Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Költségvetés és demokrácia

Az állami bevételek felhasználásáról való döntés, vagyis a költségvetés megalkotása az egyik legfontosabb parlamenti hatáskör. A választott képviselők a döntésükért politikai felelősséget viselnek: ha a polgárok nem értenek egyet azzal, ahogyan a képviselőjük az érdekeiket képviselte, akkor a következő választáson leváltják. Ez pedig megtanítja a képviselőket arra, hogy a parlamenti ciklus időhorizontján a választói preferenciáknak megfelelően hozzák a döntéseket.

Az alkotmány egyik funkciója az, hogy a többségi döntéshozatal elé korlátot állítson. Ezért védi az egyén alapvető jogait a többséggel szemben is, ezért biztosít a parlamenti kisebbségnek (ellenzéknek) ellenőrzési jogosítványokat, ezért állít fel független, a többségi döntéshozatalnak alá nem vetett intézményeket. Ilyen független intézmény például a Magyar Nemzeti Bank, amely a monetáris politikát politikai felelősség nélkül, a többségi döntéshozatal alól kivonva határozhatja meg – noha a gazdaságpolitika egyik legfontosabb kérdéséről van szó. A jegybanki függetlenség abból a tapasztalatból táplálkozik, hogy a választási ciklusok időhorizontján hajlamosak a politikusok – éppen a választóknak való megfelelés érdekében – az árstabilitás szempontját háttérbe szorítani, ami viszont az infláció felpörgésével középtávon a közösségnek jelentős gazdasági károkat tud okozni.

A világgazdasági válság megmutatta, hogy a jelentős államadósságot felhalmozó államok pénzügyileg elképesztően sérülékenyek lehetnek. Magyarországon bebizonyosodott az is, hogy a többségi döntéshozatal, a választók érdekeinek négyéves időtávon való képviselete önmagában nem alkalmas arra, hogy megakadályozza az államadósság felhalmozódását. Jellemzően kisebb érdeksérelem a választók számára, hogy az államadósság nő, mint hogy a megszokott jóléti juttatásaikat csökkenti az állam. Mindez pedig azért van, mert az államadósság a jövő generációk jövedelméről való döntést jelent, hiszen azt nekik kell majd visszafizetni. A jövő generációk viszont nem vesznek részt a parlamenti választáson (még akkor sem, ha a szülők a gyermekek után extra szavazatot kapnak), így érdekeik sem feltétlenül jelennek meg a többségi döntéshozatalban.

Azt javasoljuk ezért, hogy az államadósság felhalmozásának elkerülése érdekében érdemi és jelentős, tartalmi és eljárási korlátokat állítson az alkotmány a parlament költségvetés-alkotási hatáskörével szemben. E kereteken belül viszont teljes mértékben érvényesülnie kell a demokratikus döntéshozatalnak. A jelenlegi választók által megtermelt állami jövedelem felhasználásában legyen teljesen szabad keze az Országgyűlésnek, ha viszont a jövő generációk kontójára működteti az újraelosztást, akkor a fiskális politikában is érvényesüljön a fékek és ellensúlyok rendszere.

Egyrészt javasoljuk, hogy az alkotmány tartalmazza a reáladósság csökkentésének kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy rövid anticiklikus időszakokat leszámítva folyamatosan csökkenő pályán kell lennie az államadósságnak. Nem javasoljuk, hogy ez a szabály csak addig érvényesüljön, amíg egy adósságplafon alá megy le a magyar adósság, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, a csökkenő tendencia eredményei után mindig késztetést érezne a mindenkori kormányzat az adósság növelésére.

Másrészt azt is javasoljuk, hogy a Költségvetési Tanács az alkotmányban kapjon vétójogot a költségvetési törvények és a költségvetési kihatással járó más törvényekkel szemben – szigorúan a fenntartható költségvetési pályának való megfelelés érdekében. Ez olyan kemény korlátja a parlamenti, demokratikus döntéshozatalnak, amely a javaslatunk csak akkor érvényesülne, ha a GDP-arányos államadósság 50% felett van.

A szabályrendszer szerintünk megfelelően egyensúlyoz a demokratikus döntéshozatal és a jövő generációk érdekeinek védelme között. Kemény, a hagyományos alkotmányjogi gondolkodástól eltérő megoldásaival alkalmas lehet arra, hogy a jó kormányzás ideáját szolgálja.

Alkotmányunk közpénzügyi fejezete itt kommentálható, és itt PDF-ben letölthető.