Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

De van benne rendszer?

Az eddigi bejelentések szerint a Matolcsy György által bejelentett „bürökráciacsökkentő” csomag része lehet a munkavégzés időkeretére vonatkozó szabályok erősen munkáltatóbarát átalakítása: munkavállalók kötelező pihenőidejére vonatkozó szabályok oldása, a fizetett szabadnapok számának csökkentése, a szabadság igénybevételének szigorítása (bár a kedden közzétett, a feladatokat részletező, figyelemreméltóan idealista 1133/2011. (V. 2.) Korm. határozat a szabadság mértékének megvágásáról nevesítve nem szól). Ehhez képest a KDNP - ugyancsak kedden - törvényjavaslatot nyújt be Nagyboldogasszony napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról. Most akkor kell-e a munkában töltött idő mértékének a növelése a munkaerőpiac térségi versenyképességének megteremtéséhez, vagy sem?


Ezt a kérdést – a kormányzati apparátus inputjai alapján – a kormánypártok fogják megválaszolni. Azonban tehetik-e ezt megalapozottan, ha egyszerre vannak az asztalon ellentétes hatású javaslatok? Bármennyit is számolt ugyanis – a nyilvánosság számára ismeretlen módszertan alapján – a vállalkozói terhek azonnali 100 milliárd forintos, majd évente 400 milliárd forintos csökkentéséből a csomag szakmai előkészítője arra, hogy majd többet dolgoznak a munkavállalók Európa kialakítani tervezett legrugalmasabb munkaerőpiacán, ezt számolhatja újra. (Feltéve persze, hogy a nagyboldogasszonyos javaslat valóban komolyan vehető legalább annyira, mint testvére, a hosszú ideje a tetszhalál állapotában lévő, de le még nem írható vasárnapi zárva tartás.)


Az ehhez hasonlóan ellentétes irányba húzó javaslatok nem idegenek az elmúlt hónapok kormányzásától. A mindenkire egységesen irányadó nyugdíjkorhatár például szintén a Széll Kálmán-terv alapeleme, amit komoly konfliktusok árán is keresztül kíván vinni a Kormány, ám ez alóli kivételként fennmaradni látszik a hosszú jogszerző idővel rendelkező nők kedvezményes, néhány hónapja lehetővé tett nyugdíjazása. Holott a méltányolható szándék mellett is nehezen támasztható alá az, hogy ez legyen az egyetlen kivétel, tekintve például, hogy a nők várható élettartama hazánkban – az európai átlagot jelentősen meghaladva – 8 évvel magasabb a férfiakénál.


Ugyancsak a hidrafejvagdaló kormányhatározat kívánja még a nyáron elérni, hogy „a rugalmasabb foglalkoztatás érdekében a vállalkozások a lehető legalacsonyabb adminisztratív költséggel, illetve legkisebb kockázattal vehessenek fel és bocsáthassanak el munkavállalókat”. Ehhez képest a miniszterelnök által meghirdetett szociális konzultáció egyik kérdése a védett kor intézményének megteremtéséhez – valójában a határának 55 évre csökkentésére – kér társadalmi támogatást. Lehet, hogy a nagy terv része a kivétel-főszabály viszony, de a társadalmi hatások nyilván lázasan folyó vizsgálata során nagyon nem mindegy, hogy számíthatunk-e a két intézkedés együttes hatásaként – a 62 éves bírák után – az 54 éves munkavállalók tömeges kirúgására is, mert az esetleg érintheti mindkét javaslat racionalitását. Az pedig csak költői kérdés, hogy a konzultációban felvetett egyes megoldások gazdasági hatásait megvizsgálták-e. Ha nem, helyettesíthető-e egy számos tényezőt befolyásoló gazdaság- és társadalompolitikai lépés megalapozása a kérdőívet visszaküldők megérzésével? Ha igen, mellőzhető-e a mérlegelő polgárok tájékoztatása ennek eredményéről?

A bürokráciacsökkentés része a vállalkozásokat terhelő bírságok szempontjainak kiszámíthatóságát és az indokolatlan bírságok kiszűrését célzó felülvizsgálat is, amit biztosan nem segít, hogy az idei évre vonatkozó költségvetési elvonás a jelentős bírságbevétellel rendelkező hatóságokat rendre hátrányosabban érintette, így a hatóságok nagy része jelenleg bírságolási kényszerben működik. Persze ennek is lehet feloldása, de csak akkor, ha a természetes személyeket bírságolják szénné a környezetvédelmi felügyelőségek.


Az eljárási értelemben vett jó kormányzás szempontjából nem azzal van a baj, ha a főszabályhoz képest – a katolikusok, a családanyák, az idős munkavállalók vagy egyszerűen a politikai haszon kedvéért – léteznek kivételek még a sorsszerűen szükségesként kommunikált intézkedések alól is. Azzal viszont még a legjobb (és persze a legrosszabb) elgondolások is leronthatóak, ha az ellentétes hatású döntési javaslatok észrevétlenül keresztezik egymást. Márpedig e példák közül biztosan nem magyarázható mindegyik azzal, hogy a háttérben egyszerű halandó számára nem érthető módon, magasabb célok mentén összehangolt szándékok lennének.