Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

XII-XIII. - HONVÉDELEM ÉS MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK

XII. FEJEZET

A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK

108. §

(1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog szabályaival összhangban álló humanitárius tevékenység végzése.

A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

(2) A honvédséget a Kormány a feladatkörrel rendelkező miniszter útján irányítja.

A hatályos alkotmányi rendelkezés gördülékenyebb megfogalmazása.

(3) A honvédség főparancsnoka a miniszterelnök.

Az 1989-es alkotmánymódosítás a politikai kompromisszum jegyében a köztársasági elnököt tette meg a honvédség főparancsnokául. Mivel a honvédséget egyébként a Kormány irányítja, illetve a Szovjetunió számára sem kell már biztonsági garanciákat adnia az országnak, az alkotmányszöveg ezt a hatáskört a miniszterelnökhöz telepíti.

(4) A honvédség a minősített időszakokra megállapított szabályok szerint közreműködik

a) az alkotmányos rendet közvetlenül fenyegető, illetve az élet- és vagyonbiztonságot széles körűen és közvetlenül veszélyeztető, országon belüli erőszakos cselekmények felszámolásában, ha ehhez a rendőrség alkalmazása nem elegendő,

b) a katasztrófák megelőzésében, továbbá következményeinek elhárításában és felszámolásában.

A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a katasztrófákkal összefüggő tevékenységgel.

(5) A honvédelemről és a honvédségről törvény rendelkezik.

109. §

(1) Az Országgyűlés – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt a honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erő magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a honvédség külföldi, illetve külföldi fegyveres erő magyarországi állomásozásáról.

(2) A Kormány engedélyezi a honvédség és külföldi fegyveres erő (1) bekezdés szerinti, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió vagy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazását, valamint más csapatmozgását.

(3) A Kormány haladéktalanul intézkedik – az ország védelmi terve szerint, a támadással vagy annak veszélyével arányos erők felhasználásával – a fegyveres támadás vagy annak veszélye elhárítása iránt.

(4) A Kormány a (2)-(3) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek.

A hatályos alkotmányi rendelkezés gördülékenyebb megfogalmazása.

110. §

(1) A rendőrség feladata a bűncselekmények megakadályozása és felderítése, a közbiztonság és a belső rend védelme, az államhatár őrzése és rendjének fenntartása.

(2) A rendőrséget a Kormány a feladatkörrel rendelkező miniszter útján irányítja.

(3) A rendőrségről törvény rendelkezik.

A hatályos alkotmányi rendelkezés gördülékenyebb megfogalmazása.

111. §

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az ország függetlenségének védelme és érdekeinek megóvása.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek az alkotmányos rend ellen irányuló, valamint egyéb, törvényben meghatározott bűncselekmények felderítésében és megakadályozásában.

A hatályos alkotmány a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait nem határozza meg, az alkotmányszöveg ezt pótolja.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatokat a Kormány a feladatkörrel rendelkező miniszter útján irányítja.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatokról törvény rendelkezik.

112. §

(1) Törvény más rendvédelmi szervet is létrehozhat.

A hatályos alkotmányból csak közvetetten következik más rendvédelmi szerv (például a büntetés-végrehajtás vagy a hivatásos tűzoltóság) létrehozásának lehetősége, ezt az alkotmányszöveg explicitté teszi.

(2) A honvédség és a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja nem lehet tagja pártnak, valamint politikai tevékenységet nem folytathat.

Változatlan, de a választójog korlátozása nélkül.

(3) A honvédség és a rendvédelmi szerv nem hivatásos állományú tagjának pártban való részvételre, valamint politikai tevékenységére törvény korlátokat állapíthat meg.

Az alkotmányszöveg a pártsemlegesség biztosítása érdekében a korlátozás lehetőségét a rendvédelmi szerv nem hivatásos állományú tagjára is kiterjeszti. A 2010-ben az Alkotmányba iktatott, a hivatásos jogviszonyban állók választhatóságát korlátozó rendelkezést jelen szöveg  nem tartalmazza, mivel az ellentétes a választójog egyenlőségének elvével, és vélhetően sérti az Európai Emberi Jogi Egyezményt is.

113. §

(1) Az ország védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.

(2) A 114. § (1) bekezdés a) pontja alapján kihirdetett rendkívüli állapot idején vagy ha arról az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat – törvényben meghatározottak szerint – hadkötelezettség terheli.

(3) Az a hadkötelezett, akinek lelkiismereti meggyőződésével a katonai szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít.

(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és a védelmi állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő.

(5) A jogalanyok a honvédelem érdekében gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők.

(6) A honvédelemmel összefüggő kötelezettségekről törvény rendelkezik.

A hatályos alkotmányi rendelkezés gördülékenyebb megfogalmazása.

XIII. FEJEZET

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK

114. §

(1) Az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával rendkívüli állapotot hirdethet ki, ha

a) a Magyar Köztársaságot fegyveres támadás érte, illetve az közvetlenül fenyegeti, vagy

b) az országon belüli erőszakos cselekmények közvetlenül fenyegetik az alkotmányos rendet, illetve széleskörűen és közvetlenül veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot.

Az alkotmányszöveg az egyszerűsítés érdekében a rendkívüli állapot és a szükséghelyzet jogintézményét összevonja, ugyanakkor a hatályos alkotmányi rendelkezésektől eltérően egyértelműen elhatárolja a katasztrófaállapottól.

(2) A köztársasági elnök hirdeti ki a rendkívüli állapotot, ha az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke egyhangúlag megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, de az Országgyűlés a rendkívüli állapot kihirdetésében akadályoztatva van. A rendkívüli állapot megszűnik, ha az Országgyűlés az akadályoztatásának megszűnését követő első ülésén az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával azt nem hosszabbítja meg.

A hatályos alkotmányi rendelkezés gördülékenyebb megfogalmazása.

(3) A Kormánynak a rendkívüli állapot idején hozott rendeleteit és más intézkedéseit az Országgyűlés, illetve a honvédelmi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottsága hatályon kívül helyezheti.

Az alkotmányszöveg a Honvédelmi Tanács, illetve a köztársasági elnök helyett a Kormányt jogosítja fel az operatív irányításra, ugyanakkor biztosítja a megfelelő parlamenti kontroll érvényesülését.

(4) A rendkívüli állapotot az Országgyűlés megszünteti, ha elrendelésének feltételei már nem állnak fenn.

A hatályos alkotmányból hiányzó szabály, amelyet ugyanakkor a minősített időszak rendkívülisége miatt fontos az alaptörvényben rögzíteni.

115. §

(1) Az országgyűlési képviselők általános választását, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását rendkívüli állapot idején nem lehet kitűzni, illetve nem lehet megtartani. A köztársasági elnök a választást a rendkívüli állapot megszűnése után haladéktalanul – hatvan napon túli, de kilencven napon belüli időpontra – tűzi ki.

(2) Rendkívüli állapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel.

(3) A köztársasági elnök a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a rendkívüli állapot kihirdetésével egyidejűleg összehívja.

A hatályos alkotmányi rendelkezés gördülékenyebb megfogalmazása.

116. §

(1) Rendkívüli állapot idején a Kormány törvény rendelkezéseitől eltérő rendeleteket alkothat.

A hatályos alkotmánnyal szemben az alkotmánytervezet szerint rendkívüli állapot idején nem a Honvédelmi Tanács vagy a köztársasági elnök jogosult a rendkívüli intézkedések bevezetésére. A Honvédelmi Tanács a maga furcsa összetételével (frakcióvezetők+kormánytagok+köztársasági elnök) aligha alkalmas az operatív államirányításra. A köztársasági elnököt pedig a politikai felelősséggel járó intézkedésektől mentesíteni célszerű.

(2) A Kormány egyes alapvető jogok gyakorlását – a 12. §-ban, a 13. § (1) bekezdésében, a 14. §-ban, 19. § (1) bekezdésében, a 22. §-ban, a 24. §-ban, a 30. §-ban, a 32. §-ban és a 41. §-ban elismert jogok kivételével – rendkívüli állapot idején a feltétlenül szükséges mértékben és az adott helyzettel szoros összefüggésben felfüggesztheti.

Az alkotmánytervezet a felfüggesztéshez mércét is meghatároz, ami az alkotmánybírósági felülvizsgálatot érdemivé teszi még a rendkívüli állapot idején bevezetett intézkedések esetén is.

(3) A rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti a Kormánynak az (1) bekezdés alkalmazásával alkotott rendelete.

A hatályos alkotmányi rendelkezés gördülékenyebb megfogalmazása.

117. §

(1) A Kormány rendeletben katasztrófaállapotot hirdethet ki, ha olyan rendkívüli méretű elemi csapás vagy más, az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő esemény következik be, amelynek elhárításához vagy felszámolásához az állami szervek közvetlen és különleges irányító tevékenysége szükséges.

Az alkotmánytervezet a veszélyhelyzet és a szükségállapot eseteinek átfedését megszüntetve egységesen katasztrófaállapot kihirdetését teszi lehetővé.

(2) A Kormány a katasztrófaállapot idején a közigazgatás, a honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, valamint a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény keretei között egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket alkothat.

A hatályos alkotmányi rendelkezés gördülékenyebb megfogalmazása.

(3) A Kormány katasztrófaállapot idején a 18. § (1) bekezdésében, a 23. § (1) bekezdésében, a 26. §-ban és a 35. §-ban elismert jogokat a feltétlenül szükséges mértékben és az adott helyzettel szoros összefüggésben felfüggesztheti.

A katasztrófaállapot idején felfüggeszthető alapjogokat a magasabb szintű jogvédelem érdekében az alkotmányszöveg nem negatívan (mi nem függeszthető fel), hanem pozitívan (mit függeszthet fel a Kormány) határozza meg.

(4) A Kormánynak a katasztrófaállapot idején hozott rendeleteit és más intézkedéseit az Országgyűlés, illetve a honvédelmi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottsága hatályon kívül helyezheti.

A megfelelő parlamenti kontrollt katasztrófaállapot idején is biztosítani kell.

(5) A katasztrófaállapotot a Kormány megszünteti, ha elrendelésének feltételei már nem állnak fenn. A katasztrófaállapot megszűnésével hatályát veszti a Kormánynak a (2) bekezdés alkalmazásával alkotott rendelete.

A hatályos alkotmányból hiányzó szabály, amelyet ugyanakkor a minősített időszak rendkívülisége miatt fontos az alaptörvényben rögzíteni.