Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Határon túli választójog = ?

Ha a határon túli magyar állampolgárok választójogát az állampolgári jogegyenlőség indokolja, vajon egyenlő lesz-e a választójoguk? És mi következik abból, ha az Alkotmány erről nem mond semmit?

Ideje visszatérnünk a határon túli magyarok választójogának ügyére, hiszen a kérdezők tegnap – még a dolgozatok beszedése előtt – megválaszolták az alkotmányos kérdőív 4. pontját. (A helyes válasz a 3., azaz „az új magyar alkotmány szerint ne gyakorolhassanak további szavazati jogot a kiskorú gyermeket nevelő szülők vagy családok”.)

A választójog területi kiterjesztésének komolyságát a szavazattöbszörözéses ötlethez mérten az is jelzi, hogy itt nincs is kérdés. Válasz viszont többféle is van. Az utolsó támogató bejelentés szerint – Kövér László házelnök – a határon túli magyarok „mindenféle diszkriminációtól mentesen” is megkaphatják a választójogot. Ezzel szemben a megvalósítás mikéntjével kapcsolatos legutóbbi kormánypárti nyilatkozat – Gulyás Gergely országgyűlési képviselő – egyértelműen korlátozott választójogot biztosító modellekről beszélt. Már csak párat kell aludni, és kiderül, hogy válaszolnak-e e kérdésre a kormánypártok az alkotmányjavaslatukban.

Még ha a legóvatosabb becsléssel próbálkozunk is, nagyon úgy néz ki, hogy 2014-ben már százezrekkel, talán egymillióval is több választópolgár lehet a névjegyzékeken. Függetlenül attól, hogy valaki történelmi tettként ünnepli-e ezt vagy a felelős magyar közpolitika-formálás végét látja benne, nagyon nem mindegy, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok szavazatai hogyan és hány mandátummá válnak. A külföldi modellek nagyjából azonos trendet mutatnak: ahol országos pártlistás szavazás van, ott általában erre adhatók le a külföldi szavazatok (pl. Szlovákia), ahol nincs ilyen, ott elsősorban többmandátumos vagy listás külföldi választókerület(ek)et hoznak létre. Utóbbi modellben az elérhető mandátumszámot a külföldön élők arányában (pl. Franciaország, Olaszország) vagy annál alacsonyabban (pl. Horvátország) határozzák meg, gyakran figyelembe véve azt is, hogy a külföldről szavazók politikai aktivitása és részvételi aránya általában messze elmarad az anyaországétól.
 
A modellválasztásról azonban a kormánypárti politikusok egyre egyértelműbb támogató állásfoglalása mellett az a visszatérő információ, hogy a választójog megadásáról (minthogy sem a kedvezményes honosítást kérők nagyságrendje, sem az új választási rendszer nem ismert) nem az alkotmányozás során, hanem később (de még idén), az új választójogi törvény elfogadásakor dönt majd az Országgyűlés. Így az új alkotmány csak annyiban érintené a kérdést, hogy az a választójogot a hatályostól eltérően már nem kötné magyarországi lakóhelyhez.
 
Az ügy azonban ennyivel az alaptörvény szintjén sem kezelhető: az, hogy hol húzzuk meg a politikai nemzet határait, azaz ki rendelkezhet aktív és passzív választójoggal az országgyűlési választásokon, az Alkotmányra tartozó kérdés. Azonban csak az alkotmányozó dönthet arról is, hogy a választójog egyenlőségének alapelve alól bármilyen szempontra tekintettel kivételt állapítson meg. Márpedig az egyenlő választójog azt jelenti, hogy a választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá a választókerületenként megszerezhető mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.
 
Ebből a szempontból pedig az az elképzelés, hogy a határon túli magyarok – a Fidesz-KDNP által tárgyalási alapként benyújtott, de ősz előtt tárgyalni nem tervezett választójogi törvényjavaslat rendszerében – csak a területi lista mai szerepét is betöltő országos listára szavazhassanak, valóban kevesebb mint fele értékű választójogot jelentene a Magyarországon lakókhoz képest. Ugyanez a probléma merül fel a másik lehetséges megoldásként említett, a határon túli választópolgárok számára létrehozott külön választókerület esetében is, hacsak nem az összes külhoni választópolgár pontosan meg sem határozható, de többmilliós tömegéhez igazodik, azaz nem lesz a várhatóan 198 képviselőből legalább többtucat. Bármely olyan megoldás sértené tehát az egyenlő választójog elvét, amely a regisztráltak számához igazítja a kiosztott mandátumok számát, vagy – a külföldi választónak más országokban is lényegesen kisebb választói aktivitásban kifejeződő távolabbi érintettsége miatt – eleve egy kisebb maximális mandátumszámot állapít meg.
 

Ha tehát a kormánypárti frakciók nem akarják elvetni ezeket a lehetőségeket, de későbbi alkotmányossági vitát sem szeretnének, akkor meg kellene teremteniük annak az egyértelmű alkotmányos alapját, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok választójoga a választójogi törvényben meghatározottak szerint eltérő, szűkebb szavazati jogot (is) jelenthet. Az olasz alkotmány 48. §-a vagy a francia alkotmány 24. §-a például színvonalas megoldást ad e kérdésre.