Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

12 éven felülieknek

Van ez a régi mániánk, az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők újraválasztásának kizárása.  Sajnos meg kell állapítanunk, hogy az ügy vesztésre áll. Az Alaptörvény a megbízatási időket egységesen alkotmányi szintre emelte ugyan az alkotmánybíráknál, a legfőbb ügyésznél, a Legfelsőbb Bíróság Kúria elnökénél, a számvevőszéki elnöknél és az ombudsmanoknál, de az újraválaszthatóságról nem rendelkezett. Ebből persze még nem következne, hogy nincs újraválasztási tilalom, hiszen erről (a megbízatás feltételei és a jogállás többi, nyitva hagyott kérdése mellett) lehetne törvényben is rendelkezni.

Lehetne ugyan, de valahogy nem áll rá a javaslattevők klaviatúrája. Bár még csak az előőrsei érkeztek meg a sarkalatos törvényeknek, de ezek érintették a két leghosszabb időre választott tisztséget. Az alkotmánybírák keretbővítéséről szóló régialkotmány- és Abtv.-módosítás úgy hozza be a rendszerbe a 12 évre megválasztott plusz négy bírót, köztük az elnököt, hogy újraválasztásukat sem zárja ki. Az új számvevőszéki törvény pedig – amellett, hogy nemes egyszerűséggel kimaradtak belőle az elnöki (és alelnöki) tisztség betöltésének szakmai feltételei, ellenőrizni tehát Gusteauval szólva bárki tud - az ÁSz vezetésének hagyja meg 12 év után is az újrázás lehetőségét. Nyugtathatjuk persze magunkat azzal, hogy jelentéktelen mellékszál ez ahhoz képest, hogy - bár megtehette volna, de - nem söpörte ki az alkotmányozó a hivatalban lévő, az idők szavát nem eléggé értő alkotmánybírákat a hivatalukból. A jelenlegi, a kétharmad által paralizált közjogi helyzetben értelmezhetetlen személyi függetlenség azonban idővel ismét visszanyeri majd jelentőségét, de persze csak akkor, ha ezt a ma megalkotott szabályok nem akadályozzák meg. 
Éppen ennek hordozza komoly veszélyét e két intézménynél az újraválasztási tilalom hiánya. Ennyi idő után alkotmányosan független tisztségben újraválaszthatónak maradni lényegében példátlan a bolygó felénk eső felén: a szinte mindenhol a leghosszabb időre választott alkotmánybírák általában nem választhatóak újra – Németországban, Oroszországban és Szlovákiában 12, Olaszországban, Franciaországban, Portugáliában, Lengyelországban, Szlovéniában, Romániában, Bulgáriában, Albániában Macedóniában, Litvániában és Ukrajnában 9 éves terminus után –, igaz, hogy például Lettországban (10 év után) és Spanyolországban (9 év után) csak a hivatalban lévő bírák újraválasztása tilos. Nem merül fel a probléma az élethosszig kinevezett belga, osztrák és török alkotmánybírák esetében. Így aztán rajtunk kívül meghosszabbítható megbízatású alkotmánybírákat Európában csak a csehek (10 évre), a szerbek, a horvátok és a montenegróiak (9 évre), valamint a moldávok (6 évre) választanak. Így tehát jövő héttől a 12 éves megújítható megbízatást biztosító magyar modellnek nem lesz párja, igaz, hogy nem is valószínű, hogy bárki követni kívánná. S bár a számvevőszékek esetében rövidebb megbízatási idő esetén sokkal gyakoribb az újraválasztás, a szintén 12 évre választott német és osztrák számvevőszéki vezetés például nem választható újra.
12 év nyugodt munka az egzotikus nyaralások éves szintű tervezhetőségével nem csak a – ballábbal felkelt főnök által továbbra is bármikor azonnali hatállyal kirúgható – talpas közszolgák békaperspektívájából tűnik főnyereménynek. Akinek ezt adja (a számvevőszéki elnök esetében például a javaslat szerint a mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset kilencszeresét kitevő javadalmazással, ami kevés híján kettessel kezdődik) alkotmányos rendszerünk, attól joggal várhatnánk, hogy a megbízatása utolsó éveit se egy esetleges újraválasztás érdekében helyezkedve taktikázza végig. Ráadásul egy ilyen helyzetben, kétharmados újraválasztás esetén a nyerő stratégia csak az lehet, ha a független tisztségviselő mindenkivel jóban akar lenni, ami viszont azzal jár, hogy nem látja el rendesen a feladatát. Márpedig a jól megszokott íróasztal marasztaló látványa sokakat el tud gondolkodtatni; éppen ezért lenne fontos, hogy annyi más országhoz hasonlóan nálunk is megkímélje e dilemmától a törvényalkotó az érintetteket.

 

 A posztot illusztráló zavarbaejtő alkotmánybírósági csoportképek a portugál (a modern művészet zord kedvelői), a szlovén (gospelkórus egy metálvideó díszleteiben) és az albán (az Enterprise csillaghajó legénysége) alkotmánybírákat ábrázolják.