Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Science fiction

Török Gábor idézi és veszi komolyan Lengyel Lászlót, aki szerint egy politikai értelemben véve „új kormány kétharmad nélkül is megteheti, hogy megválasztása után népszavazást írjon ki a számára elfogadhatatlan alaptörvényről, s ha a választók többsége a kormányváltás utáni hurráhangulatban a győztesek szándéka szerint elutasítja azt – amire elméletileg lehet esély –, a véglegesnek szánt dokumentum akár mehet is a kukába”.

Az állítás politikai jelentőségének, illetve a forgatókönyv realitásának elemzését meghagyjuk a politikai elemzőnek. Ám minthogy mi magunk is szeretjük a sci-fit, a forgatókönyv szemérmesen zárójeles megjegyzésként elhelyezett közjogi alátámasztást röviden kommentálnánk, illetve kiegészítenénk.
 
Első állítás: „a Kormány által kezdeményezett népszavazásnál nem kell aláírásgyűjtés, az elrendeléséhez elegendő a parlament többségi döntése […]”. Ez ma valóban így van, és az alaptörvény szövege szerint így is marad, de az Országgyűlés ősszel törvényben akár eljárási oldalról is nehezítheti a népszavazásokat.
 
Második állítás: „[…] meg persze egy, a kérdés hitelesítésekor „akadálymentes” választási bizottság”. Nem elegendő, hiszen végső soron az Alkotmánybíróság dönt a kérdés megengedhetőségéről.
 
Harmadik állítás: „Az új alkotmány tervezete például tiltja, hogy az alaptörvény módosítására irányuló kérdésről népszavazást lehessen tartani, de jogi csűrcsavarással és kreatív értelmezéssel ezt akár ki is lehet játszani.” A forgatókönyv szerint a népszavazás egy már hatályban lévő alkotmány egésze ellen irányulna, amely a népszavazással történő alkotmánymódosítást tiltja, egy újabb alkotmány elfogadását pedig – ahogy a mai is – kizárólagos országgyűlési hatáskörben meghozott kétharmados többségű döntéshez köti. Lehet, hogy a politológusok szeme jobb, de mi nem nagyon látjuk ezen azt a rést, ahova a csűrt be lehetne csavarni. Emellett nem tudunk elképzelni olyan jogi álláspontot, amely megengedi azt a lehetőséget, hogy egy népszavazás eredményeképpen egy országnak egyáltalán ne legyen alkotmánya, holott itt az „alkotmány elutasításából” ez következne.
 
Végül szinte biztosak vagyunk abban, hogy az „áprilisi alaptörvény” hatálya alatt érvényes országos népszavazás nem lesz Magyarországon, hiszen az elmúlt két évtizedben csak akkor sikerült az összes választópolgár többségét (egészen pontosan 50,1 %-át) rávenni a népszavazási részvételre, amikor egy támogatottsági rekordokat döntő ellenzéki párt vezetett kampányt egy támogatottságát viharosan elvesztett kormánnyal szemben a polgárok zsebének védelmében. Márpedig az új alaptörvény szerint 50 %+1 fő lesz az érvényességi küszöb.
 
A pozitív jogtól elvonatkoztatva természetesen nehéz volna elvitatni a választópolgárok többségének jogát arra, hogy akaratukat népszavazáson kinyilvánítva tartalmilag legitim módon új alkotmány elfogadásáról döntsenek. A fent felsoroltak miatt azonban a vázolt forgatókönyv aligha valósulhat meg az új alkotmány szabályainak megsértése nélkül, azaz formailag is legitimen. Így talán még súlyosabb helyzet alakulna ki azzal, hogy az aktuális ellenzék az alkotmányozást formailag is elutasíthatja. Ezért ezt körülbelül annyira tartjuk esélyesnek, mint azt, hogy egy, a tér-idő kontinuumban keletkezett rés miatt az alkotmányszöveg, a Széll Kálmán-terv és a köztársasági elnök újévi köszöntője visszarepül 2010 elejére, és így a Fidesz utólag elbukja a kétharmadot.