Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Melyek az új alkotmány tervezetének legbosszantóbb hibái?

A kormánypártok alkotmányjavaslata (mint minden szellemi termék, hisz tökéletes normaszöveg nem létezik) természetesen olyan jellemzői és elemei miatt is kritizálható, amelyek nem képezik a koncepció részét, hanem egyszerűen a szövegezésre fordított idő és figyelem korlátozottságából, esetleg a következmények végiggondolatlanságból erednek. Ezek végiggondolása és kijavítása érdekében szoktak szerencsésebb országokban az alkotmányszövegek előkészítésére hosszabb, a szakmai viták végigvitelére is alkalmas eljárásokat lefolytatni. A most folyó alkotmányozás azonban nyilvánvalóan nem fordít kiemelt figyelmet a minőségbiztosításra: az országgyűlési tárgyalás tervezett ütemezése alapján a hétfőn benyújtott normaszövegen tartalmi módosítást utoljára elvileg április első napjaiban, formai korrekciót pedig az elfogadás napján, április 18-án lehet tenni.

Éppen ezért kezdjük blogunkon az alkotmányszöveggel összefüggő álláspontunkat témák szerint csoportosítva kifejtő posztok sorát azzal, amivel rendes esetben befejeznénk: annak reményében gyűjtjük össze a tíz – szerintünk – legfontosabb közjogi szakmai hibát és hiányosságot, hogy ezek egy részének korrekcióját az előterjesztők és a munkájukat segítő közjogászok megfontolhassák.

1. A tervezet kidolgozottsága nem felel meg az alkotmányszöveggel szembeni követelményeknek és jogszabály-szerkesztés elemi szabályainak sem. Egyes részeiben tartalmaz alcímeket, máshol nem, különböző számozásokat használ a különböző fejezetekben, megfogalmazásai sokszor nyelvtanilag és stilisztikailag is helytelenek. A normaszöveg a nyelvében hol mesterségesen szakralizál, túl általános, gyakran pedig kopogós és hivataloskodó. Elúszni látszik annak a lehetősége, hogy a hatályos Alkotmány töredezett, sok esetlegességgel terhelt, nehezen átlátható szerkezetű normaszövege helyébe egyenletes színvonalú, jobb szöveg lépjen.

2. A tervezet kinyilvánítja az 1949-es alkotmány érvénytelenségét. A szerzők nyilván politikai deklarációnak szánták ezt a kijelentést, annak alkotmányjogi jelentősége azonban messzire visz. Csak remélni lehet, hogy a bírói józanság nem fogja engedni majd, hogy évtizedekkel később sorra érvénytelenné lehessen nyilvánítani szerződéseket vagy házasságokat. További probléma, hogy a jelenlegi kormánytöbbséget az 1949-es alkotmány jogosítja fel az alkotmányozásra. Ha ez az alkotmány érvénytelen, akkor nincs legitimációja az országgyűlési képviselőknek az új alaptörvény elfogadására sem.

3. A javaslat nem ismeri el az 1949. évi alkotmány jogfolytonosságát. Téved azonban abban, hogy a jogfolytonosság 1949-ben megszakadt volna, mivel az 1944-1947/48 közötti demokratikus kísérlet kudarca nem azonosítható a jogfolytonosság megszakadásával. Semmit nem von le a kommunista diktatúra elítélésének erejéből, ha azt nem keverjük össze a jogfolytonosság megszakadásával.

4. Az utolsó bekezdésben a tervezet kimondja magáról azt is, hogy ez Magyarország első egységes alaptörvénye. Ez az állítás tényszerűen hamis, egyben arra sem alkalmas, hogy az 1949. évi XX. törvény alkotmányi jellegét (az érvénytelenség kimondásától függetlenül) utólag megszüntesse. A javaslat a magyar állami önrendelkezés elvesztését az ország német megszállásától, 1944. március 19. és a szabadon választott Országgyűlés megalakulása, 1990. május 2. közé teszi. Következetlen a határok kijelölése, mivel vagy mindkét dátumot közjogi alapon vagy mindkettőt az idegen fegyveres erők magyarországi állomásozására tekintettel kellett volna meghatároznia.

5. A tervezet felülírja az alkotmánybírósági gyakorlatban kialakult azon elvet, amely szerint a köztársasági elnök egy adott törvénnyel szemben csak egy jogalapon élhet vétójogával (azaz az alkotmányossági vétó kizárja a későbbi politikai vétót, és viszont). Szólnak érvek az államfői jogkör ilyen kibővítése mellett, azonban azt szakmai hibának kell minősítenünk, hogy az elnök nem fordulhat előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz, ha ezt előtte már más megtette, hiszen egy komplex törvény alkotmányellenességének gyanúja egymással össze nem függő okokból is felvethető. Ugyancsak következetlen az új szabályozási koncepción belül az a megoldás, amely a megfontolásra, politikai vétóval visszaküldött törvény esetében az eljárási szabályok be nem tartása miatt nem teszi utóbb lehetővé az Alkotmánybírósághoz fordulást.

6. A javaslat a miniszterelnök megbízatásának megszűnését összeférhetetlenség és a választójog megszűnése esetén kétharmados többséghez köti. Nem indokolt, hogy az egyébként egyszerű többséggel leváltható miniszterelnök megbízatásának e két kötelező megszüntetési oka esetén miért kellene az ellenzéki pártok támogatása.

7. A miniszter megbízatása megszűnésének feltételei közül kimaradt az összeférhetetlenség, valamint az az eset, amikor a miniszter már nem felel meg a kinevezési feltételeknek. Ez azzal járna, hogy nem lesz következménye az összeférhetetlenségnek, vagy annak, ha a minisztert bűncselekmény elkövetése miatt elítélik.

8. Az Országgyűlés egyszerű többséggel dönt a köztársasági elnök akadályoztatásának – a házelnök általi helyettesítést megalapozó – tényéről, ami az elnöki függetlenség egyszerű többséggel történő korlátozása lehetőségének ágyazhatna meg. A javaslat szerint az Országgyűlés döntése kell a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának megállapításához akkor is, ha a köztársasági elnök maga úgy gondolja, hogy akadályoztatva lesz feladataink ellátásában, holott az Országgyűlés az elnöki kezdeményezést ilyenkor aligha utasítaná el.

9. Az alkotmányjavaslat példálózó felsorolással ad kifejezetten lehetőséget a munkaügyi és közigazgatási bíróságok létrehozására. Ha az alkotmányozó szerint kell ilyen különbíróság, akkor írja elő azok létrehozását, ha pedig nem kell, akkor hallgasson róla, de semmiképp se vesse fel azt lehetőségként.

10. A diktatúrák idején elkövetett egyes cselekmények büntethetőségének elévülésével kapcsolatban a tervezet nem vesz tudomást arról, hogy az ‘embertelen’ és az ‘emberiesség elleni’ bűnök között jelentős különbség van. Míg minden bűn embertelen, addig csak a legsúlyosabb, a nemzetközi jog által ekként elismert bűncselekmények minősülnek emberiesség elleninek. Az elévülés kizárása csak ez utóbbi körben igazolható, a tervezetben szereplő ‘embertelen’ bűnök esetében nem. Az alaptörvény normaszövege szerencsére ellentétes a preambulummal és csak e szűkebb körben biztosítja az állam utólagos büntetőhatalmát.

Szavazzon, a felsorolt 10-ből melyek valóban bosszantó hibák (többszörös választás)?