.) volt ellentétes a lelkiismereti meggyőződésével, az helyette kórházban, szociális intézményben vagy más hasonló helyen teljesíthette a hazával szembeni kötelezettségeit.

2004-ben aztán megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat, és az Országgyűlés - a Fidesz egyetértésével - ezzel együtt megszüntette a fegyver nélküli katonai szolgálatot is. A rendszer kétségkívül leegyszerűsödött: megmaradt a fegyveres katonai szolgálat és a polgári szolgálat lehetősége. Valóban, rendkívüli állapot idején nem sok értelme van besorozni katonának valakit, aki egyébként harcolni lelkiismereti okokból nem akar.

2011-ben aztán az alkotmányozás során meglepve tapasztalhattuk, hogy az alaptörvény szövegéből a kormánypártok elhagyták a polgári szolgálat lehetőségét, helyette pedig visszahozták a fegyver nélküli katonai szolgálat lehetőségét. Ma kiderült, hogy mindez korántsem volt véletlen: a benyújtott honvédelmi törvényjavaslat a polgári szolgálatnak még az írmagját is kiirtja a magyar jogrendszerből. Ennek megfelelően rendkívüli állapot idején nem lesz lehetősége arra a magyar fiatal és középkorú férfiaknak, hogy lelkiismereti okokból megtagadják a katonai behívó teljesítését.

Érdemes párhuzamot vonni Örményországgal, ahol 2004-ben vezették be a polgári szolgálat lehetőségét. Ugyan elsőfokon az Európai Emberi Jogi Bíróság nem állapította meg a lelkiismereti szabadság sérelmét a 2004 előtti örmény szabályozásra tekintettel, de a nagyon kevés ügyet (és általában a másként döntés szándékával) befogadó Nagykamara úgy döntött, alaposabban megvizsgálja a kérdést. Meglepődnénk, ha végül a strasbourgi bíróság nem marasztalná el az örmény államot.

Nem is az a baj, hogy Magyarország az örményekkel együtt kerülhet az európai jogvédelem szégyenpadjára. Még azt is megértően figyelnénk, hogy a Fidesz ezzel a lépéssel egykori, 1989-es önmagával megy élesen szembe -  eltelt huszonkét év azóta, nyilván megváltozott a világlátásuk. De azt tényleg nehéz felfogni, hogy a vallásszabadságra és a lelkiismereti szabadságra (nagyon helyesen) oly érzékeny konzervatív kormányzat miért tartja fontosabbnak a katonásdit a lelkiismeret szavának követésénél.