Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Új alkotmány második fejezet: Alapvető jogok 1

II. FEJEZET

AZ ALAPVETŐ JOGOK

10. §

(1) A Magyar Köztársaság elismeri és védi az ember veleszületett, elidegeníthetetlen és sérthetetlen alapvető jogait.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(2) Az állam elsőrendű kötelezettsége az alapvető jogok védelme és érvényesülésük biztosítása.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(3) A Magyar Köztársaság az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogok tiszteletben tartását és védelmét magára nézve abban az esetben is kötelezőnek tekinti, ha nem az Európai Unió jogát hajtja végre.

Új rendelkezés. Az Európai Unió Alapjogi Chartája mint uniós jog e minőségében csak akkor kötelezi a tagállamokat, ha az Unió jogát hajtják végre. A rendelkezéssel a Magyar Köztársaság önkéntesen vállalja azt, hogy az alapvető jogok védelmének közös európai hagyományaitól egyéb esetekben sem tér el. Ennek megfelelően ha a magyar Alkotmány egy chartabeli jogot tételesen nem sorol fel, az adott jog attól még a magyar Alkotmány alapján is védelemben részesül.

 

(4) Ha az állam, vagy az, aki az állam nevében eljár, működése során bárkinek az alapvető jogát megsérti, és ezzel jogellenesen kárt okoz, az állam köteles azt megtéríteni.

Új rendelkezés. Az alapvető jogok érvényesülésének egyik alapvető garanciája, hogy a jogsérelem esetére az állam kártérítési felelősséggel rendelkezzen.

 

11. §

(1) Az alapvető jogok tartalmát és érvényesülésük lényeges biztosítékait törvény szabályozza.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(2) Alapvető jog csak másik alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték, illetve intézmény védelme érdekében, elkerülhetetlen esetben, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és az ennek elérésére alkalmas módon korlátozható.

Új rendelkezés. Az alkotmánybírósági gyakorlatban kidolgozott szükségességi-arányossági tesztet emeli be az Alkotmány szövegébe.

 

12. §

(1) Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit sem szabad megfosztani.

(2) Halálbüntetés nem szabható ki, nem hajtható végre és nem ismerhető el.

(3) Nem minősül az élettől való megfosztásnak, ha arra mások életét közvetlenül fenyegető cselekmény elhárításához elengedhetetlenül szükséges intézkedés következtében kerül sor.

(4) Aki hivatásának gyakorlása során, a hivatás szabályai szerint életét, testi épségét is köteles kockáztatni, az erre vonatkozó jogszerű vezetői utasítás vagy parancs teljesítését nem tagadhatja meg.

A hatályos szöveghez képest a rendelkezés nemcsak az önkényes megfosztást tilalmazza. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog korlátozásának lehetőségeit a javaslat szerint csak maga az Alkotmány tartalmazhatja.

 

13. §

(1) Minden ember jogképes és a törvény előtt egyenlő.

(2) Tilos az emberek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, így különösen a faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti hovatartozás vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet, fogyatékosság, kor, szexuális irányultság szerinti különbségtétel.

(3) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, ha a személyek meghatározott csoportját az alapvető jogok érvényesülése vagy az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében részesítik előnyben.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb, az alkotmánybírósági gyakorlatnak megfelelő megfogalmazása.

 

14. §

(1) Senkit sem szabad kínzásnak, valamint embertelen, megalázó vagy kegyetlen büntetésnek, illetve bánásmódnak alávetni.

(2) Senki nem küldhető vissza és nem utasítható ki olyan országba, valamint nem adható ki olyan országnak, ahol feltehetően kínzásnak, továbbá embertelen, megalázó vagy kegyetlen büntetésnek, illetve bánásmódnak vetnék alá, vagy halálbüntetés fenyegetné.

(3) Tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg bővebb, a non-refoulement (a visszaküldés tilalma) elvét is kifejezetten tartalmazó megfogalmazása.

 

15. §

(1) A magyar állampolgár gyermeke a születésétől kezdve magyar állampolgár.

Új rendelkezés. A magyar állampolgárság keletkezésének legfontosabb esetét alapjogként az Alkotmánynak indokolt szabályoznia.

 

(2) Senkit sem szabad a születésével keletkezett, továbbá a jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.

A magyar állampolgárságtól való megfosztás alkotmányi lehetőségét a javaslat szűkíti: a jogszerűn megszerzett állampolgárságtól akkor sem lehet megfosztani valakit, ha az egyébként nem lenne önkényes.

 

(3) A magyar állampolgárság keletkezésének, valamint megszerzésének és megszűnésének feltételeit az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény szabályozza.

A hatályos alkotmányi szöveg részletesebb megfogalmazása. A magyar állampolgárság az állam és a polgár közötti legfontosabb közjogi kapcsolat, amely létrejöttének és megszűnésének szabályozása igényel minősített többséget.

 

16. §

A Magyar Köztársaság menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akik faji, vallási okból, továbbá nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, illetve politikai meggyőződésük miatti üldöztetéstől való megalapozott félelmük miatt az állampolgárságuk vagy szokásos tartózkodási helyük szerinti országon kívül tartózkodnak.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

17. §

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(2) Bárkit szabadságától megfosztani vagy szabadságában korlátozni csak törvényben meghatározott okból és törvényes eljárás keretében szabad.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(3) A személyi szabadság 72 óránál hosszabb korlátozásáról csak bíróság dönthet.

Új rendelkezés. A rendelkezés a habeas corpus régi európai hagyományának jegyében valamennyi, a személyi szabadság közhatalmi korlátozása esetére előírja az előzetes letartóztatásnál irányadó azon követelményt, hogy 72 órán belül bíróságnak kell döntenie a szabadságkorlátozásról.

 

18. §

(1) Minden magyar állampolgár és a Magyar Köztársaságban jogszerűen tartózkodó más személy az ország területén szabadon mozoghat, a tartózkodási helyét szabadon választhatja meg, és az ország területét szabadon elhagyhatja.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(2) A magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.

Változatlan szöveg.

 

(3) Magyar állampolgár a Magyar Köztársaság területéről nem utasítható ki.

Változatlan szöveg.

 

19. §

(1) Mindenkinek joga van személyisége szabad kibontakoztatásához, önazonosságának szabad megválasztásához és kinyilvánításához, valamint testi, erkölcsi és szellemi épségének tiszteletben tartásához.

(2) Mindenkinek joga van az önrendelkezéshez és magánéletének sérthetetlenségéhez.

Új rendelkezés. A rendelkezés felsorolja azokat a legfontosabb jogosultságokat, amelyeket a személyi autonómia védelmében az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogból vezetett le.

 

20. §

(1) Mindenkinek joga van családi életének tiszteletben tartásához.

A javaslat ­ az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkének szellemében ­ az intézményvédelmet alapjogi védelemmé emeli: a család mint intézmény védelme helyett a családot alkotó személyeknek a családi élet tiszteletben tartásához való jogát részesíti védelemben.

 

(2) A törvényben meghatározott korhatárt elért férfi és nő egymással házasságot köthet.

(3) Az állam az azonos nemű, nagykorú személyek tartós életközösségét törvényben meghatározott formában védelemben részesíti.

Új rendelkezés. A javaslat alapvető jogként garantálja a házasságkötés jogát a különböző nemű személyek számára. Az azonos nemű, tartósan együtt élő párok esetében a normaszöveg a jogi elismerés kötelezettségét előírja, annak formáját azonban a törvényalkotóra bízza. Ennek megfelelően a javaslat a melegházasság lehetőségét nem biztosítja, de nem is zárja ki, vagyis a törvényhozó szabadon dönthet arról, hogy a jelenlegi bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánja-e fenntartani, vagy lehetővé kívánja tenni a melegek házasságát.

 

21. §

(1) Minden természetes személyt megillet a személyes adatok védelméhez való jog.

(2) Mindenkit megillet a magántitok, valamint a levél- és távközlési titok védelméhez való jog.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

22. §

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.

Változatlan szöveg. A vallásszabadság által védett egyéni magatartások körét ugyanakkor a javaslat – az alkotmány terjedelmi korlátaira figyelemmel ­ nem részletezi.

 

(2) Az azonos hitelvet követők vallásuk gyakorlása céljából önkormányzattal rendelkező vallási közösséget hozhatnak létre.

Új rendelkezés. A vallás gyakorlása jellemzően közösségi formában történik, ezért az egyházalapítás szabadságát az Alkotmányban is indokolt elismerni.

 

(3) A vallási közösségek az államtól elválasztva működnek.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(4) Az állami szervek világnézeti kérdésekben nem foglalnak állást.

Új rendelkezés. A rendelkezés az állam világnézeti semlegességét rögzíti.

 

23. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét és ismereteit előzetes engedély nélkül, bármilyen formában szabadon kinyilvánítsa és terjessze.

A javaslat a véleménynyilvánítás szabadságát a cenzúra tilalmával egészíti ki.

 

(2) A vélemények sokszínűsége érdekében tilos tömegtájékoztatási monopóliumot kialakítani és fenntartani.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltatás kiegyensúlyozott, tárgyilagos és pártatlan tájékoztatásra köteles.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása. Az Alkotmány 2010-es módosítása a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozóan némileg terjengősre sikerült, ezért a javaslat az Alkotmány kívánatos tömörségi szintjén fogalmazza meg a véleménypluralizmus elvét, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatás feladatát.

 

24. §

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt közérdekű ügyben írásban vagy elektronikus úton kérelmet, panaszt vagy javaslatot terjesszen a közhatalom gyakorlásával járó tevékenységet folytató szerv elé, amelyre az a törvényben meghatározott határidőben érdemben köteles választ adni.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

25. §

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű adatokat megismerje és terjessze.

Változatlan.

 

26. §

Mindenkinek joga van a békés és fegyvertelen gyülekezéshez.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

27. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal együtt önkéntesen szervezetet hozzon létre, annak tevékenységében részt vegyen, vagy abból kilépjen.

(2) Az egyesülési jog gyakorlásával párt és érdekképviseleti szervezet is létrehozható.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(3) A pártoknak nyilvánossá kell tenniük bevételeleik forrását és felhasználását.

Új rendelkezés. A részvételi demokrácia erősítése érdekében az Alkotmánynak kifejezetten rendelkeznie kell a pártok gazdálkodásának átláthatóságáról.

 

28. §

(1) A választójog és a népszavazásban való részvétel joga általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.

A hatályos alkotmányszöveg pontosabb megfogalmazása. A javaslat a választójog alapelveit alapjogi védelemben részesíti.

 

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megilleti az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választható és választó legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

Változatlan szöveg. A javaslat nem kívánja biztosítani a Magyar Köztársasággal tényleges kapcsolatban nem álló magyar állampolgárok választójogát, mivel abból indul ki, hogy a népszuverenitás gyakorlásában azok a polgárok vegyenek részt, akik döntéseik következményeit maguk is közvetlenül fogják viselni.

 

(3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt, az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárát, továbbá minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

A hatályos alkotmányszöveg kiterjesztőbb megfogalmazása. A javaslat megengedi a menekültek, a bevándoroltak és a letelepedettek polgármesterré vagy helyi képviselővé történő megválasztását, illetve az uniós polgárok esetében is törli a polgármesteri tisztség magyar állampolgársághoz kötését. Ha valaki tartósan Magyarországon él, és megszerzi az adott település lakóinak bizalmát, nem indokolt, hogy ne lehessen helyi képviselő vagy polgármester.

 

(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

Változatlan szöveg.

 

(5) Nem gyakorolhatja a választójogát az, akit bíróság bűncselekmény elkövetése vagy a beszámítási képesség hiánya miatt abban korlátozott. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

A hatályos alkotmányszöveg szerinti korlátok szűkítése. A javaslat a választójog korlátozását mind a bűnelkövetők, mind a belátási képességükben korlátozottak esetében külön bírói döntéshez köti. Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései szerint a jelenleg érvényesülő automatikus korlátozás sérti az Európai Emberi Jogi Egyezményt. A közügyektől eltiltás mint büntetés alkalmazása mellett ugyanakkor a bűnelkövetők ténylegesen továbbra sem gyakorolhatnak választójogot.

 

(6) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról, továbbá a választási eljárásról a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

A hatályos alkotmányszöveg pontosabb megfogalmazása. A választójogi törvények a közhatalom gyakorlásának alapjait érintik, ezért azok megalkotásában széles körű konszenzus indokolt.

 

(7) A választásokról szóló törvény vagy annak módosítása legkorábban a kihirdetését követő tizenharmadik hónap első napján léphet hatályba.

Új rendelkezés. Garanciális jelentősége van annak, hogy a választási játékszabályok az utolsó pillanatban, politikai érdekek szerint ne legyenek módosíthatóak.

 

29. §

Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

Változatlan szöveg.

 

30. §

(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van ahhoz, hogy kulturális vagy nyelvi kötődése alapján valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak vallja magát.

Új rendelkezés. A javaslat a kisebbségi önazonosság vállalását alapvető jogként ismeri el.

 

(2) A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek az Alkotmányban meghatározottak szerint részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

A hatályos alkotmány idejétmúlt megfogalmazását („államalkotó tényezők”) a javaslat elhagyja, ehelyett azt rögzíti, hogy a kisebbségi személyek is – ugyanúgy, mint mindenki más ­ részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

 

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségek, illetve a hozzájuk tartozó személyek kollektív és egyéni kisebbségi jogokkal rendelkeznek.

Új rendelkezés. Az alapvető jogok jellemzően egyéni jogosultságként illetik meg a jogosultakat. A kisebbségi jogok ugyanakkor részben a kisebbséghez tartozó személyeket, részben pedig a kisebbségeket mint közösségeket illetik meg.

 

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező személyek kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre.

A hatályos rendelkezés pontosítása, amely azonban nem tartalmaz az önkormányzás szintjeire vonatkozó utalást. A kisebbségeket megillető egyik kollektív jog a kisebbségi önkormányzatok létrehozásához való jog. Ezek az intézmények biztosítják, hogy a kifejezetten a kisebbségeket érintő kérdésekben a kisebbségek maguk dönthessenek.

 

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van kultúrájuk és hagyományaik ápolásához, intézményeik fenntartásához.

(6) A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van nyelvüknek a közéletben, illetve a bírósági és hatósági eljárásban való használatához, a saját nyelven való névhasználathoz, az anyanyelvű oktatáshoz és az általuk lakott település helységnevének saját nyelven való feltüntetéséhez.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

31. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogának vagy jogos érdekének védelme céljából bírósághoz forduljon.

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírósági útra tartozó ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás keretében, ésszerű időn belül tárgyalja, vagy kivételesen tárgyalás nélkül elbírálja, és indokolt határozatot hozzon jogairól, kötelezettségeiről, illetve az ellene emelt vádról.

(3) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(4) A bírósági tárgyalás nyilvános.

(5) A bírósági határozatot nyilvánosan ki kell hirdetni.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

32. §

(1) Bárkit bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani csak olyan cselekményért vagy mulasztásért szabad, amelyet az elkövetés idején törvény büntetni rendelt. Nem folytatható büntetőeljárás, nem szabható ki és nem hajtható végre büntetés azzal szemben, akinek cselekménye az elbíráláskor vagy a büntetés végrehajtásakor már nem bűncselekmény.

(2) A bűnelkövetővel szemben csak az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott büntetés alkalmazható. Ha valamely bűncselekményt az elbírálásakor vagy a büntetés végrehajtásakor hatályos törvény a korábbinál enyhébb büntetéssel fenyeget, az enyhébb büntetést kell kiszabni vagy végrehajtani.

(3) Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(4) A büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden szakában megilleti a védelem joga.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

33. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

(2) A hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyekben hozott döntéseiket indokolni kötelesek.

Új rendelkezés. A bírósági eljárás alapvető rendelkezései mellett a javaslat a hatósági ügyintézés alapelvi szabályait is az Alkotmányban javasolja rögzíteni.

 

34. §

(1) A bírósági és a hatósági eljárás során mindenkit megillet az elektronikus ügyintézéshez való jog.

Új rendelkezés. A modern állami működéshez elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy a polgárok ügyeiket elektronikusan is intézni tudják. Az alapjogi tételezés azt eredményezi, hogy e jog csak törvényben, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható.

 

(2) A bírósági és a hatósági eljárás során mindenkit megillet a jogi képviselethez való jog.

(3) Az állam a jövedelmi és vagyoni helyzetük miatt rászoruló személyek számára – törvényben meghatározott feltételek szerint – megelőlegezi vagy viseli a bírósági és a hatósági eljárás költségeit, biztosítja továbbá az ingyenes jogi képviseletet.

Új rendelkezés. A jogi képviselet a bírósághoz fordulás jogának, illetve a megfelelő hatósági ügyintézésnek olyan garanciája, amely alkotmányi védelmet kíván.

 

(4) Mindenki jogorvoslattal élhet a bíróság vagy a hatóság rá vonatkozó határozata ellen.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.