Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Még kétmillió

Sikeres a köztisztviselők adóoptimalizálásának kormányzati modellje. Ha az új javadalmazási szabályokat párba állítjuk az önkormányzati köztisztviselők indokolás nélküli felmenthetőségével, akkor a tökéletes politikai zsákmányrendszer rajzolódik ki előttünk: az aktuális többség bármelyik köztisztviselőnek felmondhat, helyére felvehet bárkit, így bárkinek kifizetheti a törvény alapján járó juttatás akár tízszeresét is.

Korábbi posztunkban bemutattuk a közigazgatási illetményrendszer alapvető megújításának első lépését, amely alapján az adóellenőrök és pénzügyőrök személyi illetményt kaphatnak, ami elérheti a bűvös kétmillió forintot is. A személyi illetmény azonban nem maradt egyedi eset a közszférában, Kósa Lajos és képviselőtársai javaslatára felzárkózhatnak a jegyzők és az önkormányzat köztisztviselői is.

Az önkormányzatoknak ma is jelentős szabadsága van hivatalnokaik kiemelkedő díjazására, aminek elsősorban korlátozását várnánk (tekintve a szféra eladósodottságát, illetve a kiemelkedően magas juttatások visszaszorítása érdekében kifejtett kormányzati tevékenységet). Ehhez képest a javaslat fenntartani, illetve növelni kívánja ezt a szabadságot a következők szerint:

Ktv. 43. § (4) […] A főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester – a teljesítményértékeléstől függően – személyi illetmény megállapítására is jogosult. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

44/B. § A képviselő-testület hivatalánál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző.

I.
Személyi illetmény megállapítására eddig is lehetőséget szabott a törvény, azzal a feltétellel, hogy az összes személyi illetményes aránya nem haladhatja meg az összlétszám 20 %-át. Ez a feltétel ésszerűnek tűnik: kiemelten fontos munkát, kiemelten hatékonyan legfeljebb egy sokaság 20 %-a végezhet. A javaslat nem állapítana meg új feltételt (még akár 50 %-ot sem), ami nekünk azt jelenti, hogy vannak önkormányzatok, ahol van (vagy lesz) pénz akár minden köztisztviselő számára személyi illetményt adni. Vagy legalábbis a parlamenti többség szerint nem kell az önkormányzati személyügyi költéseknek határt szabni.
Nyilván irreális a két rendelkezés által adott lehetőséget a kétmilliós jövedelmek korszakának nyitányaként üdvözölni, hisz az önkormányzatok többsége nincs abban a helyzetben, hogy akár a jegyzővel, akár az építési hatósági ügyintézővel nagyvonalú legyen. Amelyik viszont megteheti, annak a törvényalkotó ezentúl nem szab korlátokat.

Álláspontunk szerint e rendszer legkomolyabb veszélyei:

a) ellenőrizhetetlen módon teremt lehetőséget arra, hogy az önkormányzat az elvégzett munka értékénél lényegesen többet fizessen ki annak ellenértékeként,
b) jelentős bérfeszültséget, elégedetlenséget és így a munka színvonalának csökkentését idézheti elő azok esetében, akik nem kaptak személyi illetményt,
c) a korlátok nélküliség olyan csábító lesz még a rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok számára, hogy érdemben veszélyeztetheti a prudens gazdálkodást.

II.
Ez a megoldás maximálisan kihasználhatja az éppen újraalkotás – és elvileg alku – alatt álló különadóra vonatkozó szabályozás által adott mozgásteret, azaz úgy juttathat a kedvezményezetteknek magas juttatást, hogy éppen ne csússzanak be a különadó hatálya alá. A rendszer most kihasznált tartaléka abban a sajátosságban rejlik, hogy a havi juttatásokra és a végkielégítési jellegű juttatásokra a törvény ugyanazt a bruttó 2.000.000 forintos plafont alkalmazza, utóbbiak esetében speciális szabályt csak a 60 napra járó illetménynek megfelelő juttatásrész meg nem adóztatása jelent.

Hol húzódik tehát a közpénzekkel pofátlanul bánó múltbeli és a szakmaiságot anyagilag megbecsülő jövőbeli gyakorlat közötti határ?

 

havi járandóság

a jogviszony megszűnésekor járó juttatások

az elvont összeg aránya a teljes összegből

a juttatás alapja

a juttatás összege

a különadó után marad

a miniszterelnök

1.500.000

6 havi juttatás

9.000.000

5.000.000

44,44%

30 év után felmentett jegyző (4.000 lakosú település)

360.000

8 havi felmentési idő, 8 havi végkielégítés

5.760.000

2.720.000

52,77%

5 év után felmentett, maximális személyi illetményre beállított jegyző

2.000.000

3 havi felmentési idő, 2 havi végkielégítés

10.000.000

6.000.000

40,00%

30 év után felmentett diplomás köztisztviselő

220.000

8 havi felmentési idő, 8 havi végkielégítés

3.520.000

2.440.000

30,68%

5 év után felmentett, maximális személyi illetményre beállított diplomás köztisztviselő

2.000.000

2 havi felmentési idő, 2 havi végkielégítés

8.000.000

6.000.000

25,00%

(Az adatsor 10.000 forintra kerekített összegeket tartalmaz. A havi járandóságok illetménykiegészítés és pótlékok nélküli (azaz a törvényi minimumot jelentő) összegek. A jogviszony megszűnésekor járó juttatások – egyébként adóköteles – szabadságmegváltást nem tartalmaznak.)

 

A táblázatból megállapítható, hogy a különadó is követi a felsőbb rétegeknek kedvező adópolitikát: a maximális összegre beállított, rövid ideig dolgozó köztisztviselők egyébként is jóval magasabb juttatásainak arányosan is jóval kisebb részét vonná el a különadó, mint régóta dolgozó, ám kevesebbet kereső társaikét.

-->