Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Akarnokság és tehetetlenség

Sajtóhírek szerint majd fél éve folyik a bénázás az ITDH átalakítása miatt. A szervezeti átalakítások mindig együtt járnak némi fennakadással, éppen ezért kell óvatosan bánni ezekkel még a közigazgatásban is. Az viszont minden józan ésszel felfogható határon túl van, hogy egy, a gazdaságfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú szerv hatékony munkavégzése az állami bénázás miatt szenvedjen ekkora késedelmet. A történet mindenesetre tanulságos, sokat elmond a jelenlegi kormányzati működésről.

Vegyük sorra.

Egy döntéshozó kitalálta tavaly, hogy a befektetés-ösztönzéssel foglalkozó ITDH-nak gazdasági társaság helyett központi hivatalként kell működnie. Nem tudjuk, alátámasztotta-e ezt bármilyen hatástanulmány, mindenesetre a magunk részéről nem tartjuk evidensnek, hogy egy piaci bérezést igénylő tevékenységet (külföldi befektetők idecsalogatása, nagy összegű támogatási szerződés letárgyalása stb.) feltétlenül a kormánytisztviselői bértábla szerint fizetett emberekkel lehet a legjobban, legkevésbé korrupcióra csábító módon stb. megoldani. De ez mindegy is már, a politikai döntés az átalakulásról megszületett.

A döntés része volt az is, hogy az átalakítást negyvenkét nap alatt kell végrehajtani. Nem tudjuk, a kormányrendelet közigazgatási egyeztetése alatt jelezte-e bárki, hogy egy gazdasági társaság átalakításának milyen időigénye van, és hogy ennyi idő alatt még egy jó szabályozással sem lehet kivitelezni a dolgot. Arról már nem is beszélve, hogy a magyar törvények szerint kft. költségvetési szervvé nem alakulhat át: ha ilyet akar a kormányzat, arra ugyanúgy egyedi törvényt kell alkotni, mint annak idején a Kincstár átalakításánál. Meglepődnénk, ha érkezett volna ilyen észrevétel: a kormánytisztviselők az indokolás nélküli felmentés árnyékában aligha kockáztatták meg, hogy a kormányzati akarat szabotálásával vádolják őket. Márpedig a kivitelezési nehézségek felvetése könnyen annak minősül mostanság. Ha viszont a nehézségeket megemlíteni sem lehet, nyilván megoldást sem lehet ajánlani rá.

De az igazán elképesztő az, ami ezután történt. Legkésőbb január elején a kormányzatnak szembesülnie kellett azzal, hogy itt hiba történt: a Külgazdasági Hivatal lényegében nem tudja megkezdeni a tevékenységét. Azóta eltelt öt hónap, a tavaly elkövetett hiba helyrehozása érdekében mégsem tett lépéseket egyik felelős miniszter, de a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős KIM sem. Pedig egy rövid jogszabály-módosítással a dolog kezelhető lett volna: egy bekezdést kellett volna írni az eredeti jogszabály végére arról, hogy a feladatátadásra tekintettel úgy kell tekinteni, hogy az új hivatal a régi kft. jogutódja. Ezt elegáns lett volna törvényben megtenni, de az sem okozott volna alkotmányellenességet, ha kormányrendeletben helyezik el azt a szabályt. Ez utóbbi megoldás választása esetén nagyjából három nap alatt, január 5-ére a probléma lényegében a politikai szándéknak megfelelően megoldódott volna. De nem, öt hónap után is folyik a vergődés.

Még egy olyan átalakítás esetén is, ami kizárólag az állam belső működését érinti, csak annyira volt képes a kormányzat, hogy a forradalmi hevülettől vezérelve a megfelelő előkészítés nélkül, akarnok döntést hozzon. Amikor pedig kiderült, hogy valaki hibázott, senki semmit nem tett, csak tehetetlenül figyelte a bénázást.

Nagy érdeklődéssel várjuk, hogy azokban az ügyekben (közoktatás, felsőoktatás, általában a Széll Kálmán-terv végrehajtása), ahol az államok kívüli szereplők is érintettek, ugyanez a kormányzati technika érvényesül-e.