Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Senki nem számított a magyar evolúcióra!

1. Bírói sorcsere 

Ma a teljes bírósági felsővezetés – elvi és önös személyi okból egyaránt érthető – tiltakozása ellenére beszavazta az alkotmányszövegbe az Alkotmányügyi bizottság azon módosító javaslatát, amely a bíróvá válást a 30. életév betöltéséhez, egyben és elsősorban a bírói megbízatás megszűnését pedig a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez köti. A nyugdíjazás a ma ítélkező bírák közül (a várhatóan megszűnő) Országos Igazságszolgáltatási Tanács adatai szerint 228 bíró jövő januári nyugdíjazását, köztük 12 megyei bírósági elnök és 2 ítélőtáblai elnök cseréjét jelenti. A módosítás hatása tehát a jelenlegi bírói elit lényegében teljes cseréje. Ne feledjük ezen a ponton, hogy egy tavalyi törvénymódosítás szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke egyszemélyben lett jogosult a bírósági vezetők kinevezésére. A két szabály együttesen azt jelenti, hogy aki 2012. január 1-jén főbíró lesz, az szinte a teljes bírói középvezetői réteget maga nevezheti ki. Mivel pedig az alkotmányozó a Legfelsőbb Bíróságot Kúriává kereszteli át, módja lesz arra, hogy addig még egy új, neki tetsző főbírót válasszon. A mai döntés tehát a bírósági szervezet élén és közepén nagyon jelentős személyi változásokat eredményez, ami megnyitja annak lehetőségét, hogy a jelenlegi kormánykoalíció számára kedves emberek foglalják el a vezetői posztok jelentős részét.

A bírósági vezetőknek az ítélkezésre közvetlen befolyásuk nincsen. De például ők szignálják az ügyeket az egyes bírákra. Nyilván nagyon nem mindegy, hogy egy-egy politikailag kiemelt figyelemmel kísért ügyben egy hajlíthatatlan gerincű, minden külső nyomásnak ellenálló bíró ítélkezik, vagy olyan valaki, aki az új, a mostani kormánytöbbség által választott főbírótól várja a saját szervezeti előrelépését.

A javaslatnak e tiszta hatalmi célon túl elvi indoka nincs. Abban az értelemben ez az állítás nehezen vitatható, hogy a benyújtott módosító javaslat indokolása mindössze annyit tartalmazott, hogy „[a] javaslat a bírák kinevezésére vonatkozó szabályokat úgy kívánja megváltoztatni, hogy [...] a felső korhatárt az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez köti”.

 
Egy ilyen szabály egyetlen semleges indoka az lehet, ha a törvényalkotó azt gondolja, hogy nyugdíj után egy bíró nem képes ítélkezni. Ma 70 év, de így 2012-től 62 év, de utána megint 65 év lesz a bírói felső korhatár, ami – azon túl, hogy kedvező az új kinevezetteknek – azt is mutatja, hogy az előterjesztők hisznek az evolúcióban.
 
 
 
Végül néhány érdekes összehasonlítás:
Az alkotmánybírói korhatár 70 év.
A módosító javaslatot benyújtó alkotmányügyi bizottság elnöke a 64 éves Balsai István, de nem lehetne bíró az alkotmányelőkészítő eseti bizottság 63 éves elnöke, Salamon László sem.
Hasonló elvvel kéne nyugdíjba küldeni a miniszterek közül a 71 éves Réthelyi Miklóst, a 66 éves Martonyi Jánost, és a 62 éves Pintér Sándor se tudna sokáig függetlenül ítélkezni. Na és persze Schmitt Pál is 68 évesen dönt bírák kinevezéséről és törvények aláírásáról.
A felsoroltak többsége ma is friss szellemileg, és a rendszerváltás előtti tevékenységük nem zárja ki azt, hogy fontos közhivatalt töltsenek ma be. A többszáz érintett bíró között úgy látszik egy ilyet sem tud elképzelni az alkotmányozó; vagy ha igen, a politikai haszon érdekében rájuk nincs tekintettel. 
 
2. Mint macska az egérrel
 
Az egyszeri alkotmányjogász számára kevés dolog fontosabb, mint a hatékony alkotmányvédelem. Ezért rémesen csalódottan láttuk az Alkotmánybírósággal kapcsolatos változtatások jó részét: a hatáskör korlátozásának fenntartása, széles körű előzetes normakontroll, 5 új alkotmánybíró… De a legjobban az absztrakt normakontroll megszüntetését fájlaltuk: az a jogintézmény nem létezik, amit csak az MSZP és a Jobbik együtt kezdeményezhet. Az Alkotmányügyi bizottság kezdeményezte, hogy legalább valamennyi képviselő jogosult legyen kezdeményezni az eljárást, és ezt a módosítást a bizottsági ülésen az előterjesztők is támogatták. A szavazás előtt azonban (meglepetés!) már nem, a képviselők erre tekintettel nem szavazták meg.
 
Viszlát, absztrakt normakontroll! Viszlát, az összes alkotmánybírósági határozat 90%-a!