Milyen alkotmánybírósági döntések maradtak volna el, és milyenek maradnak el ezután?

Ez a poszt kicsivel politikusabb a szokásosnál, amiért elnézést kérünk, de nem mindennap számolja fel az ország kormánya egy számára fontos, jól hangzó, de történeti perspektívában semmilyen jelentőséggel nem rendelkező büntetőadó beszedése érdekében az alkotmányos rendszer minden önvédő mechanizmusát, és vele együtt – esetünkben – az ember szakmáját.
Az Alkotmánybíróság mai határozatára reagáló alkotmánymódosítási javaslat nem kevesebbet tesz, mint kiveszi az alkotmányvédelem alól mindazokat a tárgyköröket, amelyek az Alkotmány alapján nem bocsáthatóak népszavazásra. Ahelyett, hogy azt találgatnánk, hogy az első számára kedvezőtlen alkotmánybírósági döntésre melyik demokratikus kormány döntene így, illetve, hogy a magántulajdon állammal szembeni védelmének minden külső garanciáját mely államokban számolnák fel, inkább elvégeznénk egy gyors múltidézést. Ahhoz ugyanis, hogy megértsük, milyen hatáskört szüntet meg heteken belül az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság elmúlt húsz évének döntéseit kell eszünkbe idéznünk. Ezt is tesszük, minden népszavazási tárgykörhöz a számunkra legfontosabbakat kiemelve.
Az Alkotmány ma a következő, törvényalkotás feltételező tárgyköröket zárja ki a népszavazásból, az a) pontba jönne a járulékokról szóló népszavazás tilalma. Utána egy-egy példa arra, hogy mi maradt volna ki a jog- és politikatörténetből.

Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,

1. Az AB összességében százmilliárdos nagyságrendű befizetési kötelezettséget érintő adójogszabályt semmisített meg az elmúlt nyolc évben (házipénztáradó, ingatlanadó, luxusadó), kivétel nélkül kiváltva a Fidesz elismerését.

2. 2005-ben az AB alkotmányellenesnek minősítette és megszüntette a költségvetési törvényben elrejtett törvénymódosítások gyakorlatát. (A Fidesz helyeselt.)

b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,

3. 2004-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezésére az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szász Károly (2000-ben hat évre kinevezett PSZÁF-elnök) elmozdítására írt törvény alkotmányellenes. A PSZÁF-elnök a döntésnek köszönhetően megkaphatta a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatásait. (A Fidesz helyeselt.)
4. 2007-ben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a közigazgatási hivatalokra vonatkozó rendelkezését, mert a minősített többséget igénylő konszenzus mellőzésével fogadták el. (A Fidesz helyeselt.)

Különösen érdekessé teszi az alkotmánymódosítás elfogadása utáni helyzetet, hogy a tilalmakat kimondó, önmagukban rendkívül általános tárgyköröket éppen az Alkotmánybíróság gyakorlata töltötte ki tartalommal, azaz a gyakorlatban eddig is a testület mondta meg, hogy mi számít a népszavazás alól kizárt tárgykörnek.
Vajon az Alkotmánybíróság miként fogja ezután értelmezni azokat a tárgyköröket, amelyek tekintetében nem járhat el?