Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Az Alkotmány kihirdetése

A hatályos alkotmányt 1949. évi XX. törvényként szokták emlegetni. Ez szerintünk helytelen: az alaptörvény külön jogforrástípusként tekint az Alkotmányra és a sima törvényekre, ezért nem logikus, hogy ugyanúgy számozzák mindkettőt. Az európai államok jellemző gyakorlata is az, hogy nem törvényként számozzák az alkotmányaikat.

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet éppen ezért rendelkezett úgy, hogy az Alkotmányt a kihirdetése során „A Magyar Köztársaság Alkotmánya"-ként kell megjelölni, így, minden további számozás vagy más sallang nélkül. Az alkotmánymódosításokat a rendelet szerint a kihirdetésük dátuma szerint kellett megjelölni, például „Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása”. A rendelet készítésekor felmerült ugyan, mi történik, ha egy nap két alkotmánymódosítást is kihirdetnek, de akkor ezt az előkészítők szinte lehetetlen eseménynek tartották (elég külön közlönybe tenni a két módosítást), meg úgy okoskodtak, hogy ha mégis bekövetkezne ez az elképzelhetetlen eset, azt majd a kormányzati apparátus megoldja úgy, hogy a két normát július 6-i első és második alkotmánymódosításként jelöli a Közlönyben. A kormányváltás utáni időszakban, mint ez kiderült, nem lehet a józan belátásra apellálni, így "2010. július 6-i" és "2010. augusztus 11-i" alkotmánymódosításból is kettő szerepel a közlönyben és a  jogszabálytárakban.

A jogalkotásra vonatkozó normák újraalkotása során azután a kormánytöbbség (szakmai megfontolásból vagy a világ megforgatása szellemében, vö. forradalom a szavazófülkékben) úgy módosította az alaptörvényt, hogy az Alkotmány és annak módosítása ne legyen önálló jogforrás, hanem törvényi formában jelenjen meg. Ennek megfelelően a jogszabály-szerkesztési rendeletből törölték a külön számozásra vonatkozó rendelkezést is.

Már-már csüggedni kezdtünk, hogy az új alaptörvény a végén még a minden emelkedettség és méltóság nélküli 2011. évi XXXIX. törvény megjelöléssel vonul be a magyar közjogtörténetbe. Ekkor azonban Gulyás Gergely törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben szándékai szerint a jogalkotási törvény módosításával a korábbi, 2009-es megjelölési rendhez tér vissza.

Egyfelől persze örülünk, hogy végül mégiscsak külön lesznek számozva az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom akaratkijelentései. Másfelől ugyanakkor nem következetes a képviselő, mert az alaptörvény-tervezet a tartalmi szabályai között változatlanul törvénynek minősíti az alaptörvényt, márpedig ha ez így van, akkor törvényként is kell azt számozni.