Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Mindenki preambuluma

A preambulum nem az alkotmányok leglényegesebb része, a mostani magyar alkotmányozás során azonban nagy jelentőségre tett szert - elsősorban politikai szempontból. Ez voltaképpen érthető: az alaptörvény rendelkezései jó esetben szikár, normatív szabályok, amelyek az alkotmányjogászok és a közjog iránt érdeklődő néhányezer emberen kívül keveseket mozgatnak meg. A preambulum szabadabb műfaj, ahol a jog világán kívüli mondatok is megjelenhetnek, így az valamivel alkalmasabb lehet arra, hogy a szélesebb közvélemény érdeklődését felkeltse. Éppen ezért viszont a preambulummal szemben különösen érvényes az az elvárás, hogy a politikai közösség egésze számára elfogadható legyen. Ez két dolgot is jelent: a nemzet jelentősebb csoportjai számára fontos tételek jelenjenek meg benne, ugyanakkor ne legyen olyan része, ami elfogadhatatlan a polgárok nagyobb csoportja számára. Ebből a megfontolásból szerepeltetjük az alkotmánytervezetünk preambulumában a kereszténységre és a Szent Korona tanára való hivatkozást.

Az aligha lehet kérdéses, hogy a kereszténység felvétele a magyarság életének olyan meghatározó eseménye volt, amely kihatott az államalapítást követő ezer év történelmére. Ebben az összefüggésben a kereszténység megemlítése azoknak a polgároknak sem lehet zavaró, akik az emberi méltóság eszméjét nem az istenképiség teológiai tételéből vezetik le. A befogadó gondolkodás jegyében ezért méltányolni kell azt az igényt, hogy a magyar állam keresztény gyökereire történjen utalás az alaptörvényben.

A Szent Korona tana a népszuverenitás elvével összeférhetetlen. Nem lehet egyszerre a hatalom forrása a nép és a Szent Korona. Egy huszonegyedik századi demokráciában pedig aligha lehet megkérdőjelezni azt, hogy a hatalom a néptől, nem pedig egy bármennyire is tisztelt tárgytól ered. Ettől függetlenül büszkén vállalható a magyar alkotmánytörténetnek az a vonulata, amelyik sok évszázaddal ezelőtt már a királyi hatalom korlátozására, a politikai közösség hatalomgyakorlásban való részvételére épített. A modern hatalommegosztás korai előképeként a Szent Korona tana (az Aranybullával, a bécsi békével vagy II. Lipót törvényeivel együtt) része annak a sokszínű nemzeti hagyománynak, amelyre a szabad és független Magyarország épül. A saját meggyőződésünk szerint nem lenne feltétlenül helye a Szent Koronának a köztársaság alkotmányában. De tiszteletben tartjuk azt, hogy sok polgártársunk számára az érzelmi azonosulást megkönnyíti, ha az ország alaptörvényében szerepel ez a történelmi emlék.

Ezért alkotmánytervezetünkhöz a következő preambulumot készítettük (a megszokás kedvéért PDF-ben is letölthető).

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

Mi, a Magyar Köztársaság állampolgárai a sokszínű magyar nemzet egészéért viselt felelősséggel, a zsarnokság és az elnyomás évtizedei után visszaszerzett szabadságunk birtokában egy emberként teszünk hitet a demokrácia alapeszméi és intézményei: az alapvető jogok védelme, a jogállamiság és a hatalommegosztás mellett.

Tisztelettel emlékezünk meg a Szent István-i államalapításról, amely a kereszténység felvételével Európához kötötte a magyarság sorsát. Büszkék vagyunk a történeti magyar alkotmányra, amely az Aranybullával és a Szent Korona tanával a korlátozott hatalom eszméjét évszázadokkal ezelőtt a magyar gondolkodás részévé tette. Követői vagyunk a szabad Magyarország hagyományának, amelynek jegyében a nemzet 1848-ban és 1956-ben megkísérelte kivívni a függetlenségét, majd 1989-90 vértelen, jogállami forradalmában megteremtette a harmadik Magyar Köztársaságot.

A jövőnk iránti felelősség ugyanakkor megköveteli a múlt bevallását, az őszinte szembenézést elődeink tetteivel. A huszadik század totalitárius rendszerei, a Vészkorszak és a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnöknek nemcsak az áldozatai, de az elkövetői is honfitársaink voltak. Osztozunk a fájdalomban és a bűnbánatban egyaránt. Ezért olyan alkotmányt alkotunk, ami fékekkel és ellensúlyokkal nyújt védelmet bárki ellen, aki az emberi jogok megsértésére és a demokrácia korlátozására törekszik.

A fenntarthatóan gyarapodó Magyarországot az európai demokratikus országok közösségének egyenjogú tagjaként, a szabad világ megbízható szövetségeseként akarjuk utódainkra hagyni.

A magyar nép nevében: a Magyar Köztársaság Országgyűlése.

Itt pedig elérhető alkotmánytervezetünk utolsó fejezete a záró és átmeneti rendelkezésekkel, kommentálható és PDF formában.
Végül pedig közzétesszük alkotmánytervezetünket egészben. Köszönjük, hogy figyelemmel kísérte vállalkozásunkat!