Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Az i-re a pontot

 Polt Péter lesz a legidősebb ügyész! Mégsincs kotta! Stb.

Ma új alkotmányt fogad el az Országgyűlés, ami a forradalmi retorika ellenére nem változtat a közjogi rendszer alapvető elemein, ám – az alkotmányozótól elvárható előrelátást nélkülözve – a kormánytöbbség aktuális hatalmi szempontjait alkotmányba vésve egyben szerintünk ki is zárja, hogy az alkotás jelenlegi formájában maradandónak bizonyuljon (ha meg nem, az annál rosszabb). 

Az alkotmányozó még ma sem pihent meg: Lázár János frakcióvezető összesen 72 ponton javasolta módosítani az alaptörvény szövegét az elfogadást megelőző napon.

Az alkotmányozási folyamat kapcsán tartalmi kérdések mellett e blogon rendre kritizáltuk az eljárást, kifejtve, hogy az alkotmányozási folyamaton kívül eső okokból fakadó szoros ütemezés a végeredmény minőségét még azokon a pontokon is károsan befolyásolja, ahol a cél egyébként tartalmilag helyes vagy semleges. A ma benyújtott zárószavazás előtti módosítók előtt már az is nagy feladat lenne, ha alapfeladatukat, a szövegben maradt ellentmondások feloldását el tudnák érni. A 72 javítás többsége ezt a célt szolgálja, de úgy látszik, hogy a kormánypártok az új ötletekből is képtelenek kifogyni.

A Házszabály szerint zárószavazás előtti módosító javaslatot akkor lehet benyújtani bármely – korábban megszavazott – rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. A Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627. számú törvényjavaslat esetében ugye biztos kézzel kizárhatjuk ezek közül az Alkotmánnyal és a más törvénnyel fennálló ellentétet, hiszen az új alkotmánynak nem kell tartalmi összhangban állnia egyetlen hatályos jogszabállyal sem. Marad tehát indokként az egységes javaslaton belül az elfogadott módosító javaslatok eredményeképpen létrejött inkoherencia, amit azonban igen nagyvonalúan értelmez a mai csomag.

A benyújtott zárók közül komoly változást a következők hoznak:

1. A géntechnológia-ellenes alkotmányi rendelkezés története úgy zárulhat le, hogy végül a mezőgazdaság egészének kell majd mentesnek lennie a genetikailag módosított élőlényektől. A céllal magával nincs is bajunk, de ezt a kérdést a magyar jogalkotó nem szabályozhatja: amikor 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, lemondtunk arról a jogunkról, hogy ilyen szabályokat a magyar jogrendszer tartalmazzon. Lehet, hogy az alkotmányi tiltás megkönnyíti, hogy a kormány az uniós döntéshozatalban érveljen a GMO-mentesség mellett, de ha leszavaznak minket, akkor az alaptörvény rendelkezéseitől függetlenül be lehet majd hozni az ország területére GMO-s vetőmagot.

2. Alapvetően átalakul az önkormányzati autonómia tartalma. A jelenlegi szabályok szerint a Kormány csak ellenőrizni tudja az önkormányzatok törvényes működését, legfeljebb bírósághoz fordulhat annak megállapítása érdekében, hogy egy-egy önkormányzati döntés jogsértő. Ezentúl a megyei kormányhivatalok vezetői maguk alkothatnak önkormányzati (!) rendeletet, ha a bíróság a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztását megállapítja. Ez a közigazgatási jogban aktuspótlásnak nevezett jogkör élesen szemben áll az 1990-es önkormányzati felfogással, és egyértelmű visszatérés az államszocializmus tanácsrendszeréhez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Jelentősen megváltozik az államadósságra vonatkozó, a Fidesz által a felelős fiskális politika fő garanciájának tekintett 50%-os korlát alkalmazása. Az eredeti szöveg szerint két követelmény érvényesült: az államadósság nominálisan nem emelkedhetett, illetve az 50%-os szint eléréséig a GDP-hez viszonyított arányának is csökkennie kellett. Ez a két szabály együttesen egy arányában (sokak szerint indokolatlanul gyorsan) csökkenő államadósságot vetített előre. Ehhez képest a zárószavazás előtti módosító a nominális növekedés tilalmát elhagyja, így elegendő akár évi 0,1%-kal csökkenteni a GDP-arányos adósságot, amivel viszont belátható időn belül az 50%-os arány nem érhető el. Az alaptörvény szintjén valószínűleg elegendő ennyi szabály (így egyébként a Költségvetési Tanács vétójoga is jelentősen kisebb súlyú lesz), de az biztos, hogy ez nem Európa megígért, legkeményebb adósságkorlátja.

4. A várakozásnak megfelelően továbbfejlődnek az alaptörvény nyugdíjszabályai: a nyugdíjkorhatár betöltésével a korábbi bejelentésnek megfelelően az ügyészek lábára is útilaput köt az alkotmányozó. Új kivételként azonban a Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre nem vonatkozik a szabály. Polt Péter 56 éves, tehát az ő ciklusának kitöltése szempontjából igen jól jön a kivétel, míg a Kúria várhatóan az idén megválasztandó elnökének kiválasztása során ezzel nyilván bővül a szóba jöhető jelöltek köre. Itt valószínűleg tehát tényleg volt koherenciazavar, de ez a két ellentétes politikai cél (mindenkit le kell most cserélni, illetve minél hosszabb ideig maradjanak a most megválasztottak a posztjukon) között állt fenn. Elegáns feloldás.

5. Szakombudsman-ügyben egy zárómódosító második visszavonulási hullámként lényegében visszatér a jelenlegi status quo-ig: a zöldombudsman és a kisebbségi biztos az ombudsmannak az Országgyűlés által választott helyetteseként végezheti  munkáját. Hogy – az új választás lehetőségének megnyitásán kívül – miért helyettesek így akkor ők ahelyett, hogy önálló feladat- és hatáskörükhez illeszkedve országgyűlési biztosok lennének, azt nehéz megmondani.

6. Nehezen értjük, hogy a hazai kisebbségek nyelvhasználatát illetően miért lépett Lázár János Fico nyomdokaiba. Ha komolyan gondoljuk, hogy a határon túli magyaroknak a kisebbségi jogok kiteljesítése iránti küzdelmét támogatnia kell a magyar államnak, akkor ne írjunk már olyanokat, hogy „Magyarország államnyelve, hivatalos nyelve a magyar, így a javaslat deklarálja a magyar állam kizárólag magyar nyelv irányában meglévő nyelvvédelmi kötelezettségét.”

+1. Elmaradt a Himnusz kottája, aminek örülünk, de nehezen tudnánk megmondani, hogy mivel lett volna ellentétes a szerepeltetése (a józan észen kívül).