Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Új alkotmány második fejezet: Alapvető jogok 2

35. §

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(2) A tulajdon társadalmi kötelezettségekkel jár.

Új rendelkezés. A tulajdonhoz való jog – jellegéből fakadóan – nem értelmezhető pusztán jogosultságként, mivel annak társadalmi rendeltetése részben a közérdek szolgálata.

 

(3) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett szabad.

(4) Az állam kizárólagos, illetve tartós tulajdonának körét törvény határozza meg.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

36. §

(1) Mindenkinek joga van az egészséges környezethez.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.

Új rendelkezés. A szennyező fizet elvének megjelenítése az egészséges környezethez való jog érvényesülésének alapvető garanciája.

 

37. §

(1) A Magyar Köztársaság előmozdítja a munkához való jog érvényesülését.

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy foglalkozását szabadon válassza meg.

(3) A munkavállalónak joga van a pihenésre és a szabadidőre.

(4) Senkit sem szabad jogszerű és valós indok nélkül elbocsátani.

(5) A munkavállalóknak gazdasági és szociális érdekeik védelme céljából joguk van a sztrájkhoz.

(6) A munkához való jog érvényesülése érdekében az állam

a) elősegíti a minél teljesebb foglalkoztatást, támogatja új munkahelyek létrehozását, valamint a meglevő munkahelyek megtartását,

b) meghatározza a munkavégzés egészségügyi követelményeit és biztonságos feltételeit,

c) munkaközvetítési rendszert működtet,

d) támogatja a munkához szükséges készségek elsajátítását és fejlesztését, az élethosszig való tanulást.

A hatályos alkotmányi rendelkezések részletezőbb, az alanyi jogi jogosultságokat és az állami feladatokat elkülönítő megfogalmazása. A munkához való jog mint második generációs jog tartalmaz egyfelől valódi, kikényszeríthető alanyi jogosultságokat, másrészt pedig olyan állami feladatokat ír elő, amelynek külön alkotmányos mércéje nincsen. Az alapvető jogként nevesített, alanyi jogosultságok a többi alapjoghoz hasonlóan, a szükségesség-arányosság tesztje szerint korlátozhatóak, míg az államcélok megvalósításáról a többségi döntéshozatal körében a parlament jogosult dönteni.

 

38. §

(1) A Magyar Köztársaság előmozdítja az egészséghez való jog érvényesülését.

(2) Mindenkinek joga van a nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás keretében igénybe vehető, a gazdaság teherviselő képességével összhangban álló egészségügyi ellátásokhoz. Törvény az egészségbiztosítási ellátások igénybevételét az érintett teherviselő képességéhez igazodó járulék fizetéséhez kötheti.

(3) Az egészséghez való jog érvényesülése érdekében az állam

a) meghatározza az egészségi állapot megőrzését, védelmét és fejlesztését szolgáló népegészségügyi és járványügyi célokat, szervezi és irányítja megvalósításukat,

b) szabályozza az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai követelményeit,

c) gondoskodik arról, hogy egészségügyi intézmények működjenek,

d) támogatja az egészséges életmód folytatását.

A hatályos alkotmányi rendelkezések részletezőbb, az alanyi jogi jogosultságokat és az állami feladatokat elkülönítő megfogalmazása. Az egészséghez való jog a munkához való joghoz hasonló, második generációs jog, ezért a rendelkezés szerkezete követi az előbbiekben elmondottakat.

A javaslat – részben felülírva a Bokros-csomag utáni alkotmánybírósági gyakorlatot – egyértelműsíti, hogy a társadalombiztosítási ellátások biztosítására csak a gazdasági teherviselő képességének keretei között, a parlament mérlegelése szerint van lehetőség.

 

39. §

(1) A Magyar Köztársaság előmozdítja a szociális biztonsághoz való jog érvényesülését.

(2) Mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít.

(3) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy öregség, betegség, árvaság, özvegység vagy keresőképtelenséggel járó egészségi állapot esetén a gazdaság teherviselő képességével, valamint az érintett jövedelmi és vagyoni helyzetével összhangban álló pénzbeli ellátásában részesüljön. Törvény ezen ellátások igénybevételét az érintett teherviselő képességéhez igazodó járulék fizetéséhez kötheti.

(4) A szociális biztonsághoz való jog érvényesülése érdekében az állam

a) gondoskodik arról, hogy szociális intézmények működjenek,

b) elősegíti a tartósan egészségkárosodott, valamint a testi vagy szellemi fogyatékkal élő személyek ápolását, képzését, foglalkoztatását és társadalmi beilleszkedését,

c) támogatja az idősek zavartalan életvitelét segítő szolgáltatásokat,

d) előmozdítja a megfelelő lakhatás biztosítását.

A hatályos alkotmányi rendelkezések részletezőbb, az alanyi jogi jogosultságokat és az állami feladatokat elkülönítő megfogalmazása. A szociális biztonsághoz való jog második generációs jog, ezért a rendelkezés szerkezete követi az előbbiekben elmondottakat.

A rendelkezésnek valódi alapjogi tartalma annyiban van, hogy – az alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban – a megélhetéshez szükséges, minimális ellátást mindenki számára biztosítja. Ebből azonban konkrét ellátásra való jogosultság nem következik, azt az állam az ellátások összességén keresztül köteles teljesíteni.

A javaslat – részben felülírva a Bokros-csomag utáni alkotmánybírósági gyakorlatot – egyértelműsíti, hogy a társadalombiztosítási ellátások biztosítására csak a gazdasági teherviselő képességének keretei között, a parlament mérlegelése szerint van lehetőség.

 

40. §

(1) A Magyar Köztársaság előmozdítja a művelődéshez való jog érvényesülését.

(2) Mindenkinek joga van a tudományos kutatás, a művészeti alkotás és a kulturális tevékenység szabadságához.

(3) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy oktatási intézményt alapítson, továbbá hogy az általa választott intézményben oktatásban vagy más képzésben vegyen részt. A tanároknak joguk van a tanítás szabadságához.

(4) A szülőket megilleti az a jog, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak.

(5) A művelődéshez való jog érvényesülése érdekében az állam

a) biztosítja a tankötelezettség időtartama alatt a tandíjmentes oktatást,

b) gondoskodik arról, hogy felsőoktatási intézmények működjenek,

c) a rászorulók számára támogatást nyújt az oktatásban való részvételhez,

d) meghatározza az oktatási és képzési követelményeket, ellenőrzi azok megtartását,

e) támogatja a magyar, az európai, valamint az egyetemes kultúra és művészet értékeinek megőrzését, megismertetését és gazdagítását,

f) támogatja a tudományos alapkutatásokat, valamint a kutatás-fejlesztést.

A hatályos alkotmányi rendelkezések részletezőbb, az alanyi jogi jogosultságokat és az állami feladatokat elkülönítő megfogalmazása. A művelődéshez való jog második generációs jog, ezért a rendelkezés szerkezete követi az előbbiekben elmondottakat.

A tudományos és művészeti alkotás, valamint a tanítási szabadság, mint a véleménynyilvánítás szabadságával (önkifejezés) szorosan összefüggő jogosultság, magas szintű, alapjogi alkotmányos védelmet élvez.

 

41. §

(1) A gyermeket fokozott védelem és gondoskodás illeti meg az állam részéről.

(2) A gyermeknek joga van az anyakönyvezéshez, a névviseléshez, a szüleivel való kapcsolattartáshoz és a sorsát érintő döntésekben érettségének megfelelően szándéka kinyilvánításához. A házasságból született gyermek jogai azonosak a házasságon kívül született gyermek jogaival.

(3) Az állam gondoskodik a gondviselő nélkül maradt, az elhanyagolt és a bántalmazott gyermekről, továbbá kiemelt védelmet biztosít a testi vagy szellemi fejlődésében akadályozott gyermekeknek.

(4) A szülő köteles gondoskodni a gyermek tartásáról, neveléséről, tankötelezettsége alatt iskoláztatásáról, valamint a gyermek harmonikus testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításáról.

(5) A Magyar Köztársaság támogatja a gyermekvállalást, a gyermeket nevelőket törvényben meghatározott kedvezményekben és juttatásokban részesíti.

A rendelkezés a hatályos Alkotmányhoz képest sokkal részletesebben határozza meg a gyermeki jogok tartalmát, továbbá egy rendelkezésbe vonja össze az e jogokat garantáló és a szülői kötelezettséget tételező szabályokat,

A javaslat – a családvédelem konkretizálásaként – kifejezett alkotmányi parancsként írja elő az állam számára a gyermeknevelés támogatását.