Az Így írnánk mi a Facebookon

Így írnánk mi

A szerzők az atlatszo.hu jogi munkacsoportját is erősítő alkotmányjogászok.

Atlatszo.hu

FacebookTwitterRSSVimeoTumblr
elofizetok.png

Az Így írnánk mi a facebookon

Hirdetés

Mr.Sale

Támogasd Te is az atlatszo.hu-t

NAV_polo.jpg

Címkék

ab indítvány (3) adatvédelem (3) adatvédelmi biztos (2) adminisztratív terhek (4) adó (2) adósságkorlát (1) adózás (4) adóztatás (1) alapjogok (3) alaptörvény (7) alaptörvény átmeneti (1) alkotmány (31) alkotmánybíróság (42) alkotmányellenes (10) alkotmányjogi panasz (3) alkotmánykritika (15) alkotmányossági vétó (1) alkotmányozás (8) államigazgatás (1) állami magánjogi szerződések (1) állami számvevőszék (1) államszervezet (1) angolok (1) átnevezés (1) átruházás (1) balogh józsef (1) bejelentés (1) bér (1) bírói korhatár (1) bíróságok (2) bírság (2) bírságolás (1) budai gyula (1) büntetőjog (8) bürokrácia (3) címlapvadász (1) civil (1) coase tétel (1) család (1) csehország (1) demokratikus legitimáció (2) devizahitelek (2) diszkrimináció (2) döntés-előkészítés (3) döntés előkészítés (5) egészségügyi (1) egyenlő bánásmód hatóság (1) egyeztetés (2) egyház (3) emberi jogok (1) engedély (1) etika (1) eu (1) európai bíróság (1) fejlesztési ügyek (1) felhatalmazás (1) felkészülési idő (3) felsőoktatás (3) felvételkészítés (1) fogyasztóvédelem (2) földtörvény (1) főváros (1) frakciók (1) garancia (1) gazdaság (1) gazdasági versenyhivatal (1) gazdaság és jog (1) gomba (1) gombász (1) hajléktalan (1) hajléktalanok (1) hálapénz (1) hallgatói ösztöndíjszerződés (1) hasznos (1) hatáskör (1) hatásvizsgálat (5) hatóság (3) hatósági eljárás (1) házszabály (2) házszabálytól eltérés (2) honvédelem (1) hungarikum (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (4) információszabadság (1) intézményfenntartás (1) ismeretterjesztés (2) játékelmélet (1) javadalmazás (1) javaslatok (1) jelölés (1) jelöltállítás (1) jogalkotás (15) jogalkotási düh (7) jogállam (5) jogászok (1) jogbiztonság (2) jogrendszer (2) jogszabályok (2) jogszabályszerkesztés (1) jog és gazdaságtan (1) jó kormányzás (3) jó példa (1) kamara (2) kampány (1) képviselők (1) kereskedelem (1) kétharmad (1) kétmillió (1) kiemelt ügyek (1) kodifikáció (1) kolontár (2) költségvetési tanács (1) konzultáció (2) kormány (7) kormánybiztos (1) kormányváltás (1) korrupció (2) kósa lajos (1) középiskolások (1) közérdekű adatok (1) közgazdaságtan (1) közgyűjtemények (1) közigazgatás (26) közigazgatási egyeztetés (1) közlekedés (4) közmédia (1) közmunka (1) közoktatás (1) közpénzügyek (10) közpolitika (10) központi (1) közszolgálat (3) köztársasági elnök (2) közterület (1) köztisztviselők (3) közvélemény (2) kresz (2) külképviseleti szavazás (1) különadó (10) különvélemény (1) Kúria (1) lázár jános (13) legfelsőbb bíróság (1) legfőbb ügyész (1) levélben szavazás (1) lex mal (1) magyarközlöny (1) matolcsy (1) média (4) médiahatóság (1) médiatörvény (3) mentelmi jog (1) mezőgazdaság (1) mnb (1) mobiltelefon (1) módosítás (1) módosító indítvány (3) mozgássérült (1) munka (2) művészet (1) nav (1) negyvenmillió (1) nemzetbiztonság (1) nemzeti együttműködés programja (1) nemzeti konzultáció (1) nemzetközi példák (1) nemzetközi szerződés (1) népszavazás (5) NFÜ (1) nmhh (1) nyelvtanárok (1) nyilvánosság (4) nyugdíj (6) oktatás (1) ombudsman (1) OMG (1) önkormányzat (2) önkormányzatok (3) orbán viktor (1) országgyűlés (8) országgyűlési biztos (2) összeférhetetlenség (1) ösztönzők (1) paks (2) parkolás (1) parlamentarizmus (1) párttámogatás (1) pénzmosás (1) pénzügyi szervezetek állami felügyelete (2) polgári jog (1) politikai nyilatkozat (1) politikai vétó (1) preambulum (1) pszáf (1) reakció (1) regisztáció (1) rendelet (1) rendészet (1) rezesova (1) rezsicsökkentés (1) rezsicsökkentés adminisztratív terhek (1) rogán antal (5) rokkantigazolvány (1) sajtó (2) sajtószabadság (2) sarkalatos törvények (1) Seuso-kincsek (1) strasbourg (2) stratégia (1) szabálysértés (2) szarvasgomba (1) szavazás (5) személy illetmény (1) szerződési szabadság (1) szlovákia (1) szociális ügyek (1) tájékoztatás (1) társadalmi egyeztetés (1) térkép (1) titok (1) tömegindítvány (3) törvényalkotás (13) törvényjavaslat (14) törvénytervezet (2) tulajdonjog (1) tv2 (1) ügyészség (1) ügyrend (1) újraalkotott (1) újraalkotott alkotmány (18) újra alkotott (1) új alkotmány (29) üzleti környezet (2) vagyonőr (1) választás (2) választási eljárás (4) választási rendszer (6) választások (1) választói regisztráció (2) választójog (5) valóvilág (1) véleménynyilvánítás (1) verseny (2) vidékfejlesztési minisztérium (1) west balkan (1) zárómódosító (6) zavar (6) Címkefelhő

Moderálási alapelvek

Töröljük azt a kommentet, ami bármilyen módon jogsértő,
gyűlölködő,
indokolatlanul személyeskedő,
spamet, reklámot, propagandát tartalmaz, vagy
sem a cikkhez, sem annak témájához nem kapcsolódik.

Milyen kétmillió?

A Kormány jól tudja, hogy hol húzódik a jó erkölcs határa: valahol 1 998 370 és 2 000 000 forint között.

Az Országgyűlés a hetekben tárgyalja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslatot, amely sok más, a közterhek hatékonyabb behajtását célzó változás mellett az új, önálló költségvetési fejezetet képező kormányhivatal elnökének életét jelentősen megkönnyíti a jövőben, így egy jó szakembernek soha sem kell majd az állásinterjú végén elnézéskérően mosolyogva azt mondania, hogy „a törvényi bértáblát meg ugye ismeri”. A rendelkezés így szól:

„26. § A kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört, beosztást betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg a NAV elnöke. A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”

No most tavaly a havi átlagos bruttó kereset 199 837 Ft volt, azaz a törvény arra ad felhatalmazást az elnöknek, hogy bármely kiemelten fontos beosztást betöltő, egyben kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársának havi 1 998 370 forintos illetményt határozzon meg.

Ez több, mint amit bárki keres a központi közigazgatásban, ideértve a miniszterelnököt, a minisztert és NAV elnökét is.

Jó viszont tisztán látni, hogy a Kormány a jó erkölcsbe ütközés határát milyen pontosan látja: míg a bruttó kétmillió forintot meghaladó jövedelmeket az állami szférában felháborodva, a szabályozási célt a választói felhatalmazás elengedhetetlen részének tekintve különadóval vonja el, ennél a határnál 1 630 forinttal alacsonyabb havi bér bárkinek kiosztható lesz majd a NAV-nál.

Nem gondoljuk, hogy ne kellene nagyon jól megfizetni a valóban kiemelkedően teljesítő adóellenőröket és pénzügyőröket, hiszen – hasonlóan a pénzügyi igazgatás más területeihez – a piaci szférával való szakmai versenyképesség elvesztése több bevételt vihet el, mint amennyit a béreken való spórolás hoz. Igaz, a szövegből nem következik, hogy ebben a körben lenne alkalmazható az eltérítés, hiszen a főnök diplomás titkárnője is kiemelten fontos munkakört lát el, nyilván kimagasló teljesítményt nyújtva. Az illetményplafon szintje, illetve az illetmény meghatározásának teljes munkáltatói szabadsága azonban az éppen meghaladni próbált pénzszórási gyakorlat szép példája lehetne: (majdnem) kétmillió forint havi bér, illetve az ennek alapján járó, a különadó mellett is (majdnem) hatmilliós felmentéskor járó juttatás (60 napra járó járandóság mentes a különadó alól). Ennek a nettóját a jövő évi egykulcsos adóval már ki se mernénk számolni.

Bár a javaslat némileg elütni látszik a kormányzati kommunikáció fővonalától, az előterjesztő mégsem rejtegeti túlságosan: már az is kevésbé lett volna feltűnő, ha nem állapít meg plafont a normaszöveg, de a közszférában bárkinek a juttatását éppen az átlagkereset tízszereséhez kötni mindenképpen szokatlan őszinteségre – egyben a következménynélküliség biztos tudására – vall.