Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Európában egyszerű

Kár lenne titkolni, hogy e blog és az alkotmánytervezet szerzői nem értenek maradéktalanul egyet a szuverén nép közvetlen hatalomgyakorlásának - azaz a népszavazásnak - indokolt mértékét illetően. Abban azonban nincs vita közöttünk - és ezt kifejtettük a jogrendszerre vonatkozó szabályoknál -, hogy a választópolgároknak lehetőséget kell adni az alkotmányozásban való tényleges, azaz jogi kötőerővel bíró részvételre. Mi azt javasoltuk, hogy a választópolgároknak legyen lehetőségük saját kezdeményezésükre elvetni az új alkotmányt.

Az alkotmányozó kormányzat miniszterelnök-helyettese úgy ítéli meg, hogy "az új alkotmány túlságosan összetett kérdés ahhoz, hogy népszavazásra bocsássák". Nem értünk egyet azzal, hogy a népszavazásra egyszerű kérdések bocsáthatók, összetett kérdések viszont nem. Hiszen mi is lehetne annál összetettebb, minthogy a választáson indulók közül a választópolgár kiválassza a számára lehető legjobb jelöltet? Félreértés ne essék, úgy gondoljuk, hogy számos esetben - így például a háború és béke kérdésében - a népszavazás nem vezethet jóra. De ha nem gondoljuk azt a szuverén népről, hogy a  társadalmi együttműködésre vonatkozó legfontosabb dokumentum két változata közül (hiszen mindig a hatályos és az új alkotmány közti választásról van szó) ki tudja választani a neki inkább tetszőt, akkor hamar oda is eljuthatunk, hogy a szabad választójogot is megkérdőjelezzük.

Lássuk azokat a kérdéseket, amelyek eldöntésére az elmúlt 20 évben alkalmas volt a nép.

1989. november 26.
Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
1990. július 29.
Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?
1997. november 16.
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?
2003. április 12.
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”
2004. december 5.
Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
2008. március 9.
Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

Ezekhez képest igazán egyszerűnek tetszik az a kérdésfelvetés, hogy

Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés által 2011. április 25-én elfogadott alkotmány váljon Magyarország új alaptörvényévé?

Európában a demokratikus keretek közötti alkotmányozásnak egyértelmű szokása alakult ki: népszavazással erősítik meg az új alkotmányokat. 1958 óta csak a görög diktatúrát felváltó és az új ukrán alkotmányt fogadták el a választópolgárok direkt közreműködése nélkül. E tárgyban született részletes írásunkat az eheti Magyar Narancsban találja. Ugyanitt a következő hetekben cikksorozatot indítunk az alkotmányozással összefüggő, a közzétett tervezetben részben érintett kérdésekről.

Utolsó előtti két fejezetként álljon itt a XII. - A Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a XIII. - A minősített időszakok kommentálható változatban és PDF-ben.