Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Mindegy, hogy kié, ha tudjuk, hogy kié

Ronald Coase Nobel-díjas brit közgazdász a napokban töltötte be századik életévét. A jog társadalmi szerepére vonatkozó néhány megállapításának bemutatásával szeretnénk őt üdvözölni.

Tegyük fel, hogy a kedves olvasó és szomszédja egyszerre kíván – mellékállásként – új vállalkozásba kezdeni. Ön házi barkácsolást végezne, ami ugyan alapvetően csöndes tevékenység, de óhatatlan, hogy a vékony falon át napi egy-két alkalommal a fúró hangja áthallatszódjon. Nem is jelentene ez gondot, ha a szomszéd nem pszichológusi praxist akar kezdeni, ahol a mély csendnek nagy szerepe van a koncentráció fenntartásában.

Hamar kiderül, hogy a két tevékenység együtt nem gyakorolható. Ha Ön nem barkácsolhat otthonában, akkor havi 50 000 forintot kell műhely bérlésére fordítania. Ha a szomszédjának kell feladnia a praxist, akkor ő havonta 100 000 forintért bérelhet csak megfelelő felszereltségű rendelőt.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, a szomszédja szerint megengedhetetlen, hogy zajos tevékenységgel zavarják az ő nyugalmát, míg Ön szerint senkitől nem várható el, hogy lakásában csak tökéletesen zajmentes tevékenységet végezzen. A vita természetesen nem tesz jót az üzletnek: a zaj miatt a szomszéd betegei elmaradoznak, és ez neki 100 000 forintos veszteséget okoz.

De vajon jó-e az a társadalomnak, sőt, jó-e Önnek, ha ahelyett, hogy Ön fizetne meg 50 000 forint többletköltséget, a szomszédja visel kétszer ekkora veszteséget? És segíthet-e a jog, hogy a mindenki számára optimális megoldáshoz jussunk?

1. A jog feladata, hogy a tulajdon használatának szabályait egyértelműen rendezze. Derüljön ki: Önnek van-e joga a zajkeltéshez vagy a szomszédnak a teljes csendhez? De hát melyik legyen? Coase szerint édesmindegy. A szabály tartalmánál fontosabb annak megkérdőjelezhetetlensége.

Ha egyértelmű, hogy a szomszédnak joga van a csendhez, akkor Ön bérel műhelyet 50 000 forintért, és ezzel a minimumra szorítottuk a költségeket.Ha egyértelmű, hogy Önnek joga van zajongani, akkor a szomszéd nem lesz rest fizetni Önnek havi 50 000 forintot (vagy egy kicsit többet, hogy megkönnyítse a megállapodást), amiből műhelyet bérel, és ezzel megint csak a minimumra szorítottuk a költségeket.


A jog egyik fontos feladata tehát, hogy mindig legyen a lehető legegyértelműbb, hogy kit illetnek a jogosultságok, hiszen az emberek majd úgyis úgy osztják el őket, hogy az a leghatékonyabb legyen.

2. A jog másik feladata, hogy csökkentse a megállapodások költségeit. Az előbb leírt optimális eredmény ugyanis csak akkor következik be, ha nincsenek a megállapodásnak olyan költségei, amelyek miatt az nem jöhet létre. Ilyen költség lehet az idő (amit a szomszéddal való egyezkedés helyett másra is fordíthatnánk), a pénz (a szomszéd által megfizetett összeg, a banki átutalás költsége), vagy akár az indulataink féken tartásához szükséges energia (le kell gyűrni az akadékoskodó szomszéddal szemben érzett haragot), amit a megállapodásra fordítunk. De ilyen költség lehet az is, ha testi erőnkkel úgy megfélemlítjük a szomszédot, hogy az fel se meri ajánlani a megállapodást.

A jogi szabályozás e költségek jó részét képes lehet csökkenteni. Ennek látványos eszköze például az ingatlan-nyilvántartás (amiből hamar és biztosan meg lehet tudni, ki a tulajdonos) vagy a rendőrség (aminek léte hozzájárul ahhoz, hogy a megkötött megállapodás szabad, kényszertől mentes legyen).

Természetesen a jogi szabályozás e két feladaton kívül még számos célt szolgálhat. Például azt, hogy a ki milyen munkát végezhet a lakásában, a tűzesetek megelőzésétől az épület szerkezetének biztonságán át a betegek magánszférájának védelméig sok egyéb jog által védett érdek is befolyásolhatja. A jogi szabályozás szükségességét azonban mindenekelőtt ez indokolja: biztosítani, hogy magántulajdonát mindenki a szabad akaratának megfelelően, a lehető legeredményesebben használhassa fel. És ha az a legeredményesebb felhasználás: adjon túl rajta.