Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Új alkotmány első fejezet: alapvető rendelkezések

I. FEJEZET

 ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

 1. §

 Magyarország államformája köztársaság.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

2. § 

(1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

Változatlan szöveg.

 

(2) A közhatalom forrása a nép, amely azt az Alkotmány alapján létrehozott szervek útján, valamint az Alkotmányban meghatározott esetekben közvetlenül gyakorolja.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása, amely az alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban egyértelművé teszi, hogy a közvetett demokrácia is csak az Alkotmány keretei között érvényesülhet.

 

(3) A közhatalom gyakorlásának alapja a pártok versengésével megvalósuló, rendszeres időközönként megtartott, szabad népképviseleti választás.

Új rendelkezés, amely rögzíti a parlamentáris kormányforma alkotmányos alapját.

 

(4) A közhatalom gyakorlásában a polgárok a közérdekű adatok megismerésével, véleményük egyéni vagy közös kifejtésével, továbbá a társadalmi és gazdasági érdekegyeztetésben, valamint a népszavazásban és a népi kezdeményezésben való részvétellel folyamatosan közreműködnek.

Új rendelkezés. A részvételi demokrácia nem korlátozódik a népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre, hanem a politikai közösség tagjainak folyamatos közreműködését tételezi fel, ami a hatalomgyakorlás képviseleti formáját folyamatosan kiegészíti.

 

(5) A közhatalom gyakorlása során a hatalommegosztás és a szubszidiaritás elve érvényesül.

Új rendelkezés. A hatalommegosztás elve eddig tételesen nem szerepelt az Alkotmányban, noha az államszervezet egyik legfontosabb elvéről van szó. A szubszidiaritásnak – az Európai Unió működésében is érvényesülő – elve szerint a közhatalmi döntéseket a polgárokhoz legközelebbi, az adott cél elérésére alkalmas szinten kell meghozni.

 

(6) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy személynek a tevékenysége sem irányulhat a közhatalom alkotmányellenes megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtokolására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult, illetve – törvényben meghatározott esetben – köteles fellépni.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

3. § 

A Magyar Köztársaság gazdasága olyan piacgazdaság, amely a gazdasági tevékenység és a tisztességes verseny szabadságán, valamint a fenntartható fejlődésen és a fogyasztók jogainak védelmén alapul.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szabály átvétele mellett megjeleníti a gazdasági verseny tisztességes jellegét, valamint a piacgazdaság korlátjaként jelentkező fenntarthatósági követelményt és a fogyasztói jogokat.

 

4. §

 

A Magyar Köztársaság védi az emberiség közös természeti és kulturális örökségét, amelynek a jövő generációk számára való megőrzése mindenki kötelessége.

Új rendelkezés. A modern alkotmányfejlődésnek megfelelően kiemelten megjelenik az alaptörvény általános rendelkezései között a jövő generációkkal szemben viselt felelősség.

 

5. § 

(1) Mindenki köteles erőfeszítéseket tenni saját maga és családja boldogulásáért, továbbá lehetőségeinek megfelelően hozzájárulni az állami és társadalmi feladatok ellátásához.

Új rendelkezés. A polgárok magánautonómiája egyszerre kiindulópontja az alapvető jogoknak, valamint alapja az emberi életvitelnek. A saját magunk, a családunk és a közösségeink iránti felelősség, és az abból származó kötelezettségek teljesítése a társadalmi kohézió legfontosabb eleme.

 

(2) A Magyar Köztársaság előmozdítja a társadalmi szolidaritás érvényesülését.

Új rendelkezés. Az önmagunkért való felelősség mellett, annak alárendelten érvényesül az állam és a társadalom azon kötelezettsége, hogy a rászorulókról megfelelő eszközökkel gondoskodjon.

 

6. §

(1) A Magyar Köztársaság tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége elleni erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása. A háború tilalma a nemzetközi jog egyik alapvető elve, amelyet a javasolt szöveg logikailag egyébként is magában foglal.

 

(2) A Magyar Köztársaság az emberiség fejlődésének előmozdítása, a környezeti állapot védelme, valamint a nemzetközi béke és biztonság megteremtése és fenntartása érdekében együttműködik más államokkal.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása, amely az együttműködés céljait is megjelöli.

 

(3) A Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, ennek keretében elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja önazonosságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja egymással és Magyarországgal való kapcsolattartásukat.

A rendelkezés bővíti a hatályos alkotmányi rendelkezést: egyrészt a felelősség érzése helyett a felelősség viselését tételezi, valamint részletezi e kötelezettség tartalmát.

 

(4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.

Változatlan szöveg.

 

7. § 

(1) A Magyar Köztársaság mint az Európai Unió tagja nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Európai Unió intézményei útján a többi tagállammal közösen gyakorolhatja.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg gördülékenyebb megfogalmazása.

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetközi szerződés megkötéséhez való hozzájáruláshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A rendelkezés a hatályos szöveget a szerződéskötési eljárás tekintetében terminológiailag pontosítja. A szerződéskötéssel járó szuverenitáskorlátozásra való tekintettel a javaslat a minősített többség követelményét fenntartja.

 

8. § 

A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.

Változatlan szöveg.

 

9. § 

(1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, amelyek közül a felső piros, a középső fehér, az alsó pedig zöld színű.

A rendelkezés a hatályos alkotmányi szöveg egyértelműbb megfogalmazása.

 

(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt áll. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.

Változatlan szöveg.

 

(3) A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének első versszaka Erkel Ferenc zenéjével.

A rendelkezés a Himnusznak csak az első versszakát minősíti a nemzeti himnusszá.