Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Csekkek és egyenlegek – hatalommegosztás az új alkotmányban

Az Alaptörvény javaslata számos ponton csökkenti a mindenkori kormányzat feletti kontroll lehetőségét. Melyek ezek közül a legfájóbbak?

A szervezetileg és időben megosztott hatalom a demokratikus államszervezetek alapvető jellemzője. A benyújtott alkotmánytervezet természetesen nem tagadja ezt az elvet, sőt ha a szöveget önmagában nézzük, alapjaiban (kevés, de annál fájóbb kivétellel) meg is felel neki. A trend azonban egyértelmű: majdnem minden, a Kormánytól független intézményt érintő változás a tényleges ellensúly-szerep korlátozására irányul. Emellett az utoljára 2010. előtt választott közjogi tisztségek esetében egységesen az intézmény átalakítása és/vagy (a poszt következő betöltőjét érintően) a megbízási idő nagyvonalú meghosszabbítása jellemző. Bár ez utóbbi formálisan a függetlenség nagyobb fokát jelenti, de ma sem a túl rövid megbízatási idő, hanem az újraválasztás iránti várakozás a legnagyobb akadálya a valódi személyi függetlenségnek.

Természetesen nem mondhatjuk, hogy meglepetést okozna ez a tendencia: a kormányzati hatalom valódi korlátainak tervszerű, a fegyelmezetten szavazó kétharmados kormánytöbbség általi lebontása legkésőbb az alkotmánybírósági hatáskört korlátozó alkotmánymódosításkor, míg a mai kétharmadnak a független intézményekre vonatkozó személyi és szervezeti döntéseit konzerváló technika az ügyészségi szabályozás kétharmadosításával és a legfőbb ügyészi mandátum hatról kilenc évre emelésével már tavaly ősszel tisztán láthatóvá vált. A törekvés hatalomtechnikai szempontból teljesen érthető, de meg aligha bocsátható: a rövidtávú politikai profit reményében a 2011-es alkotmány nemhogy nem bővíti egy működő demokráciához illően az alkotmányos intézmények függetlenségének garanciáit, hanem számottevően és elvi alapon aligha alátámaszthatóan fontos pontokon visszalép a hatályos alkotmányhoz képest. Ez pedig nem csak a most példátlan társadalmi támogatottságára hivatkozó kormánytöbbség, hanem – egy esetleges, bár a mindenkori kormány ellenérdekeltségére tekintettel igen valószínűtlen – alkotmányreformig minden magyar kormányzat intézményi kontrollját a minimális szintre butítja. A megválasztásukkor a kormánytöbbség feltétlen politikai bizalmát élvező, évtizedes megbízatással rendelkező közjogi tisztségviselőkkel pedig az amerikai „system of checks and balances” magyar megfelelője rövid távon – ahogy az immár klasszikus félrefordítás szólt – valóban inkább a csekkek és egyenlegek, mint a fékek és egyensúlyok rendszere lehet.    


Nézzük tehát sorra a független intézményekre vonatkozó garanciákat erodáló elemeket a benyújtott alkotmányjavaslatban:

1. A javaslat fenntartja az Alkotmánybíróság hatáskörének tavaly év végén bevezetett tartalmi korlátozását. Ez a szabály relatívvá teszi az alaptörvény egészét: ha a kormánytöbbség tagadja az alaptörvény feltétel nélküli elsőbbségét, akkor azzal az alkotmányosság lényegét nem ismeri el. Kiábrándító, hogy a Fidesz visszatér az Alkotmányjogi Tanács MSZMP általi, 1985-es létrehozásának alapgondolatához, amely szerint az Országgyűlés felett nem állhat más hatalom.

Veszélyes megoldást választ a tervezet akkor is, amikor az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés által rendeli választani. Ma az elnököt maga a testület három évre választja meg, ami most még kizárja, hogy a testület mindennapi működését adminisztratív hatáskörökkel befolyásoló elnök és a testületi többség között tartós ellentét alakuljon ki.

Az alkotmányjogi panasz megteremtése mellett – az Alkotmánybíróság tehermentesítése érdekében – indokolt lehet az utólagos absztrakt normakontroll indítványozói körének szűkítése. Az alkotmánytervezet azonban messze túllő a célon: lényegében megszünteti az absztrakt normakontroll ma ismert jogintézményét, mivel a kezdeményezői kört elképesztően szűken jelöli meg (bárki helyett az országgyűlési képviselők egynegyede, illetve a Kormány, amely azonban valószínűleg soha nem fog ilyen kezdeményezést benyújtani). Ez a mai erőviszonyokra lefordítva az jeleni, hogy az Alkotmánybírósághoz csak a Jobbik és az MSZP frakciója egyetértésben fordulhatna. Az alapvető jogok biztosának kihagyása az indítványozói körből pedig az intézmény céljának szándékos félreértését mutatja.

2. A javaslat a bíróságok esetében is megszorító értelmezést foglal el a költségvetési kérdésekben való döntés tekintetében. Az a tétel, hogy a bíróságok a döntéseik során kötelesek tiszteletben tartani a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás elvét, nehezen értelmezhető másként, mint hogy tartózkodniuk kell a jelentős költségvetési kihatással járó döntések meghozatalától – feltételezhetően például a kismamák gyesre való jogosultsága vagy a tűzoltók túlmunkájának díjazása esetében.

3. A javaslat nem ad módot arra, hogy minden településnek legyen legalább egy önállóan választott elöljárója, így az valamilyen szintű képviseletet akkor is kapjon, ha saját képviselő-testülete nincs. Szintén valós probléma helytelen megoldása az önkormányzatokat érintő másik elvi változtatás: a helyi önkormányzatok nyakló nélküli hitelfelvétele az államháztartás egyensúlyát komolyan veszélyeztetheti, így támogatható, hogy azt az alaptörvény korlátok közé szorítsa. A tervezetben szereplő megfogalmazás ugyanakkor a területi kormányhivatal politikai mérlegelésétől teszi függővé a hitelfelvétel lehetőségét, ami normatív és kiszámítható szabályok hiányában a veszélyes eladósodást nem gátolja meg, ugyanakkor prudensen működő, de ellenzéki önkormányzatok fejlesztéseit is veszélybe sodorhatja.

4. A Legfelsőbb Bíróság Kúriára nevezésének egyetlen érdemi alkotmányjogi hatása van: a Legfelsőbb Bíróság elnöke helyett új legfőbb bírót lehet választani, vagyis a kormánytöbbség ezt a független tisztséget is betöltheti a saját jelöltjével. Ráadásul a tervezet elmulasztja azon fontos biztosíték megfogalmazását, hogy a Kúria vezetőjévé csak bírót lehet megválasztani, így akár a bírósági szervezeten kívülről is érkezhet az új főbíró.

Helyes döntés, hogy a bíróságok technikai-működési igazgatása módjának meghatározását a törvényalkotó felelősségébe helyezi a tervezet, és így lehetővé teszi a kormányzati felelősség erőteljesebb megjelenését. Súlyosan aggályos azonban, hogy a technikai igazgatással szemben az ítélkezési tevékenységre érdemben kiható, elsősorban személyzeti döntésekben nem biztosítja a bírói többségi döntéshozatalt. Az alkotmánytervezetnek ki kellene mondania, hogy a bírák és a bírósági vezetők kinevezéséhez bírói többséggel működő önigazgatási szerv támogatása kell.

5. Az alkotmánytervezet több szempontból is szűkíti az érvényes népszavazások lehetőségét, a tárgykör tartalmi problémáira azonban nem ad választ. A népszavazás részletszabályainak egyszerű többséggel elfogadható törvényre való utalásával a mindenkori parlamenti többséget korlátozó egyik legfontosabb biztosíték garanciális szabályait ugyanaz a parlamenti többség határozhatná meg, akit a jogintézmény korlátozhatna. A megerősítő népszavazás intézményének megszüntetésével akár egyetértenénk, ha nem kísérné a választópolgári népszavazás szigorú érvényességi kritériuma (az összes választópolgár több mint felének részvétele). A gyakorlatban ez oda fog vezetni, hogy a népszavazás intézménye Magyarországon csak a kormánnyal szembeni általános elégedetlenség kifejezésére lesz alkalmas, és soha nem válhat a felelős demokratikus döntéshozatal szocializációs eszközévé.

6. A javaslat az adatvédelmi biztos, az önálló kisebbségi biztos és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményét megszünteti, és az információs jogok védelmét független hatóságra bízza, amelyről ‘feles’ törvény fog rendelkezni. Ez a szabályozás lehetővé teszi a jelenlegi biztosok eltávolítását, de azt is, hogy a jövőben az információs jogok védelmét a mindenkori kormányhoz lojális személyek töltsék be. Az ombudsmani intézmény átalakítása egyben azzal is jár, hogy megnyílik a jelenlegi biztosok megbízatásuk lejárta előtti elmozdításának lehetősége.

7. A Magyar Nemzeti Bank elnöke megbízatási idejének hatról kilenc évre emelését nem indokolhatja más, mint a következő, legkésőbb 2013-ban hivatalba lépő jegybankelnök hosszú időre történő bebetonozása.