Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Magyarázzuk a bizonyítványunkat

Amikor elkezdtünk az alkotmányozásról posztolni, hét pontban fogalmaztuk meg elvi elvárásainkat bármilyen új alaptörvény irányában. Most zárásképpen értékeljük egyszerű ötfokozatos skálán, hogy miként valósultak meg követelmények:
1. Korlátozott hatalom
A modern alkotmányok lényege, hogy az önkényeskedésre természeténél fogva hajló közhatalmat a jog uralma alá hajtva korlátozza: egyfelől a polgárok magánautonómiájának védelmével, másfelől pedig a hatalom megosztásával.
Az új alaptörvény a hatalom korlátozásán és megosztásán alapul.  A törvényalkotói hatalom korlátjai azonban - az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése miatt - még elvi, normatív szinten is hiányosak: 4
2. Parlamentáris kormányforma, független bíróságok
A kormányzati hatalmat a parlamenti választásokon többséget szerző pártok gyakorolják. A többségi döntéshozatal csak ott szenved korlátozást (például a kétharmados törvényekkel), ahol az a jó állami működés érdekében elkerülhetetlen.  A bíróságok ítélkező tevékenységük során függetlenek, ezt szervezeti garanciák is biztosítják.
A parlamentáris kormányzást jelentősen korlátozzák olyan kétharmados törvények, amelyek tartalmáról a választásokon győztes többségnek kellene döntenie (adórendszer, családtámogatás). Az a lehetőség, hogy a kormány alól politikai felelősséggel járó ügyeket kiszervezzenek független szervek vagy a köztársasági elnök hatáskörébe, csökkenti a választások tétjét és a mindenkori kormány felelősségét. A bíróságok függetlenségének sem személyi, sem szervezeti garanciáit nem tartalmazza az Alaptörvény, a nyugdíjazási szabály jól jelzi a tárgyban várható kétharmados szabályozás várható szempontjait. A parlamentarizmus minimális követelményein az Alaptörvény nem lép túl: 2
3. Az alapjogok védelme
Az új alkotmány az alapjogok felsorolásánál az alkotmányfejlődésnek megfelelően legyen kimerítő, ugyanakkor kerülje a terjengős megfogalmazásokat. Az alkotmányos intézményrendszer legalább a jelenlegi (illetve a 2010 októbere, az alkotmánybírósági hatáskörök korlátozása előtti) szinten biztosítsa az alapjogok védelmét.
Az alapjogok katalógusa kielégítő, érvényesítésük intézményi garanciái azonban hiányosak. Az Alkotmánybíróság hatáskörének tartalmi korlátozását és az alkotmányellenesség megállapítása bárki általi kezdeményezhetőségének megszüntetését messze nem ellentételezi a valódi alkotmányjogi panasz intézménye. Az önkormányzati aktusfelülvizsgálat kormányhivatal általi kezdeményezéshez kötése kifejezetten elzárja a jogsértés érintettjeit a jogorvoslattól: 2
4. Értékalapúság és világnézeti semlegesség
Az új alkotmány tükrözze a magyar politikai közösség modern és hagyományos értékeit, de ne foglaljon állást világnézeti kérdésekben.
Az Alaptörvény preambuluma nem alkalmas politikai véleménytől függetlenül az egész nemzet egységét kifejezni. Terjengős megfogalmazásai a modern értékeket nem tükrözik, a tradícionális értékek viszont bizonytalan jogi kategóriaként még a normaszövegben is érvényesülnek. A szövegből ugyanakkor nem következik, hogy az állam világnézetileg elkötelezett lenne: 3
5. Önvédelem
Az új alkotmány biztosítsa, hogy tartalmán és érvényesülésén a politikai aktualitások ne változtathassanak, ugyanakkor legyen kellően rugalmas ahhoz, hogy ésszerű rendben alkalmazkodni tudjon a világ változásaihoz.
Az Alaptörvény módosítása pont ugyanolyan szabályok szerint történhet, mint a hatályos alkotmányé, nincs tehát érdemi korlátja a hirtelen felindulásból elkövetett alkotmányozásnak. Számos olyan konkrétumot rögzít az Alaptörvény, ami nem alkotmányba tartozik (pl. a bírák és ügyészek nyugdíjazása, GMO-tilalom a mezőgazdaságban vagy a táppénz szociális ellátássá tétele), ezzel a szükségesnél rugalmatlanabbá téve a szöveget. A kétharmados szabályok körének megállapítása nem a hatékony kormányzás, hanem a jelenlegi kormányzópártok politikájának rögzítését eredményezi: 2
6. Minőség
Az új alkotmány szövege egyenletesen tömör és absztrakt legyen. Fogalmai legyenek pontosak ott, ahol precíz megfogalmazásra van szükség, és tágan értelmezhetőek ott, ahol a későbbi, rugalmas, a megváltozó körülményekre reflektálni képes alkotmánybírósági alkalmazás lehetősége ezt indokolja.
Az Alaptörvény szövegén a parlamenti tárgyalás alatt átvezetett többszáz pontosítás se eredményez koherens, egyenszilárd szöveget. Számos esetben a módosítókkal kerültek be új, az elfogadásig kijavítatlan megfogalmazási hibák (pl. a munkáltatók sztrájkjoga): 3
7. Népszuverenitás
A választópolgárok közösségének - erre irányuló igénye esetén - legyen lehetősége arra, hogy a szöveg ismeretében elfogadja, vagy elvesse az új alkotmányt.
Az Alaptörvény előkészítésében és elfogadásában sem volt valódi részvétel, a népszavazásos megerősítésre – amire igény úgy tűnik lenne – nincs alkotmányos lehetőség: 1
 
Az összesített eredmény: 2/3. Meg sem lepődünk.