Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Mindig a jogszabály (és soha nem a jogalkalmazó) a hibás

Terézváros Önkormányzata úgy látja, a szombat esti tragédiához hozzájárult, hogy a „West Balkán kihasználta azt a 2009 óta élő hatályos jogszabályt, hogy ha egy hely nyilvántartásba vételt kérelmez, akkor a kérelem beadása után elkezdheti a rendezvényszervezést, még a szakhatósági vizsgálatok befejezése előtt”.

A sajtóközlemény szerint „[a]z önkormányzat és a hivatal vezetése mindent megtett és a jövőben is megtesz annak érdekében, hogy a kerületben működő szórakozóhelyek törvényesen működjenek. Ugyanakkor a jelenlegi jogszabályok alkalmatlanok arra, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a rendelkezéseket megsértőkkel szemben, miután a nyilvántartásba vétel gyakorlatilag automatizmus szerint működik.” Az önkormányzat szerint tehát ő megfelelően járt el, a jogszabály volt rossz, vissza kell állítani az engedélykötelezettséget és megoldódik a probléma.

Úgy tűnik a politikusi válasz mindig egyértelmű: ha adminisztratív terheket kell csökkenteni, akkor is a jogszabály a hibás, el kell tehát törölni „az engedélyek felét”, meg kell elégedni bejelentési kötelezettség előírásával. Ha bármely okból társadalmi probléma van, akkor is a jogszabály a hibás: a bejelentési kötelezettség nem ad érdemi lehetőséget a hatóságnak az ellenőrzésre, elő kell írni az engedélyezést. Könnyű dolga van tehát a politikusnak, ha mindig csak arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi legyen a jövőben: meg kell változtatni a jogszabályokat.

A helyzet persze ennél sokkal árnyaltabb: szerintünk az ügyben érintett hatóságok legalább három ok miatt nem áltathatnák magukat azzal, hogy egy rossz jogszabály miatt nem tehettek semmit a tragédia megelőzése érdekében.

1. A bejelentés óta eltelt másfél hónap
Addig egyértelmű a helyzet, hogy a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet – a belső piaci szolgáltatások nyújtásáról szóló, a hatósági engedélyek fenntartását csak szűk körben megengedő uniós irányelv végrehajtásaként – bejelentéshez köti a vendéglátóhelyek nyitását, azaz valóban megkezdhető a tevékenység, ha a jogszabályban foglalt adatokat az üzemeltető bejelentette. Ilyenkor a bejelentést a hatóság (itt a jegyző) haladéktalanul továbbítja az érintett szakhatóságoknak (itt többek közt az ÁNTSZ-nek), amely az ettől számított harminc napon belül hatósági ellenőrzést folytat le. Az önkormányzat közlése szerint a november végén megtett bejelentés alapján – bár ennek a határidőnek már le kellett telnie – a „szakhatósági vizsgálatok még folyamatban vannak”.

2. A hely nem a bejelentésnek megfelelően működött

A sajtóközlemény szerint a WB üzemeltetője este 10 óráig tartó nyitva tartást és 300 fős befogadóképességet jelentett be. Minthogy azonban a helyszínen ettől eltérő időpontban tízszer ennyi ember tartózkodott szombat este, egyértelműnek látszik, hogy a szórakozóhely a bejelentésben foglaltaktól eltérően, azaz jogszerűtlenül működött. Ez azonban jogi megítélésében pontosan olyan, mintha be se jelentették volna a helyszínt. Ezt pedig ma ugyanúgy a hatóságnak kellene tudnia kiszűrnie és megbüntetnie, mintha a hatóság által kiadott engedélyben szerepelt volna az este 10 és a 300 fő. Azaz a tragédiával kapcsolatos legfontosabb kérdés kapcsán (hogyan lehet, hogy rendszeresen többen vannak a helyen, mint a megengedett) a jogszabályok hibáztatása sok eredményre nem vezet.

3. A jegyző léphetett volna
A hatóság – ellentétben azzal, amit a sajtóközlemény sugall – messze nem eszköztelen a hozzá bejelentett vendéglátóhelyek üzemeltetőivel szemben: a bejelentéstől eltérő üzemeltetés vagy más jogsértés esetén dönthet a vendéglátóhely ideiglenes vagy végleges bezárásáról, bírságot szabhat ki. Bár „a hivatal dolgozói rendszeresen vizsgálták a helyszínt”, súlyos jogsértést nem észleltek, elrettentő erejű szankciót az üzemeltetővel szemben nem alkalmaztak.


***


Az ügyben szereplő magánszemélyek felelősségét büntetőeljárás, illetve polgári perek tisztázzák majd. Az államnak ilyen esetben a tanulságokat a jogszabályok és a jogalkalmazás felülvizsgálatával kell levonnia, gyakran azonban csak az előbbi történik meg.

Most rövid előkészítés után határozott válaszként nyilván lesz egy jogszabály-módosítás, ami – talán más szigorú intézkedések mellett – engedélykötelessé teszi a diszkókat. Ez még akár segíthet is, de sajnos a fentiek miatt önmagában nem megoldás a problémára. Egy gyors válasz ráadásul rosszul is célozhat, így rosszabb esetben minden vendéglátóhelyet, még rosszabb esetben a többi üzletet is érintheti, pedig a sarki kávézó vagy az újságárus hasonló veszélyeket nem hordoz.

Pedig ha jogszabályt akarunk alkotni, akkor a tömegrendezvények biztosításának szakmai minimumszabályait (koncert, focimeccs, kiállítás, ebből a szempontból egyre megy) érdemesebb lenne az asztalra rakni, bár az gyors sikerrel nem kecsegtet. Hasznos lenne egy nyilvános vizsgálati jelentés arról, hogy mit vizsgáltak, mit tudtak meg és mit tettek az ügyben a hatóságok. Nem tudjuk, hogy kialakítható-e jobb szabályozási környezet. Zsúfolt szórakozóhelyek mindig lesznek, pánikhangulat bármikor lehet, és olyankor a legszélesebb lépcső is életveszélyes. Abban azonban biztosak vagyunk, hogy nem az engedélyezési kötelezettség megszüntetése  vezetett ehhez a tragédiához, és hogy a gyors és látványos jogszabálymódosítás többnyire több kárt okoz, mint hasznot.

A tanulságok levonásának ebben a körben amúgy nem a felelősség megállapítása a lényege: a hillsboroughi tömegkatasztrófa után született, a brit foci környezetét átalakító Taylor-jelentést sem az tette fontossá, hogy leírták benne, hogy a rendőrök hibáztak, hanem hogy az is kiderült belőle, hogy mit kell tenni, hogy ne történjen hasonló.