Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Az átlépős csel

Mi értelme van a tulajdont védő jogállami garanciáknak, ha az azokat formálisan figyelembe vevő kormányzati intézkedések rosszabbul érintik a garancia által védett polgárokat, mintha ilyen garanciák nem is lennének?

Bár a választók előzetes tájékoztatás hiányában adott felhatalmazását ellenzékként nem tartotta elegendőnek, a kormánytöbbségnek a magán-nyugdíjpénztárak felszámolásához megvan a szükséges közjogi legitimációja. Fontos azonban látnunk, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételének egyszerűbb és biztonságosabb módja is lenne. Márpedig a cél elérésére, a belső intézményrendszer átalakítására is korlátlan szabadsággal rendelkezik a Matolcsy-féle gazdaságpolitika. Illene hát az adott keretek között jobb megoldást választani.

Semmi nem akadályozná például az Országgyűlést abban, hogy a soron következő alkotmánymódosításban kimondja: a társadalom-biztosítás nyugdíjágát az állam működteti, esetleg: a magánnyugdíj-pénztárak önkéntes pénztárakká alakulnak. Az alkotmányozó kijelentésével még az Alkotmánybíróság sem tudna mit kezdeni.

A most körvonalazódó törvény azonban még az AB-jogkört korlátozó alkotmánymódosítás keretei között is támadható, hiszen valakinek a járulékkal fedezett szolgáltatására ad nyugdíjat az állam, másnak meg nem, és ennek indokai az „azzal, hogy nem lépett vissza, kilépett a közösségből” szintjén mozognak, akkor ez bizony sérti a jogegyenlőséget és vele az (Alkotmánybíróság megsemmisítésre továbbra is okot adó) emberi méltósághoz való jogot is.

Egy ilyen alkotmánymódosítással viszont a Kormány egyértelművé tenné az intézkedés lényegét egyrészt az átlépéskor személyi számlára könyvelt megtakarítások hosszú távú biztonságát azért kicsit féltő, de a Kormány tanácsában bízó saját szavazói, másrészt a nemzetközi színtér felé.  Lehet, hogy az uniós tulajdonosi hátterű pénztárak anyaországainak vezetőitől és az európai uniós intézményektől a „csinálsz amit akarsz, csak ne kelljen mentőcsomag” hozzáállás éppen a direkt államosítás határáig működik.

Viszont ha a Kormányt a jogállami garanciák formális megtartásának szándéka is vezeti, akkor helyesebb lenne elfelejteni a formakényszert, hátha úgy igazságosabb eredmény születik. Ha ugyanis mindenkit a törvény erejénél fogva átléptetnének a kizárólagos állami pillérbe, akkor legalább azokkal a pénztártagokkal nem törölné fel a padlót a Kormány, akik bármely okból a csődre ítélt pénztárakban maradnak. Hiszen ha eléri az átlépők száma a kritikus tömeget, akkor a bennmaradók – bármi is legyen a motivációjuk – a pénzüket egészen más feltételek között tudják majd kezeltetni. Az etikus kormányzásba, a nyugdíjak megmentésébe, de a „nyugdíjtőzsde” elleni harcba se nagyon fér bele az ő érdekeik figyelmen kívül hagyása, pláne úgy, hogy mindenki tudja: az emberek számottevő része nem képes racionális döntést hozni, különösen akkor, ha a döntés eredményei évtizedek múlva látszanak.

Sőt, a kiszámíthatóság ilyen felrúgásával eleve lehetetlenné válik, hogy bárki évtizedekre előre tervezzen. Mi lesz, ha egyszer mégis elveszik a bennmaradók tőkéjét is? Mi lesz, ha egy új kormány ismét életszerű opcióvá teszi a magánnyugdíj-pénztárakat? Mi lesz, ha az Alkotmánybíróság mégis megsemmisíti az átlépésről szóló törvényt? Mi lesz ha az át nem lépők tömegei fogják követelni húsz év múlva, hogy valaki mentse meg őket az éhhaláltól?

Persze, ha csak a bevételi oldal szaldóját nézzük, végül minden vissza nem lépő tiszta haszon lesz a költségvetésnek.
 

............................................................

update:

A Kormány benyújtotta a törvényjavaslatot. Említésre érdemes, eddig a kommunikációban hangsúlyt nem kapó elemek: 

1. (Most) nem lesz nyugdíjadó, a (ma is a munkáltató által fizetendő, de eddig a foglalkoztató biztosítási jogvisznyához kapcsolódó) nyugdíj-biztosítási járulék új neve munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás. A célja "a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben meghatározott társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése" (a vesszőhiba az idézett szöveg része). A közteher individuális jellegének megszüntetése 2011. január 1-jével következik be, azaz ekkortól kezdve nem csak ténylegesen, de jogilag sem a saját nyugdíjunkra fizetjük ki ezt a közterhet, hanem a mai nyugdíjasokéra. 

2. A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról (a "személyazonosság ellenőrzése céljából") személyesen kell nyilatkozni a nyugdíjbiztosítási szervnél. Aki mozgásában akadályozott, ahhoz kimennek, aki külföldön van, az mehet külképviseletre. Már csak az a kérdés, hogy a Kormány rendeletben kijelöli-e országos illetékességgel a nyíregyházi vagy a szombathelyi nyugdíjbiztosító igazgatóságot: ha adminisztratív terhekkel kívánunk nehezíteni valamit, akkor csináljuk következetesen (Ha már az adóbevallásnál elég az aláírás vagy az ügyfélkapu). Annak viszont örülünk, hogy valaki már hallott a viselkedési közgazdaságtanról.

3. Az indokolás szerint a vissza nem lépő biztosítottak "szerzett jogai természetesen nem sérülnek", de ez csak annyit jelent, hogy az eddig megszerzett nyugdíjra jogosító idő beleszámít majd az állami nyugdíjra jogosító időbe, a "kiszerződés" (azaz az állami nyugdíj elvesztése) a 2011. december 1-je utáni jogszerző időkre vonatkozik. tehát a vissza nem lépők állami nyugdíjának megállapításakor az ezt követő idő után nem jár nyugdíj.

4. A nyugdíjpénztári vagyon a Kormány által kezelt Nyugdíjreform és Államadósságcsökkentő alapba kerül, amiből nyugdíjat és államadósságcsökkentést lehet finanszírozni. A reálhozam után fizetendő személyi jövedelemadó viszont megy a nagy kalapba.