Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

17:59:38

Mire elég a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló, az áramárat számottevően megemelő 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet kihirdetése és hatálybalépése között eltelt hat óra tizenkét másodperc? Pont elég arra, hogy megnézzük a Gyűrűk Ura-trilógia első két részét (bár A király visszatért már nem tudnánk elkezdeni). Bencsik János energetikai államtitkár ezalatt éppen négyszer autózhatna oda-vissza választókerületének székhelyére, Tatabányára a Kossuth téri parkolóból (ha nincs dugó a Lánchídnál). És természetesen este hattól éjfélig Jack Bauer reménytelen helyzetből fordítva megakadályozhatná az atomháború kitörését.

Nem (volt) elég viszont ennyi idő arra, hogy az áramszolgáltatók áraikban a változást a számlázási időszak előtt meghirdetve tudják érvényesíteni. Ennek megfelelően arra sem volt elég, hogy a fogyasztók a változásról értesüljenek, és ha az emelkedő ár őket erre sarkallná, fogyasztásukat még idejében mérsékeljék. Így természetesen arra sem volt esélyük a fogyasztóknak, hogy az egyébként a szolgáltatók versenyén alapuló árampiacon – a szolgáltatónként eltérő mértékű – áremelkedésre tekintettel még annak bekövetkezése előtt máshova szerződjenek. Márpedig a mindezekhez szükséges felkészülési idő biztosítása nem kedves gesztus az állam részéről, hanem egy jogállam működésének a minimuma. Annak pedig természetesen nincs semmi jelentősége, hogy az energetikai szaksajtót olvasó fogyasztók számíthattak-e rá, hogy valamikor mostanában lesz valamekkora áremelkedés, ugyanis ezek alapján a fenti, amúgy a jogszabály-módosításból rendesen következő események nem történhettek meg.
A Kormány – bár tudja, hogy szükség lenne rá, hisz a kormányprogram hivatkozza és korábban a mai kormánypárti politikusok is keményen kérték számon – lényegében nem alkalmaz értékelhető hosszúságú felkészülési időt a jogalkotásban.
Azt értjük, hogy miért nincs felkészülési idő akkor, amikor valójában nem is jogi szabályozás a cél, hanem a viszonyok utólagos rendezése (pl. a válságadók esete), hiszen itt a felkészülés lehetősége a jogszabály célját zárná ki. Ilyenkor az alkotmányossági követelmény figyelmen kívül hagyásának egyértelmű haszna van.
Értetlenül állunk viszont azelőtt a jelenség előtt, hogy miért rombolja a központi jogalkotás a jogrendszer kiszámíthatóságát azzal, hogy most már visszatérően és komoly ügyekben akkor sincs idő felkészülni, ha a cél elvben az, hogy az emberek megváltoztassák a magatartásukat (pl. a magán-nyugdíjpéztári tagdíjbefizetések őszi átirányításának egynapos visszamenőleges alkalmazású, a médiatörvény félnapos vagy a hajléktalanok közterületen tartózkodásának szankcionálását lehetővé tevő törvény tél közepi, néhány hetes időközzel történt hatálybaléptetése). Néha már olyan, mintha a Kormány kifejezetten meg szeretné nehezíteni a címzettek dolgát, mert vicces látni, hogy mindenkit hogy összezavar egy azonnali jogszabálymódosítás. Nyilván esetenként a gyors változás igénye, az eredményes fellépés kommunikációs igénye eredményezi a felkészülési idő mellőzését.
Valószínűnek tartjuk ugyanakkor, hogy a legtöbb esetben - és talán ez történt az áramárnál is - a hatálybaléptetés módjának esetenkénti átgondolását és ellenőrzését szimplán nem tartja fontosnak a kormányzat: ha az amúgy sem egyszerű döntési íveken végiggördülő politikai döntések még éppen időben születnek, az adminisztratív lejátszásra akkor sem hagynak időt (vagy nem tudják, hogy az még szükséges), és senki nem mer szólni, hogy vegye már előre az aláírómappában a köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy a miniszter azt, ami sürgős. Vagy ha ez már nem megoldás, akkor senkinek nincs kedve vagy mersze azzal visszamenni a politikához, hogy „sajnos a február 1-je már nem fog menni (minthogy Önnél állt az anyag ugye két hetet…), 15. lenne”.
Ha viszont az utóbbi helyzet áll fenn, akkor jó lenne a határidő-figyelésre ráállítani egy embert. Behozná az árát. Kiszámlázott könyvelői és jogászi munkaórában, meg nem fagyott hajléktalanban és el nem használt áramban számítva mindenképpen.
Az elsikkadt probléma megoldása érdekében a poszton kívül még annyit tudunk tenni, hogy megtámadjuk a rendeletet az Alkotmánybíróságon. Ha kész az indítvány, azt is közzétesszük. 

#update: íme, letölthető pdf-ben