Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

A virsli és az alkotmány

„A törvények olyanok mint a virslik: nehéz őket tisztelni, ha már láttuk, hogy hogyan készülnek.” John Godfrey Saxe

Őszintén szólva kicsit már mi is unjuk az alkotmányozást. Nem azért mert hosszú (épphogy elkeserítően rövid), hanem mert szellemi izgalmat a vita egyetlen szintje sem tartogat. A plenáris vita nagyon ritkán tévedt az alkotmányjog területére, az alkotmányozással kapcsolatos sajtópolitizálás rendre kerüli az érdemi kérdéseket, a szövegen pedig éppen a helyesírás-ellenőrzés és egy átszerkesztés átvezetése zajlik.
Ezt az alkotmányozási folyamatot nincs miért szeretni. A Bismarcknak tulajdonított transzparenciaellenes húsipari aforizma igazságát könnyű belátni, ha olyan, történelminek aligha nevezhető munkafolyamatok zajlanak az amúgy is feszített ütemezésű eljárás parlamenti szakaszának kétharmadánál, amelyeket Szájer József közmondásos iPadján hetekkel ezelőtt, a szerző magányában kellett volna elvégezni.
128 helyesírási, nyelvi vagy fogalmi pontosítás (a kimaradt vesszőktől az alcímrend átírásáig és a rossz hivatkozások javításáig) futott be a Lázár-Harrach-Alkotmányügyi bizottság trojkától. Ezek az alkotmány tartalmán az ég egy adta világon semmit nem változtatnak, csak megkísérlik a szöveg minőségét az ’alkotmányszöveg esetében elfogadható’ kategóriába emelni. A 30 oldalas normaszövegben tehát oldalanként átlag négy javítás lesz: aligha hittük volna, hogy ilyen arányok az elhíresült köztársasági elnöki észrevétel után bármelyik más, az alkotmányozással kapcsolatos dokumentumban előfordulhatnak.
Dicsérendő persze a hibajavító igyekezet: az legalábbis látszik, hogy az alkotmányozó többségnek nem mindegy a végeredmény minősége. Ha viszont ez így van, akkor alapvető kérdés, hogy ugyanez az alkotmányozó többség hogyan hozhatta magát (és az országot) abba a helyzetbe, hogy most bármennyire is igyekszik, már nem képes a kapkodva összerakott, ötletszerű beleírásokkal tarkított, előzetes szakmai vitára nem bocsátott szöveg minőségét a kellő szintre emelni.
Ez annál is inkább nehéz lesz, hogy közben még mindig érkeznek a változatos kidolgozottsági szintű új ötletek. Drukkolunk például a KDNP-nek, hogy az öröklés alapelveit nyelvi hiba nélkül fogalmazza majd meg, de ez másodszorra sem sikerült. Egy, a munkavállalók mellett a munkaadók érdekegyeztetéssel kapcsolatos jogait is rögzíteni kívánó módosító viszont túlszaladt, így annak alapján a munkaadók is sztrájkolhatnak majd, amit azért megnéznénk. A többes szám első személyben megfogalmazott egyik preambulumbekezdésbe pedig most úgy kerülne be „egyedülálló nyelvünknek” és a „magyarországi nemzetiségek nyelvének és kultúrájának” ápolása, hogy ennek alapján kifejezetten buktató jellegű szövegértési feladat lehetne megválaszolnunk azt a két egyszerű kérdést, hogy kik vagyunk mi, és hogy ki ápolja akkor a ruszin nyelvet.
Szóval most kellene egy egy hónapos olvasási szünet, és ehelyett lesz két héten belül zárószavazás, addig még pár új és pártucat kijavított hibával.
***
A jegyzőkönyv kedvéért az érdemi kormánypárti kapcsolódó módosítók:
1. Külön szabály lenne a közösségi jog kötelező alkalmazására, de magyar alkotmányos terminológiával. Ez szerintünk azért vakmerő, kurucos virtus lenne, de a bizottság – talán mert labancosnak hitte – nem támogatta, úgyhogy bukni látszik. (Mielőtt megszületik egy ilyen javaslat, arról persze önmagában lehetne és kellene minimum egy konferenciát tartani.)
2. A jegybankelnöki mandátum marad hat év, az alelnökök kinevezése marad az államfőnél, de kétharmados lesz a jegybanktörvény. (A visszakozás nyilván összefügghet azzal, hogy ezeket a változtatásokat le kellene egyeztetni az Európai Központi Bankkal, az meg nem fér bele az időbe.)
3. Új, kiegészített szöveg a benyújtottból kifelejtett környezetvédelmi paragrafusra. Borsózik a hátunk az hulladékok „elhelyezés céljából” való behozásának tilalmától, de inkább csak a megfogalmazás alkotmányba nem illő jellege miatt. (Bár el tudunk képzelni olyan országot, ahol ilyen javaslatok esetén elemzik a gazdasági hatásokat is.)
4. A bírák korábbi nyugdíjazása azt is  jelenti, hogy Lázár János a ma praktizáló 62-70 év közötti bírákat 2012. január 1-jén nyugdíjazná. Az Alkotmányügyi bizottság ezt nem (de legalábbis nem az alaptörvényben) tenné. Bármi is lesz a vége, önmagában az a tény is hátborzongató, hogy ebben – az amúgy persze egy bírósági reform körében felvethető – kérdésben ilyen eljárásban születhet döntés.
5. Végül mienk lesz az első alkotmány, amiben szerepel a génmódosítás-mentes szó. Hiányoljuk a sószegényt.