Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Következetesség

Sokan - köztük az alkotmányjoghoz értő alkotmányjogászok is - már a második különadós alkotmánybírósági határozat tartalmára, a visszamenőleges hatályt kimondó rendelkezés megsemmisítésre sem számítottak, és ennek oka a legkevésbé sem az volt, hogy bárkinek meggyőző szakmai érvei lettek volna a szabályozás alkotmányossága mellett. (A döntés egyetlen megjelent jogi kritikáját csak érdekességként linkeljük ide)  

Ehhez képest példa nélküli lenne, ha háromszor semmisítené meg az Alkotmánybíróság ugyanazt a törvényi szabályozást. Észre kell venni ugyanakkor, hogy a hétfőn elfogadott törvény lényegében azonos elvi alapon áll a 2010 nyarán elfogadottal, azaz ugyanarra az időszakra vonatkozik a visszamenőlegesség, mint az eredeti elképzelések szerint, csak azóta még el is telt bő háromnegyed év. Közben persze hatályban volt egy olyan törvényszöveg, amihez képest ez a régi-új, csak 2010-re vonatkozó változat két sör és egy feles után még jogállaminak is tűnhet, de oda azért ne jussunk el, hogy a kontextusra tekintettel legyünk nagyvonalúak. Mert ez a törvény bizony továbbra is egyértelműen alkotmányellenes. Úgyhogy amíg van utólagos normakontroll, addig meg is támadjuk. És szíves felhasználásra indítványunkat leközöljük.

 

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

1535 Budapest, Pf. 773

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott (név, lakcím) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja és 21. § (2) bekezdése alapján indítványozom, hogy a Tisztelt Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadótv.) 12/A. §-a ellentétes az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével, ezért azt semmisítse meg a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal.

1. A Különadótv. alkotmányosságát az Alkotmánybíróság 37/2011. (V. 10.) AB határozatában (a továbbiakban: ABh.) vizsgálta. Az AB határozat a törvény visszamenőleges hatályt megállapító rendelkezését arra tekintettel semmisítette meg, hogy „a különadó hatálya alá tartozó olyan tényállásoknál, amelyekről megállapítható, hogy a különadó alapjába tartozó bevételt juttató kifizető és a magánszemély a törvények szabályai alapján, visszaélés nélkül járt el, az adóalany cselekvési autonómiáját sértő, illetéktelen állami beavatkozásnak minősül a juttatáskor fennálló közjogi keretek között megszerzett jövedelemnek a különadó szerinti, visszaható hatályú megadóztatása”. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor kifejezetten fenntartotta annak a lehetőségét, hogy a 2010-es adóévre vonatkozóan a törvényalkotó visszamenőleges hatállyal adóztassa vissza a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmeket.

Az Országgyűlés 2011. május 9-én elfogadta, és a Magyar Közlöny 51. száma kihirdette az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010 . évi XC. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvényt (Módtv.). Ebben a törvényalkotó az Alkotmánybíróság által megfogalmazott alkotmányos követelményekre tekintet nélkül, így ismét az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogba ütköző módon szabályozta a különadó-kötelezettséget.

2. Az Alkotmánybíróság határozatában két alkotmányos követelményt állapított meg az újraszabályozáshoz.

2.1. Az Alkotmánybíróság egyrészt alkotmányos követelményként megállapította, hogy „bevallással lezárt adóévre szóló adókötelezettségnek az adóalanyokra hátrányos megváltoztatása azt jelenti, hogy a súlyosabb kötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli” (4.2.5. pont). Eszerint bármilyen újraszabályozás akkor van tekintettel az emberi méltósághoz fűződő jogra, ha az nem vonatkozik bevallással lezárt adóévre.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, T/581. számú törvényjavaslat benyújtása, vagyis 2010. július 2-a előtt a különadó alapjába tartozó jövedelmet megszerző adózók joggal bízhattak abban, hogy a nettó jövedelmet bármilyen célra felhasználhatják, ezt elkölthetik vagy elajándékozhatják. Ezekben az esetekben a jövedelem az adózónál már meg sincsen, vagyis a különadó-fizetési kötelezettséget a vagyonából kell teljesítenie, ami az ABh. szerint az emberi méltóság által védett cselekvési autonómia súlyos korlátozását eredményezi.

Az adóalanyok a 2010-re vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásukat 2011. január 1-jétől kezdve bármikor jogszerűen benyújthatták, sőt, az egyéni vállalkozóknak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek ezt 2011 februárjáig kötelességük volt megtenni. Az szja-bevallásra a Különadótv. szerint – a 2010. december 30. előtt megszerzett jövedelmek vonatkozásában – a különadóra tekintet nélkül voltak kötelesek az adózók, hiszen a különadó nem érintette az szja bevallandó alapját vagy összegét, mindössze az szja-ként már megfizetett közterhet lehetett a különadóba beszámítani. Mivel az ABh. a Különadótv. visszaható hatályú alkalmazását visszamenőlegesen semmisítette meg, a Módtv. hatálybalépése előtt benyújtott szja-bevallások teljes egészében bevallással jogszerűen lezárt adóévet keletkeztettek a 2010. év vonatkozásában.

Mivel a Módtv. nyomán a különadó-fizetési kötelezettség bevallással lezárt adóévben szerzett jövedelmet is érint, a Különadótv. 12/A. §-a – az ABh. érvelése szerint – sérti az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogot.

2.2. Az Alkotmánybíróság által megállapított másik alkotmányos követelmény szerint „önmagában nem alkotmányellenes még az sem, ha a jogalkotó törvényes vélelem felállításával szabályoz, ugyanakkor ez csupán kivételes eszköz lehet, és legalább az ellenbizonyítás lehetőségét biztosítani kell” (4.2.4. pont). Az ellenbizonyítás lehetőségének biztosítását az Alkotmánybíróság tehát olyan alkotmányos követelményként fogalmazta meg, ami ahhoz kell, hogy a le nem zárt adóéven belül megállapított, de a kihirdetésre visszamenőleges hatályú különadó ne sértse az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogot.

Ennek megfelelően sérti az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogot, hogy a Módtv. úgy állapított meg a 2010. január 1-jétől juttatott jövedelemre vonatkozó, visszamenőleges hatályú adókötelezettséget, hogy nem adott lehetőséget arra, hogy az adókötelezett bizonyítsa: jövedelmét nem visszaélésszerűen szerezte.

3. Tekintettel arra, hogy – mint azt az Alkotmánybíróság is felismerte a hivatkozott határozatában – az alapjog-sérelmet csak a kihirdetésre visszamenőleges hatályú megsemmisítés tudja orvosolni, kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg, hogy a Különadótv.-nek a Módtv. által megállapított 12/A. §-a sérti az emberi méltósághoz fűződő jogot, ezért azt a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

Budapest, 2011. május

(aláírás)
(név)